Magyar Művészet 2018/4

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  Az erdélyi képzőművész és intézményvezető szerző személyes hangvételű írása Erdély képzőművészeti életét elemzi, különös tekintettel a szobrászatra. Az esszé első része Erdély legújabb kori történelmének három nagy korszakát tekinti át: a két világháború közötti időszakot, a szocialista korszakot és a rendszerváltás óta eltelt közel három évtizedet. A második fejezet az erdélyi köztéri szobrászatot mutatja be, a harmadik az Erdélyi Művészeti Központ tevékenységét ismerteti, amelynek fő célja, hogy megmentse, tudományosan fel dol gozza, majd kiállítsa a veszélyeztetett erdélyi képzőművészeti életműveket. A szerző végül arra keres választ: hogyan tovább?

  ENG
  Vargha Mihály: Szubjektív beszámoló az erdélyi művészetről -
• PDF | REZ |

  Kézdi-Kovács Zsolt erdélyi utazásai folyamán több dokumentumfilmet forgatott. Tervei szerint az anyagból televíziós sorozat készült volna Erdély leírása a XX. század végén címmel. A filmrendező 2014-ben bekövetkezett halála miatt ez csak részben valósulhatott meg. A 157 órányi filmhagyatékból végül négy film született: Kolozsvár – város a XX. század elején; Kopjafáktól a fatemplomokig; Kezdet – karácsonyi és újévi népszokások; Sirató, Passió – húsvéti és tavaszi népszokások. A szerző – erdélyi muzeológusként, művészettörténészként – jegyzeteket fűz a Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró néhány jellegzetes témájához.
  Az esszét Kézdi-Kovács Zsolt az Erdély leírása keletkezéséről szóló jegyzetei egészítik ki.

  ENG
  Jánó Mihály: Párhuzamos történetek - Jegyzetek Kézdi-Kovács Zsolt dokumentum filmjeihez
• PDF | REZ |

  Az I. világháború után széthulló történelmi Magyarország képzőművészete javarészt az elcsatolt kelet-magyarországi térségek hagyományaira támaszkodott. Még élt Nagybánya szellemisége: ebbe gyökerezik a saját arcát megtaláló és önállóvá váló modern magyar képzőművészet – és ez a hatás nem csupán Erdélyben lesz irányadó, hanem az összmagyar művészetben is. A Trianontól napjainkig ívelő áttekintés azt bizonyítja, hogy a XX. század történelmi tragédiáit az erdélyi képzőművészet nemcsak túlélte, de a nehéz évtizedek alatt megerősödött, öntudatosabbá vált – így dacolt az idővel.

  ENG
  Gazda József: Megtartó művészet - Trianon árnyékában
• PDF | REZ |

  A szerző arra mutat rá, hogy Magyarország XVI. századi három részre szakadása óta – aminek következtében Erdély mint önálló politikai entitás megszületett – Erdélynek szinte mindvégig kiemelkedő, egyszerre konkrét és szimbolikus jelentősége volt Magyarország történetében. Erdély önálló, az anyaországétól eltérő történelmi pályája korántsem előzmények nélküli, hanem a megelőző évszázadok történelmének a következménye. Erdélyben már a X. századtól kezdve megvolt a hajlam és a lehetőség az anyaországéhoz képest divergens fejlődésre. Az Erdélyeszmében rejlő, kimeríthetetlennek tűnő potencialitás – amely egyszerre jelent történelmi alternatívát, a nemzeti egység és összetartozás jelképét, valamint lelki középpontot – még a rendszerváltás pillanatában is képes volt megtermékenyíteni a magyar nemzettudatot.

  ENG
  Buji Ferenc: Erdély: szimbólum és realitás -
• PDF | REZ |

  Terényi Ede az 1950-es években válik zeneszerzővé, de a megújulási vágytól vezetve az 1980-as évekig folyamatosan kísérletezik. Az évtizedek során új zenei stíluselemeket sajátít el és épít be szerzői világába. A fiatalon megjelenő Bartók-recepciót a hatvanas években a szerializmus, a hetvenes években a zenei grafika, a nyolcvanas években a régi zene, a dzsessz és a neo-irányzatok követik. Stílusösszegzés főképp az 1987 után lejegyzett műveire jellemző. Terényi Ede zenekari műveiben az Erdély-kép – a bartóki modellt követve – három módon jelenik meg: konkrét idézetként, stilizálás formájában és eszmei hivatkozásként. A tanulmány az utóbbit mutatja be három műcsoport (Erdély-triptichon, 1988–1993; Ikerszimfónia, 1998; Bartók Amerikában, 2017) tematikus elemzésén keresztül.

  ENG
  Windhager Ákos PhD: Terényi Ede Erdély-képe zenekari művei alapján -
• PDF | REZ |

  A XVIII. századi iskolázott magyar lakosság második anyanyelvévé a latin vált, és a Habsburg Birodalom hivatalos államnyelveként az egymás mellett élő nemzetiségek közötti közös nyelv szerepkörét is ez töltötte be. Primátusát a XVIII. század utolsó negyedéig semmi nem veszélyeztette, a század végén azonban kialakul a magyar nyelv ápolását és a latin háttérbe szorítását zászlajára tűző gondolkodásmód érvrendszere. A tanulmány végigköveti azt az átalakulási folyamatot, amelynek során a XIX. század második felére a latin nyelvismeret elnyeri új szerepkörét a magyarországi oktatásban és művelődésben.

  ENG
  Lengyel Réka PhD: Anyanyelv vagy „konyhadeákság”? - A latin nyelv szerepéről a XVIII–XIX. századi erdélyi és magyarországi művelődésben
• PDF | REZ |

  A néprajzkutató szerző személyes hangú esszéje felidézi, amint a kommunista diktatúra által vezényelt, erőszakos kollektivizálás elsodorta az erdélyi falvak világának évszázados rendjét, életformáját, hagyományait, majd e folyamat társadalmi és kulturális következményeit vázolja. Végül arra mutat rá, hogy a hagyományt nem néprajzi táborokban kell megtanulni, és nem színpadon kell előadni, hanem kapcsolattartásban, kommunikációban. A hagyomány nem csupán tartalom, hanem genealógiai emlékezet, egy társadalmi, természeti közegben való létezés nélkülözhetetlen eszköze és kontextusa.

  ENG
  Keszeg Vilmos, dr.: Egy fénykép kontextusa. Gondolatok a hagyományról -
• PDF | REZ |

  Victor Neumann történész, egyetemi tanár 1990 és 1992 között a román művelődésügyi minisztérium tudományos tanácsadója volt. A beszélgetés során arról fejti ki gondolatait, hogy miben ragadható meg a Bánság, azon belül Temesvár történelmi különlegessége, kulturális sokszínűsége, és az elmúlt évtizedek során elveszítette-e a város multikulturális jellegét, helyi szokásait, kulturális reflexeit és sajátos polgári habitusát. Végül arra válaszol, lát-e esélyt a bánsági, temesvári reneszánszra: kihasználja-e a város azt a lehetőséget, hogy 2021-ben Európa egyik kulturális fővárosa lesz?

  ENG
  Borsi-Kálmán Béla DSc: Temesvár mint a multi- és interkulturális „polgárisodás” szimbóluma - Borsi-Kálmán Béla interjúja Victor Neumann-nal
• PDF | REZ |

  Erdélyország – ha létezne – Európa keleti Svájca lehetne – sokszor erre a véleményre jutnak, akik Erdély történelmi lehetőségei felett tűnődnek. Valóban: Erdély meghatározó karakterét – ugyanúgy, mint Svájcét – a három nyelvhez (és eredethez) kapcsolható népesség egymás mellett élése adja. A hegyi falvak azonos alapokra épülő életmódjának elemző bemutatása végén a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai civilizáció csak akkor maradhat fenn, ha felfedezi az egykori svájci és székely gazdálkodói világlátást, és mintává tudja tenni saját jövője számára.

  ENG
  Farkas Ádám DLA: Gazdálkodói világlátás a XXI. században - Fenntartható életforma, vagy illúzió?
• PDF | REZ |

  Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-ben alakult az erdélyi tudományos élet fellendítése céljából. A testület kilencven éven át eredményesen működött, majd négy évtizedes kényszerszünet következett, de 1990-től újra – az eredeti alapszabály szerint – folytathatta a tevékenységét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jelenéről és jövőképéről Keszeg Vilmos elnök, néprajzkutató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora, valamint Bitay Enikő főtitkár, kutatómérnök, egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja nyilatkozik.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Híd a múlt értékei, a jelen kutatásai és a jövendő eredményei között -
• PDF | REZ |

  Málnási Bartók György (1882–1970) filozófus esztétikafelfogásnak feltárása és értelmezése még nem történt meg. E hiányt az magyarázza, hogy a terjedelmes életműben a téma szétszórtan jelenik meg – a filozófusprofesszor önálló, összefoglaló jellegű esztétikakönyvet nem írt. A tanulmány bemutatja a XX. század elején Kolozsvárt létrejött első önálló magyar bölcseleti iskola, az „Erdélyi Iskola” egyik alapítójának életútját, felidézi sajátos „erdélyiségét”, majd esztétikafelfogását szellemfilozófiájának egészében helyezi el. Végül arra mutat rá, Málnási Bartók György filozófiája és esztétikai gondolatainak szellemisége megőrzésre érdemes, méltó az utókor emlékezetére.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: Az „Erdélyi Iskola” egyik alapítójáról, Málnási Bartók György kolozsvári–szegedi filozófusról és esztétikafelfogásáról -
• PDF | REZ |

  Az ősi jelképeket és formákat felidéző – a XVIII. század végén induló – sírkőfaragás a magyar népművészet fontos része. A műfaj kialakulásában fontos szerepük volt azoknak a parasztembereknek, akik a fafaragás hagyományaiból és a hivatásos sírkőfaragók ismereteiből egységes képzőművészeti világot teremtettek. A XIX. századi erdélyi sírkőkészítő központok közül kiemelkedik Havadtő. Menyhárt Károly a helybeli sírkőfaragók legtehetségesebbjei közé tartozott: kifejezőkészségről és formaalkotó képességről tanúskodó munkáival új, korszerű stílust hozott létre.

  ENG
  Péterfy László: Havadtő sírkőfaragói -
• PDF | REZ |

  A Szabó T. Attila szerkesztette Erdélyi magyar szótörténeti tár I–XIV. (1975–2014) kapcsán a szerző arra keres választ, vajon egy térség kultúrája, nyelve, közösségének és személyiségeinek sorsa megragadható-e egy történeti szótárban. Szótárként kell olvasni, vagy másképp is megközelíthetőek a kötetek; vajon a hálózatos jelleg végül összeilleszti-e a szavakra szétbontott nyelvet? Az Erdélyi magyar szótörténeti tár e kérdések megválaszolása során mutatja meg sajátos természetét, különleges értékét – egyetemes magyar jelentőségét.

  ENG
  Tolcsvai Nagy Gábor DSc: Erdély nagy szótára – amint velünk beszélget -
• PDF | REZ |

  A romániai német irodalom az I. világháború után alakítja ki önálló fórumait, intézményeit. A kifejezés kettős identitást rejt: a német nyelvű irodalomhoz és egy földrajzi tájhoz való kötődést. Ez sajátos irodalomfejlődést eredményez: alkalmat ad regionális, régiók és etnikumok közötti, valamint interkulturális szépirodalmi üzenetek megfogalmazására. A szerző négy fejezetben mutatja be a romániai német irodalmat: az első a fogalmat tisztázza; a következő a Romániában eltöltött utolsó évtizedekkel foglalkozik, kiemelve az Aktionsgruppe Banat írói csoportosulás tevékenységét; a harmadik a romániai német szerzők kivándorlását és beilleszkedését követi nyomon; az utolsó e kisebbségi irodalom továbbélési kísérleteiről szól.

  ENG
  Végh Balázs Béla PhD: Romániai német irodalom – kivándorolt irodalom -
• PDF | REZ |

  Erdély három nemzet által lakott és birtokolt régió, azonban a transzilvanizmus elsősorban a magyarsághoz és a magyar történelemhez kapcsolódó szellemi áramlat, művelődéstörténeti és politikai fogalom. Ennek magyarázata részint az, hogy a román kultúrában nem a „németes” – ekként a közép-európai – hagyomány vált hangadóvá, hanem a politikailag is gyümölcsöző „franciás”. Másrészt a transzilvanizmus szellemi autonómiára törekedett, míg a román államvezetés a központosító francia mintát követte és követi. A szerző végül amellett érvel, hogy a román nemzeteszme filológiai és mitológiai értelemben is erdélyi eredetű.

  ENG
  Zirkuli Péter PhD: Román transzilvanizmus? -
• PDF | REZ |

  Erdély önálló államiságához vezető út a mohácsi csatát követő dinasztikus háborúval vette kezdetét. A középkori Magyarország két királyságra bomlott, az Oszmán Birodalom előrenyomulása, majd tartós berendezkedése az ország középső területein 1541 után konzerválta a Magyar Királyság nyugati és keleti területeinek a szétválasztását. A királyi Magyarország és Erdély két önálló állami entitássá vált. Az erdélyi öntudat, a transzilvanizmus kialakulása is a XVI. századra, a középkori magyar állam felbomlásának e viharos időszakára tehető.

  ENG
  Várkonyi Gábor PhD: Tündérkedések – a transzilvanizmus kora újkori kezdetei -
• PDF | REZ |

  A szépirodalom a historikus tények összefüggéseit és a fejlődés irányát másképp mutatja be, mint a történettudomány. A magyar irodalomban a történelmi érdeklődés és a közérdekű cselekvés nemzeti irányultsága szétválaszthatatlanul összefonódik a modern, autonóm individuum eszméjével. Tehát klasszikus irodalmunk esztétikuma – magának az írásnak a funkciója – megfejthetetlen a politikai-etikai motivációk és konzekvenciák feltárása nélkül. A szerző – Kemény Zsigmond és Szilágyi István történelmi regényei kapcsán – arra keres választ, miért éppen az erdélyi fejedelemség kora bizonyult a legalkalmasabbnak a XIX., illetőleg a XX. századihoz hasonló élethelyzetek, hatalmi viszonyok és etikai dilemmák modellezésére.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: Az Erdély-mítosz, a magyar nemzettudat és a történelmi regény -
• PDF | REZ |

  A történelmi tematikájú epika kulcsszerepet játszott a Trianon utáni romániai magyar irodalmi élet alakulásában. A két világháború között az erdélyi történelmi regény javarészt a transzilván eszme tételeit tudatosította: analógiák révén kulcsot adott az új történelmi helyzet értelmezéséhez, allegóriákban jelenítette meg a kisebbségi sérelmek sorát, és a históriai elődök negatív vagy pozitív példájával a társadalmi cselekvési programok kidolgozását is elősegítette. Ugyanakkor e regények írói nem csupán az elszakított országrészek sorsára kerestek történelmi magyarázatot, hanem az egész nemzetére.

  ENG
  Filep Tamás Gusztáv: Jegyzetlapok az erdélyi történelmi regényről -
• PDF | REZ |

  A szerző amellett érvel, hogy az erdélyiség összetartó ereje a kollektív erkölcsi tartásból fakadt, amely a profán moralitástól és az eredeti, vallásos hitelvekre épülő transzilván erkölcstantól kapta meghatározó ösztönzőit. Ennek az irodalomközpontú, de mindig etikai irányultságú szellemiségnek a következménye és utóélete a hatvanas évek második felében induló erdélyi írónemzedék munkássága, amely egyfajta poszt-transzilvanizmussal jellemezhető. Székely János és kortársai ebből a sajátos, újraéledő hagyományból teremtettek remekműveket.

  ENG
  Szász László PhD: A transzilvanizmus rejtekútjai -
• PDF | REZ |

  Nemessuri Zoltán regénytrilógiája – Végvidék (2012), Kései virradat (2015), Alkony (2018) – kapcsán arról vall, milyen élmények és megfontolások alapján választotta témájául Magyarország és Erdély történetének a XVI–XVII. század fordulóján átívelő korszakát. Az alkotás során az irodalmi minták vagy a történészek között zajló viták játszottak-e jelentősebb szerepet? Végül: melyek voltak előfeltevései, és tudatosan törekedett-e arra, hogy a trilógia a korszak vallási, kulturális és művelődéstörténeti eseményeinek is a krónikása legyen?

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: Nemessuri Zoltánnal beszélget Kulin Ferenc -
• PDF | REZ | ENG
  Schöpflin Aladár: Erdély – Móricz Zsigmond regény-trilógiája -
• PDF | REZ | ENG
  Kós Károly: Régi Kalotaszeg, részletek -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
  A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor , Fabényi Júlia,
  Farkas Ádám, Jankovics Marcell,
  Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Ára számonként: 990 Ft
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG