Magyar Művészet 2014/1

2. évfolyam 1. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ |

  Balázs Géza
  Nyelvtudomány és informatika

  
  Nyelvtudomány és informatika kapcsolatában kettősség figyelhető meg: amíg a számítógépes nyelvészet elöl jár az informatika támogatásában, a számítástechnika nyelvre gyakorolt hatásával kevéssé foglalkozik. A netnyelvészet az informatika (elsősorban az internet) fejlődésével kapcsolatos új nyelvi jelenségek leírója és magyarázója. A digitalizálásra épülő új ikonikus közösségi írásmód, a másodlagos írásbeliség technológiája, szabályai spontán módon szerveződnek, és nyomában olyan kultúraváltás zajlik, amelynek egyik tünete és összetevője a nyelvi kommunikáció átalakulása. Az informatika által támogatott gyors változás a nyelv legalapvetőbb jellemzőjével, a hagyománnyal kerül összetűzésbe. Az új technológia szókincs- és szövegalkotási forradalommal jár együtt, amely olyan mértékben mozdíthatja el a hagyományos területi és társadalmi nyelvváltozatok rendszerét, hogy a köznyelv helyét egy globális nyelv veheti át. Az internet-kommunikáció jellemzői (hálózat, hipertext, hiperexpanzió és interaktivitás) gyökeres kulturális változások irányába mutatnak. A nyelvváltozatok radikális elmozdulása, átalakulása során a meglévő irodalmi és köznyelvek felbomlanak, és az új változatot a legfiatalabb nemzedék úgy alakítja, hogy a korábbi kulturális hagyományt nem is ismeri.

  ENG
  Balázs Géza CSc: Nyelvtudomány és informatika -
• PDF | REZ |

  Dobai Péter
  Zsilka János emlékezete

  
  A tanulmány föltétlen hommage Zsilka János (1930–1999) nyelvészprofesszor, a tudós tanár életműve, személyisége előtt, és nem nyelvi rendszerének részleteiben vagy egészében történő ismertetése. Zsilka János a magyar és általános jelentéstan, a szintaxis, a nyelvi mozgásformák dialektikájának iskolateremtő megújítója volt. A nyelvtudományt magasabb egységbe emelő életműve korszerű és nyitott, túlmutat a nyelvtudomány tradicionális ismeretkörén. Rendszere kiindulópontnak bizonyult  szemiotikai, filmnyelvi, irodalom-szemantikai és filozófiai alkalmazásokhoz és egzakt általánosításokhoz: vagyis a syntaxis mundi feltárásához. Zsilka János szerves-dialektikus nyelvi rendszerének súlypontja a jelentéstan, amely egyenlő magával a nyelvi kreativitással, és a mindennapi és a költői nyelvben is meghatározó. A mindennapi jelentésből származik az általános, a metaforikus, a szimbolikus és allegorikus jelentés, amely magában foglalja a korábbi jelentésrétegeket. Zsilka János – kilépve a logikai szemléletű generatív grammatikai felfogásból – bebizonyította, hogy „a mondatok működésének mechanizmusa az etika szempontjából nem jelentőség nélkül való”. A tudós szellemi hagyatéka arra is figyelmeztet: a nyelv teszi lehetővé számunkra a gondolkodás ikertestvérét: az emlékezést.

