Létezik-e a klasszikus értelemben vett kortárs magyar dráma? Van-e közönsége Páskándi, Csurka, Szakonyi, Gyurkovics, Sütő műveinek? Miért fogyasztják előszeretettel a nézők népszerű regények és sikerfilmek színházi adaptációit? Elavult-e a Bánk bán? Hol ér véget az eredeti, és hol kezdődik az átirat? Milyen szempontokat vesz figyelembe idehaza a szerző: olvasókhoz vagy nézőkhöz szóljon? Aktuális vagy egyetemes problémákra reflektáljon, képviseljenek-e irodalmi értéket a sorai? Tasnádi István íróval és Sándor L. István kritikussal Falusi Márton, a Magyar Művészet főszerkesztője beszélget.
