Stamler Ábel

a Magyar Szemle szerkesztője, az ELTE BTK doktorandusza, az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport tagja. Kutatási területe a katolikus spiritualitás- és liturgiatörténet, az összehasonlító vallásfilozófia és spiritualitástörténet.

• PDF | REZ |

  A tradicionális vallások természetszemlélete nem azonos, de a metafizikai alapelvek hasonlósága okán kimutathatók közös pontok. A szerző azt bizonyítja, hogy téves az elképzelés, miszerint a középkori kereszténység vagy bármelyik világvallás a természeti világgal szemben határozta meg magát. A vonatkozó szakrális szimbólumok arra tanítanak, hogy a természet, a teremtett világ helyes szemlélete és védelme csak a természetfelettivel való kapcsolat fenntartásával lehetséges.

  ENG
  Stamler Ábel: A természet természetfeletti alapjai - Magyar Művészet 2021/02
• PDF | REZ |

  A hangok és szövegek, a színek és formák, az illatok, a mozgások, a tapintható alkotások azt bizonyítják, hogy a középkor embere a liturgikus szertartások megalkotása során figyelembe vette a megismerés és a lélek érzéki jellegét, mert tudatában volt az általános emberi léthelyzet sajátosságainak. A maga teljességében a liturgia jel is: az érzékek számára megközelíthető módon utal Istenre. Kapcsolatot hoz létre a látható és a láthatatlan között, úgy tárja fel Istent, amennyire ez a teremtett világban lehetséges.

   

  ENG

  On the Senses from the Perspective of Liturgical Theology

  Sound and text, colour and form, smell, movement, tangible works of art show that in the creation of liturgical rites, medieval man took into account the sensuality of cognition and the soul, because he was aware of the specificities of the general human condition. Liturgy in its entirety is also a sign: it refers to God in a way that is accessible to the senses. It establishes a link between the visible and the invisible, revealing God as far as is possible in the created world.

  Stamler Ábel: Az érzékekről a liturgikus teológia szempontjából - Magyar Művészet 2022/3
• PDF | REZ |

  A vallás moralizálódása és ezzel párhuzamosan a morál szekularizációja magában foglalja az erények és a bűnök szekularizációját. A modern morálteológiában és pasz torál teológiai alkalmazásában a keresztény bűnfogalom többnyire elveszíti eredeti jelentését. Mindez részben azzal magyarázható, hogy az egyházak egyes képviselői a bűnről kizárólag morális, újabban hangsúlyozottan pszichológiai szempontból beszélnek, megfosztva ezzel a fogalmat biblikus, dogmatikai és metafizikai alapjaitól.

  ENG
  Stamler Ábel: Morális kategória-e a bűn? - Magyar Művészet 2020/02