  ENG
  Dobai Péter: Zsilka János emlékezete -
• PDF | REZ |

  Kovács Oxána – Kovács András
  Ég és föld között

  
  A bibliai szövegeknek az élőbeszédre és az irodalmi nyelvre gyakorolt hatása kevéssé elemzett, bár a nyelv több szintjét – a szóképzéstől a szólásokig – érinti. A szó világán belüli kutatások azt igazolják, a Bibliából származó frazeológia ma is jelen van a kereszténységet befogadó népek nyelvében. De hatása függ a nemzeti sajátosságoktól, különösen a magyar nyelv esetében, amely fejlődése során megőrizte nem indoeurópai jellegét, és a nemzeti nyelvre történő fordítás után folklórjával, művészetével egybeolvasztotta a bibliai nyelv sajátosságait. A bibliai eredetű frazeologizmusok egyrészt konkrét motívumokra, tulajdonnevekre utaló szókapcsolatokra vonatkoznak, másrészt pontos átvételek vagy olyan frazémák, amelyek bibliai szavakból állnak össze, és bibliai idiómákat továbbítanak, de nem minősülhetnek idézetnek. Frazeológiai szinten számos olyan szókapcsolat is azonosítható, amely rejtett módon származik a Bibliából. Ezek nem egyértelmű kölcsönzések, mert az eredeti kifejezés expresszivitása elveszett, megkopott, és nem utalnak egyértelműen bibliai eseményekre. Néhány tipikus példa elemzése azt bizonyítja, az európai nyelvekben meghatározható egy ilyen közös frazeológiai halmaz, még akkor is, ha a konkrét szóhasználat nyelvterületenként eltérő lehet.

  ENG
  Kovács András CSc, Kovács Oxána CSc: Ég és föld között -
• PDF | REZ |

  Kulin Ferenc
  Frontvonalak a nyelvi háborúban – egykor és ma

  
  A magyar „nyelvi háborúk” történetének fontos eseménye volt a magyar nyelv államnyelvvé tételéért folytatott küzdelem, a XIX. század első felében elkülönülő politikai beszédmódok konfrontációja és a nyelvrokonság kérdései körül két évszázada zajló történetszemléleti vita. A nyelvtudomány két évszázados fejlődésében nyomon követhető szemléleti és módszertani változások abból a tényből is levezethetők, hogy a nemzeti nyelv eredetéről és a közösségi identitástudat megőrzésében játszott szerepéről zajló polémiák elsősorban ideológiatörténeti és társadalomlélektani természetűek. Az államnyelv hatalompolitikai hátterének vizsgálata azt bizonyítja, hogy a XVIII. század végétől felerősödő magyar nemesi, majd polgári nacionalizmus nem oka, hanem következménye volt a kelet-közép-európai térségben felerősödő szeparatista mozgalmaknak. Míg a XIX. században a nyelv funkciója a gondolatok és a szándékok lehető legpontosabb kifejezése volt, a XX. században a verbális kommunikáció a hatalmi törekvések álcázásának, a tömegek manipulálásának eszközévé vált. A legújabb történeti kutatások szerint a mítoszok igazsága és az őstörténet iránti érdeklődés lelki-tudati motivációi nem összeegyeztethetetlenek a  nyelvtudomány tényeivel, a finnugor nyelvrokonság bizonyítékaival.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: Frontvonalak a nyelvi háborúkban – egykor és ma -
• PDF | REZ |

  Farkas Ádám
  Gondolatfonat a művészetről

  
  A művészet egyik fő ihletője a művészetről szóló gondolkodás, amelynek két tradicionális útja van: az egyik a természettudományos, a másik az alkotói világlátásból ered. Az előbbi történeti, rendszerező, analizáló megközelítés, az utóbbi szemlélete azonos a művészetével: a műalkotás meghatározatlan valóságából indul, intuícióra alapozva közelít, és párhuzamokat keres más művészeti ágak és más korok műveivel. A művészi világlátás szerint az alkotás lényege egyfajta mágikus kommunikáció, amelynek esztétikai ősforrása az állatvilág szertartásaiban, előművészeti jelenségeiben gyökerezik. A művészet a mai napig az ősi kultikus világkép, a gondolkodás nélküli őstudás leszármazottja, amely – ellentétben a tudománnyal – a felfoghatatlanra figyel. Ebből a szempontból kivételes művészeti ág a nyelv előtti szobrászat, amely a kőkorszak óta csupán anyag- és eszközhasználatában változott: a szoborral való találkozás a legősibb anyagi-szellemi tapasztalat. A reneszánszot követő mérésre alapozó tudományos világkép szembekerült a kultikus gyökerű, megérzésre épülő művészi világlátással. Az ipari forradalom szinte kizárólagossá tette a természettudományos megismerést, és zárttá, rendszerszerűvé, a művészeti alkotás létmódjától idegenné formálta az európai gondolkodás útjait. De korunk értékrendjének válsága azt bizonyítja hogy, a materialista, anyag- és én- központú életforma önmagában életképtelen.

  ENG
  Farkas Ádám DLA: Gondolatfonat a művészetről -
• PDF | REZ |

  Schrammel Imre
  A kerámiáról

  
  A XX. században az iparművészet – mint az anyag és a technológia törvényszerűségeihez szorosan kötődő tevékenység – kikerült a teoretikusok érdeklődési köréből, pedig a művészetelmélet számára fontos kutatási területet kínál. A kerámia története az őskorba nyúlik, de csak az ipari forradalom nyomán jöttek létre művészeti iskolái, majd a múlt század második felében robbanásszerű fejlődésnek induló kerámiaipar főképp az anyagtudományi kutatásoktól kapta az ösztönzést. A magyar  kerámiaművesség – a Kárpát-medence földrajzi és történelmi sajátosságai miatt – önálló fejezete az iparművészet történetének.

  ENG
  Schrammel Imre DLA: A kerámiáról -
• PDF | REZ |

  Móser Zoltán
  Állítások és kérdések

  
  A rút és a szép kérdését a fotózás elmé lete nem kerülheti ki, mivel a legalapvetőbb esztétikai kategóriákat legszemléletesebben képpel lehet kifejezni. A fotó úgy ábrázolja a szépet és a rútat – nem a művészit, hanem a valódinak mondottat –, mint eddig egyik művészet ág sem, de az ellentétpárokat többnyire nem együtt, hanem külön-külön szemlélteti. A kor elvárása, hogy a fénykép a valóságot tükrözze, mégis azok a képek válnak elismertté, amelyek átformálják a valóságot, és a másolat helyett a különlegeset adják vissza. Ezért nehezen megválaszolható, hogy művészet-e fotó, és meddig az.

  ENG
  Móser Zoltán: Állítások és kérdések -
• PDF | REZ |

  Falusi Márton
  A varázsló eltünteti szerepét

  
  A mai magyar szellemi élet fő sajátossága a hagyományvesztés és a társadalmi vitákat uraló fogalmak bizonytalansága. Kérdéses: miféle szellemi tradíció veszett el a rendszerváltás után, hogyan üresedtek ki a magyarságot mint kulturális és politikai közösséget meghatározó ellentétpárok, és a művészetelmélet miként reagált a megváltozott kulturális légkörre. A rendszerváltás után a kritika igyekezett függetlenedni a pártideológiáktól, de a posztmodern irodalomelmélet és szépirodalom  kizárólagosságát hirdetve az esztétikai ítéletalkotásról is lemondott. A politika és jogelmélet is mintaként alkalmazta az értéksemleges tudományelméleti attitűdöt. A magyar írástudók hagyományosan az aktuális politikai hatalom ellenzékét alkották, de a rendszerváltás után a civil társadalom nem rendelkezett a hatalommal szembenálló saját (ellen-) kul túrával, ezért az értelmiség a napi politika erőterébe került. A művészet tekintélyét hirdető modernizmus már nem határozhatta meg a magyar szellemi élet irányvonalát: a kultúrát alighogy áthatotta a nyugati demokratikus progresszió, azonnal annak válságával, a posztmodern létállapottal szembesült. A tömegpártok és a tömegkultúra formálta társadalomban az egyén világa elszürkül, nem tapasztalhatja meg a szellemi szabadságot nyújtó nemzeti-közösségi identitást.

  ENG
  Falusi Márton PhD: A varázsló eltünteti szerepét -
• PDF | REZ |

  Nagy Gábor
  Az irodalom és a metafora esete a valósággal

  
  Az irodalom immanenciáját hirdető elméletek a társadalmi- kulturális kontextusba ágyazódó irodalmat a maga teljességétől fosztják meg. Olyan kizárólagosságra törekvő paradigmákat, kánonokat dolgoztak ki, amelyek alapján a referenciát vállaló, közösségteremtő szándékú alkotók idejétmúltnak minősülnek. A referenciaellenesség elmélete érvre talált az intertextualitás fogalmában, de a szövegközöttiség és a metafora a műalkotás világszerűségének bizonyítékaként is értelmezhető. A tisztán nyelvi produktumnak tűnő irodalmi alkotások sem közelíthetőek meg az ismeretelméleti tudáskészlet felhasználása nélkül.

  ENG
  Nagy Gábor PhD: Az irodalom és a metafora esete a valósággal -
• PDF | REZ |

  Tőzsér Árpád
  Ezüstkor avagy Öt géniusz a magyar irodalomban

  
  Hazai recepciója során Hans Robert Jauss esztétikája kizárólagosságra törő paradigmává vált. De paradigmaváltásra inkább az irodalomkritikában került sor: a posztmodern iskola számos magyar alkotója a realizmushoz is sorolható. Vitatható a kortárs irodalom rendkívülisége, és azonosítására célszerű – a posztmodern képlékeny kategóriája helyett – a nyelvkritikai irodalmat használni. A magyar literatúra feladata, hogy a különböző nyelvhasználatok, stílusok, hagyományok világában egyensúlyt teremtsen, és megszüntetesse a több rendszerben is értelmezhető alkotások és a mai irodalomtudomány egysíkú szemléletének divergenciáját.

  ENG
  Tőzsér Árpád: Ezüstkor avagy Öt géniusz a magyar irodalomban -
• PDF | REZ |

  Márkus Béla
  Szólamból szólamra

  
  Napjaink irodalmi élete távol áll attól, hogy megteremtse azt az eszményi arányt, amely a különböző felfogások, értékrendek egymás melletti létezéséből kialakulhatna. 1945 után két irányzat, a szocialista realizmus, majd a posztmodern igyekezett kizárólagossá tenni a maga eszmerendjét. A szocialista realizmus a pártállam ideológiáját tükrözte, nem az irodalmi folyamat mozgása hívta létre. A rendszerváltoztatás óta egyeduralkodóvá váló posztmodern teóriaegyüttes esetében nincs szó a hatalmi akarat érvényesítéséről, mégis szinte minden más irodalomértési módot elfojtott, és tézisei éppúgy sematizmushoz, ízlésdiktatúrához vezettek, mint a szocialista realizmusé. Az irodalom mai újdogmatikus felfogásának megértését nagyban segítheti annak
  áttekintése, ahogy a magyar nyelvű kisebbségi irodalmak beléptek a szocialista realizmus kánonjába, illetve ahogy évtizedekkel később a posztmodern irányába kiléptek onnan. A kánon és az értéktudat mai áthangolásának szándéka egyrészt az irodalomtudomány belterjes beszédmódjában, másrészt a művelődés nemzetközi eszményéhez való feltétlen igazodásban érhető tetten. De a magyar irodalom nem lehet áldozata a kulturálisan egységesülő világnak: nem következhet olyan  aradigmaváltás, amely a honi literatúra egészének leváltását hozná magával.

  ENG
  Márkus Béla: Szólamból szólamra -
• PDF | REZ |

  Csáji László Koppány
  A félkész tehén

  
  A mai néprajzi és antropológiai terepmunkák új megvilágításba helyezik a magyarság korai történetének tudományos vizsgálatát. Az általánosan elterjedt ethnosz fogalmát, mint objektívnek feltételezett kategóriát számos tudományterület használja, de elmélete nem empirikus tapasztalatokra épül. Erősen teoretikus, didaktikus kidolgozottsága szemben áll a mai nyugati kulturális antropológia etnicitáskutatásának módszereivel, amely nem átfogó modellben gondolkodik, hanem konkrét vizsgálatok alapján a sokszínűség bemutatására törekszik. Nem az etnikai csoportok tulajdonságait, hanem tagjainak belső és külső viszonyrendszerét elemzi, és viszonylagosnak tekinti a csoportjelleget. A kutatási eredmények azt mutatják, az etnikai tudat viszonylag egységes erőtere ellenére az etnicitás nem kizárólagos csoportképző, nem feltétlenül területi alapon szerveződik, szituációfüggő, és rendszerjellege is megkérdőjelezhető. Az etnicitás tartalma egyénenként, nyelvi, rokonsági vallási csoportonként is más lehet. Az ethnosz-elmélet visszaszorulásával új perspektíva nyílik a korai magyar történelemmel kapcsolatos kutatásokban is. Ezért nem az új megoldások, hanem az új kérdésfelvetések az időszerűek, és ezekre csak új elméleti és módszertani alapok kidolgozása után lehet válaszokat adni.

  ENG
  Csáji László Koppány: A félkész tehén -
• PDF | REZ |

  Kölcsey Ferenc
  Nemzeti hagyományok

  
  A nemzeti tradíció és a nemzeti poézis szoros függésben áll: ahol nincs ősi hagyomány, ott a nemzeti költészet sem születhet meg. A nemzeti karakter és a nyelv meghatározza a literatúrát, ez magyarázza, hogy az európai népek költészete egymástól és antik példaképeiktől élesen eltér. Bár a magyar nemzeti hagyomány szerény és töredékes, a magyar nyelv önállósága azt bizonyítja, hogy egy erőteljes ifjú nemzet érkezett a Kárpátokhoz, és búsongó karaktere sem volt akadálya az alkotó költői szellem megszületésének. A nemzeti lelkületben fény és homály találkozik, és ez nem szülhet más irodalmat, mint a hazafias érzésből ihletet nyerő szentimentalizmust. A nemzeti poézis gyökereit a népdalban kell keresni, amely az évszázadok során megtartotta eredeti egyszerűségét, ezért a későbbi összetettebb nemzeti költészet más literatúrákban keresett ihletőt. De líránk történetének áttekintése azt bizonyítja, nem jó úton kezdett mintáitól tanulni. Ahelyett, hogy a régi poézis szellemének elsajátításával saját körében felemelkedett volna, átkötözött az idegen költői világba, szolgai másolásba kezdett, és végül mindenütt idegen maradt. A nemzeti költészet csak a nemzeti formák keretei között virágozhat fel. „Az idegen tűznél gyújtott fény a nemzetnek csak homály közül sugárzik.”

  ENG
  Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok -
• PDF | REZ |

  Kucsera Tamás Gergely
  A paradigma fogalmának a művészetek, valamint a művészetelmélet területén való használhatóságáról

  Kérdéses, hogy Thomas Kuhn elmélete vonatkoztatható-e a művészettudományokra, különösen az esztétikára, hiszen a paradigma fogalma alapvetően diszkurzív fogalom. Ezért csak rövid időszakokra lehet érvényes a térben és időben meghatározott alkotások és alkotók összevethetősége, értelmezhetősége, és akkor is csupán gyakori szemléletváltással járó és közös nyelvet, fogalomkészletet feltételező megállapításokat eredményezhet. Bár használható a klasszikus művészettudományi fogalmak
  (stílus, iskola, irányzat, nemzedék, korszellem) szinonimájaként, a paradigma alapvetően nem a művészetekre megalkotott terminus.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: A paradigma fogalmának a művészetek, valamint a művészetelmélet területén való használhatóságáról -
• PDF | REZ |

  Golda János
  Az építészet időszerűsége

  
  Sok évtizedes tapasztalat a hazai kényszeres építészeti modernizáció egymásra torlódó, egymást kioltó hatása. Anakronisztikussá vált az építészet fő művészi sajátossága: konkrét helyhez kötődő jelenvalósága, érzéki anyagszerűsége és spirituális térbelisége. A feladat ma is ugyanaz, mint az építőművészet kezdeteinél: az építészet eszközeivel személyessé tenni, megőrizni és tovább adni a teret és időt. Az épületről, az építésről alkotott fogalmak gyorsuló ütemben igazodnak a korszellemhez: a közösségi egyterűség és közérthetőség lépésről lépésre adta át a helyét a funkcionális tagoltságnak, a differenciált elitizmusnak, ma pedig újfajta diffúz közösségi tereket vizionálnak az építészek. Az 1975 és 1990 között működő Miskolci Építész Műhely a táj, a környezet által nyújtott lehetőségek figyelembevételével eljutott egy új, integrált környezetalakítás módszertanáig, a spontán és tervezett elemek harmonikus viszonyának elemzéséig, a primer anyagnál magasabb rendű építészeti tér vizsgálatáig. Az előre megkomponált építészeti doktrína felülírását, a klasszikus építészeti hagyomány megőrzését és az újítás harmonikus együttélését a pesti piaristák új rendháza példázza: az épület a belső térrendszer és az építészeti forma, a tömeg és a tér egymást föltételező, értelmező komplexitását szemlélteti.

  ENG
  Golda János DLA: Az építészet időszerűsége -
• PDF | REZ |

  Stefanovits Péter
  Paradigmaváltás és a természetes változások világa

  
  A kortárs magyarországi művészetben ma sem az organikus, belső törvényszerűségek a meghatározók. A rendszerváltoztatás után is a politikai erőviszonyoknak volt kitéve e terület, máig tapasztalhatók torzulások, az egypárti időszak módszerei. A kortárs képzőművészet és művészeti kritika területén kialakult blokkok, előítéletek miatt változás – de nem feltétlenül paradigmaváltás – szükséges: a művészettörténészek, kritikusok igazítsák elméleteiket a művészet szabadságából születő alkotásokhoz, és ne az alkotók törekedjenek kritikusaik paradigmáinak igazolására.

  ENG
  Stefanovits Péter: Paradigmaváltás és a természetes változások világa -
• PDF | REZ |

  Szekfü András
  A dokumentumfilm „alapszerződése”

  A médiakultúra megváltozása arra ösztönzi a filmtudományt, hogy újragondolja a dokumentumfilm-elmélet központi kérdéseit: milyen a dokumentumfilm viszonya a valósághoz, milyen az esztétikája és társadalmi szerepe. A dokumentumfilm a valóság kreatív bemutatása, de a kamera előtti sokrétű valóságnak csupán vizuális aspektusú rögzítése, ezért egyben a valóság részleges meghamisítása is. Az idő és a tér dimenziója csak akkor fog a rögzített képen megjelenni, ha a filmalkotó azt valamiképpen vizuálisan kódolja. A rögzített anyag egyrészt védett a lefilmezett valósággal szemben, kevésbé múlandó, másrészt védtelen, ki van téve a további filmkészítési manipulációknak. A dokumentumfilm kettős természetű: egyszerre lezárt műalkotás, másrészt narrativitása miatt a befogadóban újraszülető valóság. A fő különbség a dokumentumfilm és a játékfilm között a filmkészítő és a közönség között létrejövő alapszerződésben rejlik: a dokumentumfilm nézője feltételezi, hogy szoros kapcsolat van a bemutatott események logikája és bemutatásuk logikája között. Ha a néző ezt elfogadja, akkor a filmben a valóság egy korábbi állapotának hű képét látja. A rendező, a szereplők és a néző elfogadó tevékenységének össze kell adódnia, hogy a dokumentumfilmes élmény megszülethessen.

  ENG
  Szekfü András PhD, DLA: A dokumentumfilm „alapszerződése” -
• PDF | REZ |

  M. Tóth Géza
  Az animációs film nyelve

  
  Kérdés, hogy létezik-e animációs filmnyelv, vagy az animáció csupán az általános filmnyelv egyik változata, hiszen általános meghatározása nem esztétikai, tartalmi, hanem technikai jellegű. Másrészt az egyetemes filmtörténetben a szó eredeti értelmében vett animáció pillanatai inkább egy-egy alkotásban, alkotói életműben, és nem kizárólag az animációsnak nevezett műfajban jelentek meg. A művészi animációs film megszületésének fő feltétele a formai lehetőségek minden kötöttségtől, technikai sztenderdtől és gyártási rutintól mentes szabad meghatározása.

  ENG
  M. Tóth Géza PhD, DLA: Az animációs film nyelve -
• PDF | REZ |

  Építészeti útmutató

  A Balaton-felvidéki építészeti útmutató újfajta szemléletet nyújt az épített környezet-kultúrában, az építészi nyelv területén, és lehetőséget kínál, hogy a hely és a hagyományok megismerésével úgy tervezhessenek az adott környezetbe illő épületet, hogy az egyszerre illeszkedjen a régi utcaképbe, de ugyanakkor új és izgalmas is legyen. Az útmutató, mint mintakönyv az egész formakincset, építészeti kultúrát a táj, a környezet, az éghajlat és a domborzat sajátosságaiból vezeti le, majd az ott élő emberek életmódjának, hagyományainak és évszázados műveltségének bemutatása következik. Az útmutató értékrendet közvetítő és identitást erősítő képes értelmező szótár, amely közérthetően és részletgazdagon tájékoztat a tájegység kultúrájáról, építési szokásairól, és képekkel szemlélteti a követendő és kerülendő tervezési megoldásokat, ezért hasznosabb a korábbi rendezési terveknél, szabályzatoknál. A koncepcióban a „gazda szemléletű” főépítész szerepe az, hogy személyiségével, értékrendjével gyakorlati példát mutasson, tanácsaival, tapasztalatainak átadásával segítse a település életét. Útmutató is erről a dialógusról szól: a tájkörnyezetből kiindulva szóba hozza a részleteket: az épület arányait, szerkezetét, homlokzatának tagolását,  hangsúlyozza az épület és a környezet szerves egységét: a kultúra folytonosságának egyik titkát.

  ENG
  Építészeti útmutató - Balaton-felvidék
• PDF | REZ |

  A színpadi térteremtés művésze

  Beszélgetés Székely László díszlettervezővel A díszlettervező munka során elsősorban a színházi előadás összetett élményének kell jelentőséget tulajdonítani, amely az irodalom, a színészet és az alkalmazott művészetek összjátéka. Az első lépés mindig a drámából, a dramaturgia megkövetelte alaprajzból indul ki, mert a színpadi tér egyszerre helyszíne és eszköze a játéknak. A jó – és nem feltétlenül szép – díszlet látványa pedig az előadás meghatározó segítője, kiegészítője. A díszlettervezés is igazolja, hogy a műalkotások jelentése változó, az eltérő színpadi terek, díszletek új értelmezési lehetőségeket sugallnak, és felszabadítják a néző fantáziáját.

  ENG
  A színpadi térteremtés művésze -
• PDF | REZ |

  Madarassy István firenzei Dante-kiállítása

  Madarassy István életműve sok szállal kötődik Itáliához: számos alkotását olasz mesterek ihlették. De a kapcsolat fordítottan is igaz: a művész Isteni Színjátékot illusztráló szoborképei segítséget adnak Dante túlvilági útjának átéléséhez. A dantei énekeknek ajánlott sorozatában Madarassy a háttérhez képest alig kidomborított relieffel – inkább képi, mint szobrászati technikával – valósítja meg a perspektívát, színei pedig az Isteni Színjáték jelképrendszerét idézik. Madarassy – Dantét követve – felszabadítja, majd fénnyé lényegíti az anyagot: kiállításának nézői minden rézbe komponált lépéssel megtisztulást nyernek.

  ENG
  Madarassy István firenzei Dante-kiállítása -
• PDF | REZ | ENG

  Az egykori Redoute helyére épülő új Vigadó tervezésével 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg. A Pollack Mihály tervei alapján épült előd többek között Kossuth híres beszédeinek adott otthont, ezért aligha véletlen, hogy Heintzi osztrák városparancsnok 1849-ben rommá lövette. Az új Vigadó tervezésekor Feszl koncepciójának fontos eleme volt a társművészetek hangsúlyos megjelenítése. A gazdag festészeti és szobrászi díszítés jól mutatja, hogy a Vigadó igazi összművészeti alkotás volt. Feszl Frigyes eredeti építészeti elképzeléseiből végül sok minden elmaradt, azonban Komárik Dénes szavaival élve még „megvalósult formájában is megállapíthatjuk róla, hogy a magyarországi romantika legjelentősebb alkotása. Bele tartozik ugyan az európai romantika keleties-iszlámos áramlatába, de mind az iszlám és bizánci, mind a gótizáló és »Rundbogensti« formaelemek felhasználásában olyan viszonylagos szabadságot, átlényegítésükben, kombinálásukban olyan szuverén eredetiséget mutat, amely egyedülálló, semmihez sem teszi hasonlóvá”.

  A Vigadót nagy bál keretében avatták fel 1865 januárjában. Bár a korabeli nagyközönség és a szakmai kritika nem fogadta osztatlan lelkesedéssel az épületet, hamar a főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Multifunkcionális nagytermében a hazai és a nemzetközi zenei élet legnagyobbjai fordultak meg. A II. világháború alatt a Vigadó súlyosan megsérült, sokáig bizonytalan volt a sorsa. Az oldalszárnyaitól megfosztott épület elhúzódó helyreállítása 1980-ban fejeződött be. 2004-ben bezárta kapuit, a halaszthatatlan rekonstrukciós munkák több lépcsőben, költségvetési és uniós forrásból valósultak meg. A külső felújítást követő belső helyreállítás célja a technikai korszerűsítésen és új, idegenforgalmi funkciókra, kiállításokra és irodai használatra alkalmas terek kialakításán túl elsősorban az eredeti állapotok visszaállítása, a korabeli enteriőr atmoszférájának felidézése volt. Mindehhez a tervezők és a restaurátorok archív felvételeket, korabeli festményeket hívtak segítségül. A fényképek elemzése során a tónusok alapján lehetett következtetni a díszítések eredeti színére. A hetvenes években a nagyterembe beépített, annak arányait torzító akusztikai mennyezetet lebontották, így az oldaltermekkel is egybenyitható díszteremben láthatóvá vált az eredeti kazettás mennyezetszerkezet, amelyet négy mező kivételével hűen rekonstruáltak. A színpadtechnika és a gépészeti megoldások korszerűsítése mellett archív felvételek alapján állították helyre a falfelületek eredeti díszítéseit, valamint a csillárokat. A munkálatok során láthatóvá váltak a korábban befalazott vagy betonnal kiöntött, kőből faragott oszlopfejezetek. A szerencsésebbeket egy-egy jóérzésű kőműves mészhabarccsal gondosan becsapkodta, így a bontás során sértetlenül váltak el a köré öntött betontól. Sajnos számos parasztalakos fejezetet a korábbi felújítás zsaluzatainak készítésekor egyszerűen lekalapáltak. A díszlépcsőházban restaurálták az első hazai világi tárgyú monumentális épületdekorációs együttest, Lotz Károly és Than Mór Tündér Ilona és Argírus királyfi mondáját feldolgozó falképeit. A legfelső szinten panorámateraszt és impozáns kiállítótermeket alakítottak ki. Érdekességük, hogy ide beépítették azokat az öntöttvas oszlopokat, amelyek a rekonstrukció során bukkantak elő. Megújult az épület északi szárnyában lévő kamaraszínház és valamennyi közönségforgalmi tér. A gondos helyreállításnak köszönhetően a pesti Vigadó a Világörökség részét képező pesti Duna-parti látkép egyik ékköveként újra fontos részévé válhat a hazai kulturális életnek.

  Felelős építész-tervező: Fehérváry Rudolf
  Belsőépítész: Gothárd Erzsébet
  Vezető restaurátor: Seres András

  A Pesti Vigadó -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős Kiadó: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke • Szerkesztőbizottság: Dárday István, Dubrovay László, Erdélyi Zsuzsanna, Ferencz István, Marton Éva, Mezey Katalin, Simon Károly, Szemadám György • Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba • Főszerkesztő: Kulin Ferenc Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely • Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila • Laptervező: Árendás József • A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet • szerkesztoseg@mma.hu • Szerkesztőségi órák: kedden 14–17 óra között • Megjelenik negyedévente. Ára számonként: 990 Ft • Nyomás: Kontaktprint • ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG