Magyar Művészet 2014/3-4

2. évfolyam 3. és 4. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ |

  Horkay Hörcher Ferenc
  Önképzés és közösségépítés – a Bildung-eszmény eszmetörténeti és esztétikai jelentései

  A szakirodalomban nem található a XX. századi művészet lázadásának minden formájára és tárgyára érvényes meghatározás. A tanulmány a „Bildung” fogalmát azzal a céllal eleveníti fel, hogy a kortárs művészet egy körét értelmezze, másrészt egy követendő művészeteszményt mutasson fel. Az antik és keresztény hagyományokra épülő XVIII. századi Bildung-fogalom alkalmas lehet a kortárs művészet két fontos feladatának kijelölésére és társadalmi legitimációjának alátámasztására, mivel a művészi tevékenység célját az önképzésben, az önkiteljesítésben látja, és a művészetnek a társadalom egészének kiművelésében játszott szerepére irányítja a figyelmet. A Bildung-fogalom történeti áttekintése során három korszak kap kiemelt figyelmet: az antik róma kultúra-fogalma, a középkori keresztény formatio, végül a terminológia reneszánsz és felvilágosodáskori használata. Hangsúlyos a műveltségeszmény Humboldttól származó definíciója is, amely a Bildung-fogalom egyéni és közösségi meghatározottsága közötti feszültséget írja le. A Bildungsbürgertum vizsgálata azt bizonyítja, hogy lehetséges egy olyan kortárs magasművészet-koncepció, amelynek nem a polgárpukkasztás a célja, hanem a Bildung fogalmában rejlő önképzés és a közösségi művelődéseszmény megvalósítása. 

  ENG
  Horkay Hörcher Ferenc DSc: Önképzés és közösségépítés – a Bildung-eszmény eszmetörténeti és esztétikai jelentései -
• PDF | REZ |

  Zelnik József
  Bevezetés Bartók és Makovecz katedrálisába

  Makovecz Imre Szent Mihály katedrálisának makettje arra emlékeztet, a katedrális egyfajta hermetikus tudás enciklopédiája, a gondolkodás, a tudás, a művészet apoteózisának szíve. Először Dante épített szellemi katedrálist, látva, hogyan dől össze az európai kultúra szakrális építménye. Szintén válságos pillanatban született Bartók műve, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, amelynek már első tétele egyfajta „katedrális-képlet” tíz évszázad tonális fejlődéséről. Makovecz Imre antropozófus építész, aki ezoterikus háttér elé helyezi életművét. Meghatározó korszakában Goethét olvasva látta, hogy a templom keresése és kiválasztása az élet centruma. Bartók és Makovecz szerint nem az ember önistenítése a jövőbe vezető út. Ehelyett el kell kezdenie katedrálist építeni, mert csak így tud kijelölni a Kozmoszban valamely megszentelt intimitást. Bartók a népzene mélyszerkezeti építkezését hívja segítségül, amikor az örökkévalót akarja kifejezni. Makovecznél is a népi tudás az emlékezet katedrálisa, mérhetetlen szentélye. Az építész tagadta, hogy a művészetet meg kell fosztani a szakralitástól, ehelyett a bartóki utat választotta: pontosan ugyanazokból a szerkezeti elemekből, arányokból építkezett, amelyet a zeneszerző a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabjában meghatározott.

  ENG
  Bevezetés Bartók és Makovecz katedrálisába -
• PDF | REZ |

  Falusi Márton
  Értekezés a költői és festői képzeletközösségről

  A költői és a festői képzeletközösség a művészettörténetben összekapcsolódik: a klasszicizmus óta a költészet és afestészet kifejezőereje, retorikája, stílusa egymást szorosan támogatja az alkotás lélek- és módszertanának kiművelésében. Ezt a bonyolult viszonyrendszert példázza Nagy László költészete, amely értelmezhetőbbé válik Kondor Béla festészetének kontextusában, Kárpáti Kamil munkássága pedig aligha közelíthető meg Gaál Imre és Rátkay Endre alkotásainak ismerete nélkül. Nagy Lászlót és Kondor Bélát összeköti világnézetük: mindketten dacoltak a korszellemmel, az embert megnyomorító hatalmi gépezettel. Másrészt közel áll egymáshoz mítoszalkotásuk és motívumhasználatuk is. A Nagy László-i poétika és a kondori piktúra hasonlóan alkalmazza a metaforát mint retorikai alakzatot, és a két művész a különféle stílusrétegeket nem egymás mellé állítja, hanem egymásra rétegezi. Nagy László és Kárpáti Kamil rendszerteremtő életműve szükségszerűen vállalt sorsközösséget a képzőművészettel. Nagy a teljes világmagyarázat érdekében a képet nem választja el a szótól, Kárpáti Kamil viszont a kép ontológiai elsőbbségét feltételezi, mégis ugyanarra a művészi végkövetkeztetésre jut: az abszolútumot csak a szó és a kép összejátszásával lehet elérni.

  ENG
  Falusi Márton PhD: Értekezés a költői és festői képzeletközösségről -
• PDF | REZ |

  Juhász Zoltán
  A magyar népzene Eurázsia és Amerika zenei térképén

  A magyar zenetudományban Bartók Béla vetette fel a zenei nyelvcsaládok és a zenei ősnyelv elméletét. 36 kultúra 36 000 dallamának számítógépes vizsgálata egy zenei térképet rajzolt ki, ezen minden olyan dallamtípus megtalálható, amely egyszerre több kultúrában is fontos szerepet játszik. Az egymástól távol élő kultúrák dallamai közötti kapcsolatot feltehetőleg egy valaha létezett nemzetek feletti zenei ősréteg, közös zenei „ősnyelv” magyarázza. Az elemzés azt bizonyítja, a közös ősnyelvet alkotó dallamvonal-típusok a magyar népzenében maradtak fenn a legnagyobb számban, és népzenénk gazdagsága inkább egy ősnyelvi alapokra támaszkodó belső fejlődés eredménye, semmint szerencsésen összegződő külső hatások eredője. A magyar népzene európai kapcsolatainak elemzésénél a sokirányú kölcsönhatások feltevésére épülő analízis bizonyulhat eredményesnek. A korábban nem vizsgált egybeesések újabb szempontokat nyújthatnak a hazai zenekultúra ősi rétegeinek időbeli áttekintéséhez, és azt bizonyíthatják, hogy a honfoglalás utáni zenei élet sem írható le a nyugati minták egyoldalú átvételével. A zenei térkép rendkívüli adatmennyiségénél alkalmazott értékelési módszer eredményesen lehet a nyelvészet, a régészet, a folklór és a tárgyi népművészet területein is.

  ENG
  Juhász Zoltán PhD: A magyar népzene Eurázsia és Amerika zenei térképén -
• PDF | REZ |

  Diószegi László
  A magyar néptánc történelmi pillanatai

  Az 1930-as években kibontakozó Gyöngyösbokrétamozgalommal született meg a magyar színpadi néptáncművészet: a városi közönség először itt találkozott színházi környezetben a magyar paraszti kultúra, a néptánc, népszokás, népviselet még létező hagyományaival. A sematizált, idilli folklórt bemutató mozgalmat a II. világháború és az azt követő kommunista kultúrpolitika elsöpörte, de az ötvenes években a derűt sugárzó népművészet ismét fontos ideológiai szerepet kapott: megfosztották nemzeti jellegétől, és mojszejevi mintára egy sterilizált és stilizált néptáncot konstruáltak. A hatvanas években új korszakot nyitottak a nem hivatásos táncegyüttesek, amelyek drámai hangvételű, katartikus, mély társadalmi mondanivalójú alkotásokat állítottak színpadra. A hetvenes évek forradalmi változását a nemzeti karaktert hangsúlyozó tánc házmozgalom jelentette: a művészeti ág ezzel visszakerült eredeti közegébe, hagyományos funkciójába, és jelentősen közelítette a színpadi néptáncot az élő folklórhoz. A rendszerváltás után a néptáncot ma is változó és élő matériának tekintő, valósághű, az egyéniséget hangsúlyozó, improvizatív alkotások tűntek fel a színpadon, de az autentikus táncok színpadra állításában elért eredmények mellett a magyar néptáncművészet még adós a „bartóki modellhez” hasonló koreografálási formanyelv kialakításával.

  ENG
  Diószegi László PhD: A magyar néptánc történelmi pillanatai -
• PDF | REZ |

  Kelecsényi László
  Miből lehet felépíteni egy történetet?

  A művészfilm története a kizökkent világállapotra épül, ahol az ellentétes erők összeütközése vezet a drámai cselekmény kibontakozásához, miközben szereplői a valósággal szembesülve nem ritkán elbuknak. Az alapszituáció szerint valaki útra kel, vagy megérkezik, és e kollízió alapja egy ideá lisnak tűnő állapot megsértése. A látható (szüzsé) és tényleges (fabula) történetet elválasztása segíti az önmagán túlmutató művészi történés meglátását. A szórakoztató filmiparban a befogadó elvárásrendszere formálja a cselekményt, ezért a mű és az alkotó szuverenitása csorbul.

  ENG
  Kelecsényi László, dr.: Miből lehet felépíteni egy történetet? -
• PDF | REZ |

  Nagy Márta
  Az ikon a keleti és a nyugati keresztény kultúrkör határvonalán

  Az Árpád-kortól az ortodox egyház sajátos – a vallásgyakorlathoz szorosan kapcsolódó – egyházművészetet hozott létre a Kárpát-medencében. Ennek jellegzetes formája az ikon, amely – bár maga anyagi létező – az anyagtalan, a tapasztalati világon túli transzcendens szféra megjelenítője, és önmagában szemlélteti a különbséget a keleti keresztény teológia, egyházművészet és latin-római megfelelője között. Az ortodoxok és katolikusok magyarországi együttélése során még a barokk és a klasszicizmus idején sem volt jelentős a kölcsönhatás a két keresztény egyház művészetében, mivel dogmarendszerük nem összeegyeztethető. Bár a konstruktivizmus egyes ábrázolási elvei hasonlóságot mutatnak az ortodox ikonhoz, a XX. századi kísérletek általánosságban azt üzenték, az ortodox művészet csupán megtartható, de nem megújítható. Az egymással összebékíthetetlennek tűnő keleti és nyugati művészet összekapcsolása mégis hangsúlyos a két keresztény kultúrkör határvonalán élő kortárs művészeknél (Vajda Lajos, Péreli Zsuzsa, Korényi János). Aknay János ikonlényegű festészete a keleti és nyugati keresztény művészet új minőséget teremtő szintézise: kivételes jelenség a két magyarországi egyházművészet több évszázados együttélésének a történetében.

  ENG
  Nagy Márta CSc: Az ikon a keleti és a nyugati keresztény kultúrkör határvonalán -
• PDF | REZ |

  Nyilasy Balázs
  Egy irodalmi szótárról és egy irodalmi szótár ürügyén

  Az oktatás igényeit és a szakmai kultúrát szolgáló nívós szakszótárak nélkülözhetetlenek a tudomány fejlődésében. A hazai általános irodalmi lexikonok messze elmaradnak az angol nyelvterület hasonló kiadványaitól. A Glossary of Literary Terms című, 1957-től napjainkig bővített, frissített szótár és az 1970-ben elindított, a pártállam ideológiáját tükröző Világirodalmi Lexikon címszavainak és kapcsolódó bibliográfiai tételeinek összehasonlítása is ezt bizonyítja. A Glossary szócikkeiben feltárulnak a modern és posztmodern irodalomelméletek következetlenségei, belső és egymással szembeni ellentmondásai: fontos részeredményeik ellenére nem adtak fogalmi biztonságot, ezért sem válthatták le a hagyományos irodalomértés fogalmait. Káros a mai népszerű teóriák feltétlen tiszteletét valló kutatói közösségek neofita szemlélete, miszerint az irodalomtudományban az időbeli távolság törvényszerű értékcsökkenést jelent. A hazai irodalmi kultúra ugyanis elméleti kérdésekben is számos figyelemre méltó tapasztalattal szolgál: Kemény Zsigmond, Arany János, Horváth János, Karácsony Sándor, Barta János kritikai munkássága önmagában tekintélyes elméleti készletet hozott létre. E klasszikus irodalomértés a műegésznek biztosít elsőbbséget, és a fogalmiságot szükséges, de ehhez képest másodlagos tényezőnek tekinti.

  ENG
  Egy irodalmi szótárról és egy irodalmi szótár ürügyén -
• PDF | REZ |

  Tóth Klára
  Beszéljünk magyarul

  Vitatható Szekfü András véleménye, miszerint Georg Höllering Hortobágy című filmje szemléletváltó dokumentumfilm, hiszen szerény ismertsége miatt sem válhatott stílusteremtővé. A diktatúra évtizedei alatt a dokumentumfilm többnyire az állami propagandát szolgálta, de a nyolcvanas években már több alkotás a rendszer valódi állapotát tükrözte. Az elmúlt húsz évben a műfaj rátalált a szociális igazságtalanság témáira, de míg a társadalmi tudat meghatározóinak nem érdeke a változás, a politikai széljárásnak kiszolgáltatott dokumentumfilm sem prosperálhat.

  ENG
  Tóth Klára: Beszéljünk magyarul -
• PDF | REZ |

  Andrásfalvy Bertalan
  A szeretet a néphagyományban (A népköltészet szerepe a társadalom egészségének fenntartásában)

  A néprajz tényanyaga bizonyítja, hogy a hagyományban rögzült szokások, intézmények hatékonyan támogatták az emberi kapcsolatokat, és védtek az elmagányosodástól. A magyar néphagyományban a szeretetkapcsolatoknak nincs rögzített szabályzata, de a népköltészet számos közismert alkotása erről vall. A legbelső kör az édesanya és a gyermek állandó és szoros kapcsolata, amelyet a szülés után és a későbbi életfordulók idején a komaasszony intézménye támogatott. A testvérek, a gyermekbarátok közti szeretetkapcsolatot a csoportos gyermekjátékok sora örökítette meg. A népköltészetben és a népművészetben a két nem közötti szeretet kinyilvánítása a legjelentősebb téma. A házastársi szeretetkapcsolat szilárdsága nem csak a házasok ügye volt: a kortársak az elkötelezett szerelmesek mellé álltak. A szeretetkapcsolat-körök közül a legtágabb a hazaszeretet, amely minden eddigit felülír. De a nemzeti összetartozás érzése feltételezi a nemzet egységét. A magyar történelem lényegét tükrözi, hogy nem maradtak fenn a nemzeti hősökről szóló énekek. A néphagyományban a költészet a szeretetkapcsolatok ki alakításának, fenntartásának és kifejezésének eszköztára, ugyanakkor az egyes szeretetkapcsolat-körök hiányáról, csonkaságáról is vall.

  ENG
  Andrásfalvy Bertalan: A szeretet a néphagyományban - (A népköltészet szerepe a társadalom egészségének fenntartásában)
• PDF | REZ |

  Lechner Ödön
  Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz

  A történelem során minden kultúrnépnek megvolt a maga formanyelve. Művészi nyomokat csakis azok hagytak hátra, amelyek megfelelő képességgel bírtak saját formaviláguk, stílusuk megalkotására, és arra törekedtek, hogy ne alkossanak más formanyelven. A hazai művészet történetében fontos stíluskorokat – a gótikától a romantikáig – egyszerű formaátvétel jellemez, és utólag lehetetlen pótolni e veszteséget. Bár nemzeti nyelvünk másfélszáz évvel korábban szabadult meg az idegen hatástól, mint a nemzeti formanyelv, a magyar nyelv idegen az európai közegben, ezért alkalmatlan a kultúpozíció megteremtésére. Viszont a technika fejlődése kedvező feltételeket teremtett, hogy nemzetközi szinten is hasson egy új magyar formanyelv: az építészetben nyelvében megjelenhet a nemzeti egyéniség. Az építészet hatására a többi, nyelvhez nem kötődő művészeti ág is erre az útra léphet: ha a képzőművészetek a magyaros építészet keretében fognak fejlődni, akkor lesz önálló magyar festészet, magyar szobrászat és magyar iparművészet, mert megszületett nemzeti továbbfejlődésük előfeltétele: a magyar ház, a templomtól a kunyhóig. A magyar építészeti formanyelv kimunkálása azonban megvalósíthatatlan, amíg a döntéshozók nem a művészek, hanem a tudósok és az üzletemberek közül kerülnek ki.

  ENG
  Lechner Ödön: Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz -
• PDF | REZ |

  Potzner Ferenc
  A Várkert Bazár és rekonstrukciója

  Az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár helyreállítása a megfelelő pillanatban kezdődött és valósult meg. Ugyanis időre volt szükség annak a szemléletnek a kialakulásához, ,amely nem puszta eklektikának, bontandó vakolatépítészetnek tekinti az együttest, hanem olyan kivételes helynek, ahol a hagyomány és a megújulás egyszerre teret kaphat. A Várkert épület kompozíciós elemei az európai építészeti hagyomány több időrétegét képviselik, és Ybl géniuszáról vall, hogy ezek között harmóniát teremtett: a klasszikus részletformák autentikus alkalmazása mellett az összkép egyedi és megismételhetetlen. Ybl oldalán a korszak jelentős művészei, iparművészei is részt vettek a kivitelezésben, akik a szobrászati, a kovácsoltvas-műves, a freskó- és díszítőfestési és sgraffitto munkákat készítették. Művészettörténeti szempontból kivételes gazdagságú a szobrászati és a festészeti ikonográfiával rendelkező Gloriette és a homlokzatokra festett mitológiai jelenetsor. A mai tervezők és építők ügyeltek a történeti együttes elemeinek eredeti anyagazonosságára, kontextusára, és figyelembe vették a XIX. század óta történt változásokat. Az együttes majd akkor illeszkedik harmonikusan a környezetébe, ha teljesen kiépül a kapcsolata a Királyi Palotával, az Ybl Miklós téren keresztül a várossal, a Dunával és a túlparti Pesti Vigadóval.

  ENG
  Potzner Ferenc: A Várkert Bazár és rekonstrukciója -
• PDF | REZ |

  Mezey Katalin
  Babits Mihály és az Akadémia

  A magyar akadémizmus rövid fejezete a Nyugat-nemzedék által 1918-ban alapított, majd a Tanácsköztársaság alatt betiltott Vörösmarty Akadémia története. Felélesztésének gondolatát Babits Mihály többször elemezte, de érvei és szerepvállalása ellenére sem tudott az Akadémia a húszas évek közepén fennmaradni. Hasonló történelmi helyzetben, a rendszerváltozás kialakulatlan viszonyai között érezte szükségét az alapító a Magyar Művészeti Akadémia létrehozásának, mert ekkor az akadémizmus éltető lényege – a teremtő-presztízs, a tekintély, a szellemi tájékozódási pont szükségessége – elemi erővel nyilatkozott meg.

  ENG
  Mezey Katalin: Babits Mihály és az Akadémia -
• PDF | REZ |

  Fülep Lajos
  Művészet és világnézet (1923 – részlet)

  A XIX. század második fele a művészetet olyan, logikailag abszolút érvényű határhoz vezette, amelyen lehetetlen átjutni. Az önmagában való művészetnek a szellemtörténeti közösségből kiszakított történeti élete merő absztrakció, amely nem autonóm művészetet, hanem a legnagyobb értékektől eleső technikai bravúrt vagy vértelen artisztikumot produkál. Kérdéses, hogy a művészet és a világnézet viszonya csakugyan ideiglenes-e, vagy hozzátartozik minden nagy alkotás lényegéhez. A görög tragikus költő vagy Shakespeare nem maga találta ki témáit, azokat készen találta meg a mítoszban, a hagyományban vagy a históriákban. A görög és a shakespeare-i tragédia formai különbsége valójában világnézeti különbség a görög és a shakespeare-i tragédia végzete és alakjai között. A Divina Commedia transzcendens rendszerét sem Dante alkotta meg, az már készen állt a költőt körülvevő gótikus középkor világ nézetében. A görög templomépítész és a tragédia esetében is a cél és a megvaló sulás mögött ugyanaz a szellem munkál. A szellem nem absztrakció, hanem – hasonlóan a művész lelkéhez – mindig konkrét alkotásokban jelenik meg. Gótikus katedrális és az Isteni Színjáték csak a középkori világnézet összefüggésében keletkezhetett, és ha meg akarjuk érteni, ezen a nyelven kell megszólítanunk.

  ENG
  Fülep Lajos: Művészet és világnézet -
• PDF | REZ |

  Szász Zsolt
  Sodor és meder – Avagy: lesz-e a munkánkon áldás?

  Az előadóművészetekben a gazdasági, morális válságjelenségek és a megújulást kikényszerítő folyamatok együttesen hatnak, ezért a művészek megnyilatkozásai társadalmi indikátornak is tekinthetőek. A különböző értékrendet vallók csatározásai után ma már nyilvánvaló, hogy veszélyes a színházról az aktuálpolitika frazeológiájával párbeszédet folytatni: ez maga után vonhatja a közönség polarizálódását és a színháztól való elpártolását. Jelen vitairat szakmai diskurzusra ösztönzi a színházról gondolkodók széles körét. A nyelvi azonosságú polgári nemzetállamokban az önreprezentáción túl a színház hármas funkciót tölt be: morális fórum, a „gyakorlati bölcsesség” terjesztője és esztétikai intézmény, ezért a színházművészetben is a nemzeti kultúra elsődlegességére érdemes szavazni a globalizálódó világ szisztémájával szemben. A honi színházkritika fogalomkészlete, értékítélete mára bizonytalanná vált, ezért orientáló szerepét kevésbé tudja betölteni. Az Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának fontos szerepe lehet a hazai színházkultúra elméletellenességének feloldásában. A mai hivatásos bábjátszás hazai eredményei és strukturális válsága rávilágít a teljes színházi szakma kritikus pontjaira, de arra is példát mutat, hogy a szemléletváltás érdekében milyen energiákat kell mozgósítani.

  ENG
  Szász Zsolt: Sodor és meder – Avagy: lesz-e a munkánkon áldás? -
• PDF | REZ |

  Balázs Sándor
  Ötkötet – A magyar képzőművészet jelene Hungart-köntösben

  Előzetes ismeretek és barátságok egyaránt szerepet játszhattak abban, hogy ki gondolta végig és jegyezte le az öt képzőművész kismonográfiába foglalható életművét. Sinkovits Péter egyik legkorábbi méltatója Földi Péter művészetének, Wehner Tibor pedig M. Novák András művilágának. P. Szabó Ernő nyitott szellemisége könnyen igazodott Haris László fotóihoz, míg Lovag Zsuzsa esetében adottnak tekinthető a szellemi-lelki közösségvállalás Hager Ritta művészetével. Szeifert Judit számára pedig inspirálót jelenthetett egy olyan sokirányú életmű, mint Szemadám Györgyé.

  ENG
  Balázs Sándor: Ötkötet – A magyar képzőművészet jelene Hungart-köntösben -
• PDF | REZ |

  Dvorszky Hedvig
  Ujváry Gábor és Vertel Bea: Kultúra nélkül nincs Magyarország

  A gazdag képanyaggal és alapos szövegválogatással közreadott kötet súlyos adósságot törleszt, hiszen Klebelsberg munkásságát a második világháború után felnövő generációk az ellenséges politikai ideológia tiltása miatt nem ismerhették meg. A mostani kötet – a tudományos pontosság tiszteletben tartása mellett – egy olyan gazdagon illusztrált pályaképet ad Klebelsbergről, a kiemelkedő szervezőképességű kultúrpolitikusról, amely a történelmi hitelesség élményét nyújtja, és e példaértékű államférfi jelentőségét szemléletesen tárja az olvasó elé.

  ENG
  Ujváry Gábor és Vertel Bea: Kultúra nélkül nincs Magyarország -
• PDF | REZ |

  Kocsis Miklós – Kucsera Tamás Gergely
  A Magyar Művészeti Akadémia működésének vizsgálata az Alkotmánybíróság határozatának fényében

  Csaknem két éve az alapvető jogok biztosa a Magyar Művészeti Akadémia megalakulására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmányosságát vitatva az Alkotmánybírósághoz fordult. A tanulmányírók a jogtudomány nyelvén ismertetik a szervezeti és közjogi előzményeket, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntését és egyes alkotmánybírák (Juhász Imre, Salamon László, a hozzá csatlakozó Balsai István, valamint Szívós Mária) különvéleményét. A szerzők abban a reményben adják az ombudsmani indítvány és az alkotmánybírósági határozat érvrendszerének jogi kritikáját, hogy ezzel hozzájárulhatnak az Alkotmánybíróság árnyaltabb döntéshozatalához. Hangsúlyozzák: az MMA (az MTA melletti) nevesítése az alaptörvényben – illetve az azóta kialakított feladat- és hatásköre – a kultúra egészének a legmagasabb szintű közjogi megjelenítését jelenti, és az MMA az Országgyűlés szándéka szerint a művészet szabadságának biztosítása és a művészeti pluralizmus megvalósítása érdekében tevékenykedik. Mindezeknek azonban nem az MMA az egyedüli biztosítéka, tehát a kizárólagosságra utaló indítványozói érvelés nem vezethet el az alaptörvény-ellenesség megállapításához. A jogtudományi értelmezési kísérletet az MMA mai gyakorlati és szervezeti működésének tényei egészítik ki.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD, Kocsis Miklós PhD: A Magyar Művészeti Akadémia működésének vizsgálata az Alkotmánybíróság határozatának fényében -
• PDF | REZ |

  Szegő György
  Architektúráról az építészet évében

  Ybl Miklós születésének 200. évében széles körben érezhető, hogy az építészet a magyar kultúra meghatározó eleme. A XXI. századi építészetnek nyitottnak kell lennie a tradícióra és a tudományos-technikai innovációra, ,mert így foghat össze múltat és jövőt, tájat és művet, teremtést és alkotót. Az I. Építészeti Nemzeti Szalon kiemelt feladata, hogy párbeszédet indítson a racionális és a szerves, a globális és a lokális architektúrák művelői és hívei között, és tudatosítsa a paradigmaváltás szükségességét, mert az új század a vizuális művészetek történetének korszakos fordulatát ígéri.

  ENG
  Szegő György DLA: Architektúráról az építészet évében -
• PDF | REZ |

  Kulin Ferenc
  A történetírás Dózsa-képe

  A magyar történelmi emlékezetben élő Dózsa-felkelésnek alig akad olyan momentuma, amely ne szorulna újraértékelésre. A pontatlan ismeretekért a történelmi tudat és közgondolkodás öröklött hibás reflexiói is hibáztathatóak. Az újabb kutatások szerint nem az osztályellentétek, nem a tűrhetetlen szociális állapotok állnak a parasztháború mögött, vérbefojtása és a mohá csi csa tavesztés között sincs okozati összefüggés. A Dózsa-felkelés legmélyebb oka a társadalmi folyamatok, a politikai hatalom és a gazdasági érdekek korábban nem tapasztalható – jellegzetesen újkori – öszszefüggésében keresendő, valamint abban az ide - ológiában, amely képes volt a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó ország-lakosokat mozgósítani. A külpolitika porondján Magyarország nem csupán két nagyhatalom, hanem kétfajta kiszolgáltatottság harapófogójába került: egyrészről a török hódítók, a másikról az újkori kapitalista piaci erők előrenyomulása fenyegette. A korabeli objektív tényezők szerencsétlen összhatásán kívül az is vizsgálandó, hogy az eltelt fél évezred alatt a magyar történelmi tudat hogyan dolgozta fel 1514 fő okát és tanulságát: ha egy politikai közösség belső ellentétei csak végletes polarizációban juthatnak kifejezésre, az állam védtelenné válik a külhatalmi erők terjeszkedésével szemben.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: A történetírás Dózsa-képe -
• PDF | REZ |

  Eisler János
  Néhány Dózsa Györgyhöz kapcsolódó képzőművészeti ábrázolásról

  A műfaji csoportosítású áttekintés azokat a Dózsaábrázolásokat tárgyalja, amelyek tükrözik koruk uralkodó eszméit. A XVI. század eleji fametszet a parasztvezér sematikus, egyénítés nélküli portréja. A liberális nemesség Világos utáni forradalomképét Madarász Viktor festménye, a Dózsa népe fejezi ki a legszuggesztívebben. Nemeskürty Dózsa-könyvének Kass János készítette illusztrációi közül a legtöbb egyéni invenció eredménye. 1960-ban állították fel Kiss István ideológiai elvárásokhoz igazított, az akadémikus emlékműszobrászat kliséivel terhelt Dózsa-emlékművét. Derkovits 1928-as kiemelkedő Dózsa-fametszetsorozatában sajátos kompozíciós rendet választott, hogy a felkelés tömegjellegét érzékeltesse. Juhász Ferenc művéhez Kondor Béla 1954-ben készítette rézmetszetét, amely a parasztfelkelést társadalmi forradalomként értelmezte, ugyanakkor szabadon fogalmazta át a témát. Ifjú Szervátiusz Tibor szobrász portréján Dózsa csak egy füstös csontváz maradt, Somogyi Győzőén pedig kötelességét végző végvári katona, szitanyomatán pedig hétköznapok elnyomorodott, megcsúfolt hősei fejezik ki 1514 tragikumát.

  ENG
  Eisler János PhD: Néhány Dózsa Györgyhöz kapcsolódó képzőművészeti ábrázolásról -
• PDF | REZ |

  Tallián Tibor
  Erkel Ferenc Dózsa-operája

  A XIX. századi opera sokat köszönhet a szövegírók és a zeneszerzők politikai érdeklődésének. Erkel Ferenc Dózsa-operája – amelynek szövegét Jókai Mór szomorújátéka alapján Szigligeti Ede írta – nagy drámai lehetőséggel bír, de kidolgozása nem hibátlan: a történelmi dilemma megoldatlan marad, a parasztforradalmat és a megtorlást is elutasítja. Az opera fő újdonsága a realista helyszín-, cselekmény- és tömegábrázolás, zenei dramaturgiája néhol a legmodernebb irányba mutat. A közönség mégis elutasította, mert a Dózsában a nemzet legveszedelmesebb ellensége maga a nemzet – a politikai operát fo gad tatásában érte utol a politikai sors.

  ENG
  Tallián Tibor CSc: Erkel Ferenc Dózsa-operája -
• PDF | REZ |

  Kósa Ferenc
  1514, 1956, 1968

  A művész visszaemlékezésében arról vall, miért éppen Dózsa Györgyről forgatott filmet, és mit jelentett számára 1514, 1956 és 1968. A rendező fél évszázaddal ezelőtt határozta el, hogy filmet készít a székely parasztvezérről. Diplomafilmjének egyik jelenetében Derkovits Dózsa-metszetei láthatóak a falon, és már ekkor foglalkoztatatta, mi adhatott erőt Dózsának, hogy izzó vaskoronával a fején is hűséges maradjon népéhez. Az Ítélet készítésekor egyrészt gazdasági nehézségeket kellett leküzdeni: Kádár-kori Zápolyáktól és Werbőczyktől kellett pénzt kérni a filmhez, de súlyosabb akadály jelentett a kultúrpolitika rettegése: az 1514-es felkelés vérbefojtása felidézheti az 1956-os forradalom vezetőinek kivégzését. Bár az Ítélet című filmnovella nem történetfilozófiai parabola, hanem korhű történelmi dráma, mégis a forradalomról gondolkodva saját korához szólt. A film az 1968-as Prágai Tavasz idején készült, magyar, román és szlovák koprodukcióban, és – hangsúlyozva a három nép összefogását – a románok és a szlovákok részvételét is beleszőtte a cselekménybe. Az Ítélet a Magyar Játékfilmszemlén elnyerte a zsűri és a közönség nagydíját, de ideológiai okok miatt csak az utóbbit kaphatta meg. A Dózsa-film máig érvényes üzenete: úgy lehetsz ember, ha szabaddá teszel másokat.

  ENG
  Kósa Ferenc: 1514, 1956, 1968 -
• PDF | REZ |

  Kulin Ferenc
  A Dózsa-motívum helye három lírikusunk költői világképében
  Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Ferenc

  Számos irodalomtörténeti elemzés azt sugallja, az utóbbi másfél évszázadban született szépirodalmi Dózsa-ábrázolások alaphangját A nép nevében költője ütötte meg, pedig Petőfi, Jókai, Ady, Juhász Ferenc és Illyés Gyula történetszemlélete távol esik egymástól. A nép nevében az első jelentős líratörténeti dokumentuma annak a történetszemléletnek, amely szoros összefüggést lát a középkor végi népmozgalmak és a XIX. századi demokratikus törekvések között, és az egyetlen a Dózsa-alkotások sorában, amely a tűrhetetlen közállapotok miatti veszélyérzetet és a felelős politikai cselekvés hitét egyszerre szuggerálja. Adynál a forradalom rajongó igenlése rendkívül ellentmondásosan fonódott össze a várható következmények miatti aggályokkal. Dózsa György unokájának lázadásai nem illusztrálják a költő politikai hitvallását: a parasztvezér alakját idéző költeményei a nagy sorscsapások előérzetével terhes szellemi élet dokumentumai. Juhász Ferenc lírai eposza az Ember és a Történelem örök kölcsönhatásában láttatja Dózsát, aki csak annyi hatalmat szeretne önmaga sorsa felett, amennyi a szenvedést elviselhetővé teszi. A tékozló ország a hitetlenségét megvalló ember Istennel folytatott dialógusa: költészet és vallás több évezrede zajló, de soha le nem zárható válóperének egyik világirodalmi rangú remeke.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: A Dózsa-motívum helye három lírikusunk költői világképében - Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Ferenc

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős Kiadó: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke • Szerkesztőbizottság: Dárday István, Dubrovay László, Erdélyi Zsuzsanna, Ferencz István, Marton Éva, Mezey Katalin, Simon Károly, Szemadám György • Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba • Főszerkesztő: Kulin Ferenc Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely • Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila • Laptervező: Árendás József • A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet • szerkesztoseg@mma.hu • Szerkesztőségi órák: kedden 14–17 óra között • Megjelenik negyedévente. Ára számonként: 990 Ft • Nyomás: Kontaktprint • ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG