Magyar Művészet 2020/02

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Búcsú Fekete Györgytől -
• PDF | REZ |

  A szerző amellett érvel, hogy Európa fejlődésének pre- és a posztkeresztény szakasza egyazon fejlődési ívhez tartozik, míg a kereszténység az európai kultúrától idegen természetű periódus. Az újkori Európát meghatározó modernizációs folyamat és a posztkeresztény kor legnagyobb hatású „prófétája”, jelképe Nietzsche. Munkásságának fő üzenete, hogy a kereszténységben leginkább a morális jelleg elfogadhatatlan az újkori európai kultúra számára. A tanulmány második része arra mutat rá, hogy a Teremtés könyvében olvasható bűnbeeséstörténet jelentősége nem csupán vallási-teológiai, hiszen ez a mitopoétikus elbeszélés a nyugati civilizáció legfőbb mozgatórugóit tárja fel.

  ENG
  Buji Ferenc: Permanens forradalom - Európa üdvtörténet-filozófiai vázlata
• PDF | REZ |

  A tanulmány arra mutat rá, hogy a bűnfogalom évezredes értelmezéstörténete a transzcendens megközelítéstől a szekuláris interpretációig ível, miközben a fogalom a közösségiből egyre inkább individuális ka tegóriává és viszonylagossá válik. Ugyanakkor – és paradox módon – ez a folyamat fordítva is lezajlik: a bűn alanya egyre inkább a társadalom lesz, és a bűn fogalma egyre távolabbról kapcsolódik az egyénhez, illetőleg a személyes felelősséghez. Ez az értelmezés hatékonyan járul hozzá az egyén felmentéséhez és a személyes bűn relativizálásához.

  ENG
  Szmodis Jenő PhD: A bűn transzcendenciája és relativizálódása -
• PDF | REZ |

  Vasadi Péter (1926–2017) költészetének és gondolkodásának alapkérdése nem az, hogy mit tudunk Istenről, mit tudunk a kereszténységről – inkább ezek fordítottja: mit tud rólam a kereszténység, mit tud rólam, az emberről a keresztény Isten, aki az evangéliumok szerint értem is meghalt a kereszten. Vasadi alaptémája a lélek mélyéről fel-feltörő isteni tudás és szeretet, amely bátorítja, figyeli, meghallgatja, látja, és belülről érti meg az embert. A szerző elemzésével azt bizonyítja, hogy e sajátos költői látásmód egyik legjobb példája A bűnös asszony című vers.

  ENG
  Cseke Ákos PhD: A bűnös asszony. Vasadi Péter mint teológus -
• PDF | REZ |

  A modern felfogás szerint a létezés önmagában nem bűnös, de azzá válhat, ha az ember nem szab magának törvényt, nem válik autonómmá, vagyis nem hajtja végre azt az egzisztenciális feladatot, amire léte felszólítja. Az ember számára az egyik legnehezebb, egyszersmind a leglényegesebb egzisztenciális-intellektuális, lelki és szellemi feladat annak belátása, hogy csak akkor veheti kezébe sorsát, ha előbb adományként elfogadja, és tudatosan számba veszi tartozását. A kereszténység a létezésben nem bűnt és büntetést, hanem lehetőséget lát, amit az ember elmulaszthat vagy elronthat, és akkor büntetésként éli meg azt.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: A bűnről - (Filozófiai gondolatok)
• PDF | REZ |

  A Nemzeti dal az 1848-as magyar forradalom elindítója, majd örök emléke lett. Petőfi költeményét kívülről tudjuk, sokszor halljuk, de – mint arra a szerző rámutat – mégsem értjük igazán. E színpadias, az ősapák hangját megidéző versben a szolgaságba süllyesztő nemzeti tunyaság ugyanolyan ősbűn, mint az első emberpáré, és eredendő bűn gyanánt száll az utódokra. A költemény romantikus látomása szerint a síroknál leboruló unokák imája engeszteli ki Istent, aki a magyarok és a nemzeti szabadság Isteneként állítja helyre a világrendet. 

  ENG
  Szörényi László DSc: Petőfi és a nemzeti ősbűn -
• PDF | REZ |

  1947-ben jelent meg a harminchárom éves Albert Camus A pestis című allegorikus, metaforikus, filozófiai mélységű regénye – és hatalmas sikert aratott. A tanulmányíró bemutatja azt a szellemi párbeszédet, amelyet Camus kortársaival, Jean-Paul Sartre-ral, Arthur Koestlerrel és André Malraux-val folytatott a regény keletkezésének idején. Nem kevésbé fontos Dosztojevszkij – különösen A Karamazov testvérek – hatása, hiszen A pestis a lázadás lehetőségeit járja körül, és fő kérdése: mi határozza meg az erkölcsi értékeket abban a világban, amely már nem hisz Istenben?

  ENG
  Miskolczy Ambrus DSc: Albert Camus időszerűsége -
• PDF | REZ |

  A magánélet válságos helyzeteit feltáró klasszikus magyar népballadákban kiemelkedően fontos szerepet kapnak a női sorsok és a családi élet drámai eseményei. A hősnők rendre megszegik az évszázados törvényeket, megtagadják a bevett szokásokat, fellázadnak a nekik rendelt szerep és sors ellen – ezért bukásuk elkerülhetetlen. A régi stílusú balladák bűnök és konfliktusok szerinti áttekintése azt bizonyítja, hogy a magyar népballada problematikáját és látásmódját tekintve kora újkori, a XVI–XVII. század fordulóján kialakult női műfaj, szemben a korábbi verses epika férfiközpontúságával, vitézi, hősi, közösségi érdekekre összpontosító tematikájával.

  ENG
  Küllős Imola DSc: „Vegyen minden példát róla” - Vétek és bűn a magyar népballadákban
• PDF | REZ |

  Kertész Imre világlátásának legtömörebb összegzése a Jegyzőkönyv. A rendszerváltozás idején, az 1980-as és 90-es évek fordulóján vet számot addigi életstratégiájával, az átalakuló világgal. A rejtőzködő életmód évtizedei után a megnyíló határok, új keletű elismertsége, anyagi jóléte sejthetően új választásokra kényszeríti majd, így utoljára felméri, milyen világban élt, és hol tart most. Az elemzés arra mutat rá, hogy Kertész minden nagy témája, meglátása megjelenik az elbeszélésben. A szöveget átszövő klasszikus idézetek az irodalmi archetípusokhoz kötik az egyedi eseményeket, és már az elbeszélés elején föltűnik – meghatározó motívumként – a Krisztussal megvalósuló egység célja.

  ENG
  Sturm László PhD: A korforduló kiútkeresése - Kertész Imre: Jegyzőkönyv
• PDF | REZ |

  A magyarság történelme során megőrzött magában valamit abból az ősi, pogány életformából és szilaj szabadságvágyból, amit leginkább a városokban és falvakban letelepedett népesség társadalmán kívül élő, regulákat nem ismerő vagy nem tűrő emberek testesítettek meg. A szerző bemutatja a pákászok és a rideg- vagy szilajpásztorok világát, majd a leghírhedtebb betyárok életpályáját vázolja fel. Végül azt hangsúlyozza, hogy a betyárok bűnözők voltak, bármennyire is piedesztálra emelte egyiküket-másikukat a magyar folklór, és népi hősöket kreált belőlük.

  ENG
  Szemadám György: Törvényen kívüliek a XVIII–XIX. század Magyarországán -
• PDF | REZ |

  A keresztény morál keveset foglalkozik a „langyosakkal”, akik túl félősek, restek vagy konformisták ahhoz, hogy igazi bűnösök legyenek. Bár sokan vannak a „vérig sértettek”, a megszégyenültek és háttérbe szorítottak, a Biblia is ritkán ír kínjaikról, mert az igazi bűnös az eltévedt bárány, a tékozló fiú. A szerző szerint a nyugati kereszténység máig keresi a választ, hogy ki nyújt vigaszt a kisszerűségük, jelentéktelenségük miatt szenvedőknek, és miként ítéltessenek meg azok, akik jóknak nem jók, de nem képesek a bűnre sem.

  ENG
  Bánki Éva PhD: A bűn mint lehetőség -
• PDF | REZ |

  A vonatkozó szakirodalom áttekintése után a szerző amellett érvel, hogy a bűnregény esetében nem lehet a bűnügyi irodalom zsánereire jellemző, egyértelmű műfaji szabályokat megállapítani. A bűnregény több a szokványos kriminél, mert más műfaji mintákat is felidéz, viszont kevesebb is annál, mert a krimi narrációs sémáinak csak bizonyos elemeit használja fel, ezért a történetet nem juttatja el a megfelelő nyugvópontra. A tanulmány második része – Kolozs Pál Reménytelen nyomozás és Munkácsi Miklós Kihívás című regényének elemzésével – arra keres választ, hogy a szocializmus-kori magyar krimikben kimutathatók-e a bűnregény műfaji előzményei.

  ENG
  Török Lajos PhD: A szocialista bűnregény nyomában -
• PDF | REZ |

  A szerző a bűntudattal kapcsolatos pszichológiai és filozófiai elméletek fényében vizsgálja József Attila életének néhány eseményét, valamint versrészletét. Főképp azt a folyamatot elemzi, miként alakult ki és rögzült a magányos fiatalemberben rákbeteg édesanyja halála után a bűntudattrauma, illetőleg hogyan állandósult a gyász, a melankólia, a szégyen- és hiányérzet. A pszichoanalitikus megközelítés e korai bűntudatcsírával magyarázza, hogy József Attila felnőttként minden rosszért, ami vele és a családjával történt, önmagát vádolta.

  ENG
  Zelena András PhD: Bűntelen bűnhődés, avagy az önvád mintái -
• PDF | REZ |

  
  Leonyid Andrejev A hét akasztott ember története című írása a kor halálbüntetési gyakorlatával szemben megfogalmazott röpiratnak látszik. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az elbeszélés üzenete többrétegű: a köztörvényes bűn jogi meghatározásával szemben az „erkölcsi”, a „metafizikai” és „gondolati” bűn fogalmának összetettségére is rávilágít. Andrejev másik, Feljegyzéseim című művének bevonása további szempontokkal szolgál az értelmezéshez, hiszen a börtön témája és helyszíne ebben is megjelenik, tehát egyfajta „elméleti” tükör-elbeszélésnek tekinthető.

  ENG
  Józsa György Zoltán PhD: Gimnasztika és gnózis - Leonyid Andrejev A hét akasztott ember című elbeszélése szellemtörténeti kontextusban
• PDF | REZ |

  A vallás moralizálódása és ezzel párhuzamosan a morál szekularizációja magában foglalja az erények és a bűnök szekularizációját. A modern morálteológiában és pasz torál teológiai alkalmazásában a keresztény bűnfogalom többnyire elveszíti eredeti jelentését. Mindez részben azzal magyarázható, hogy az egyházak egyes képviselői a bűnről kizárólag morális, újabban hangsúlyozottan pszichológiai szempontból beszélnek, megfosztva ezzel a fogalmat biblikus, dogmatikai és metafizikai alapjaitól.

  ENG
  Stamler Ábel: Morális kategória-e a bűn? - A bűnről a törvény, a rend és az út összefüggésében
• PDF | REZ |

  Az utókor kivételes figyelemben részesítette Erdélyi János 1862 augusztusában–szeptemberében közölt, öttételes Tragédia-bírálatát. A tanulmány arra keres választ, hogy a nagy tekintélyű műkritikus miért nem adott esztétikai és eszmei-ideológiai szempontból egységes értékelést a drámai költeményről, illetve a „mageszme”, a költői világmagyarázat felkutatásának milyen kísérletei és kudarcai vezettek oda, hogy élesen szembefordult a hozzá közel álló, Madáchot támogató Arany-körrel, s végül elutasító véleményt alakított ki Az ember tragédiájáról.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: „Az ördög komédiája” - Erdélyi János Tragédia-bírálata
• PDF | REZ |

  Terényi Ede a hűség imperatívuszát zenésítette meg három, egymásra épített monooperájában. E daljátékokban minden szerepet egyetlen énekes alakít, és a kísérő együttes kamarajellegű. A Mephistofaust azt mutatja be, hogy az emberi személyiségben nem válik el egymástól a kísértő és a megkísértett. A La Divina Commedia című monoopera erkölcsi középpontjában a szeretet áll, míg a bűn annak elutasítása. Végül az Odüsszeusz ünnepei a házassági hűségről szóló példázat. A bemutatók sikere azt jelzi, hogy Terényi Ede klasszikus irodalmi műveket feldolgozó monooperái a kortárs komolyzene jelentős darabjai közé tartoznak.

  ENG
  Windhager Ákos PhD: Faust, Dante, Odüsszeusz példázata - A hűség ábrázolása Terényi Ede monooperáiban
• PDF | REZ |

  A szerző egy életrajzi motívum kapcsán azt bizonyítja, hogy Mészöly Miklósnak az 1960–70-es években írt három jelentős regénye – Az atléta halála (1966), a Saulus (1968) és a Film (1976) – hasonló kérdéseket vizsgál: mi a bűn, milyen lehet a bűnről való beszéd, hogyan válhat a bűn ihlető és teremtő erővé? Ezután arra mutat rá, hogy Mészöly szépirodalmi művei és a kapcsolódó szövegek alkotta korpusz érdemben nem osztható fel műformákra. Az egyszemélyes szövegvilág megközelíthető az irodalomesztétika felől, de felfedezhető benne az esztétikai teljesítményre törekvő magánember észjárása, világképe és sorsának metafizikai értelme is.

  ENG
  Alexa Károly: Nyomozz magad után! - Mészöly Miklós szőlőhegye
• PDF | REZ |

  A tanulmány Hieronymus Bosch két Paradicsom-ábrázolását hasonlítja össze. Az első kép az Ezeréves birodalom című triptichon bal oldali, Édenkert elnevezésű táblája; a másik a Szénásszekér című triptichon szintén bal oldali képe, a Paradicsom. A szerző feltételezése szerint az egyik képen az embert kiűzik a Paradicsomból, aki ezzel a létezés örök száműzöttjévé válik; a másikon az eredendő bűnt száműzik az Édenből, és az ember a kegyelem állapotában marad. Bosch – a művészettörténetben egyedülálló módon – párhuzamosan festette meg az eredendő bűn és az eredendő bűntelenség világképét.

  ENG
  Zelnik József: Hieronymus Bosch Édene és Paradicsoma - A szimbólumokban bujkáló metafizikai képzelet a bűnről és a szeretetről
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD, Pálfalvi Lajos CSc: Tiltott zónák Leszek Kołakowski az eretnekségről • SZEMLE – KITEKINTÉS -
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD, Józsa György Zoltán PhD: V. E. Halizev: Értékorientáltság és az orosz irodalmi klasszikusok • SZEMLE – KITEKINTÉS -
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD: Mi a természet ellen • SZEMLE – KITEKINTÉS - Raoul Löbbert

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
  A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
  Szerkesztőbizottsági tagok: Fabényi Júlia,
  Farkas Ádám, + Fekete György, Jankovics Marcell,
  Kelemen László, Mezei Gábor, Sturm László,
  Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Ára számonként: 990 Ft
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799
  Előfizetés: Fekete Ádám lapmenedzser
  fekete.adam@mmakiado.hu
  06-30/724-9720
  www.magyar-muveszet.hu

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG