Magyar Művészet 2019/2

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  A szerző úgy véli, hogy Ady Endre a legdöbbenetesebb alakja az emberről és a nemzetről való gondolkodás történetének. Költészete korának minden művészi, eszmei, gondolati jelenségét ellentmondásaiban ötvözte, de harmóniavágyát, a szintézis reményét soha nem adta fel. „Forradalmár” volt – nem csupán a nyelv, a költészet, a társadalom forradalmára, hanem az Életé is. Ady a lét minden területén „mást akar, mint ami most van”, és ebből élete utolsó öntudatos pillanatáig sem engedett.

  ENG
  N. Pál József PhD: Száz éve már… -
• PDF | REZ |

  Az Operaház megnyitása óta az egymással ellentétes politikai és társadalmi érdekek és értékítéletek kereszttüzében áll. A szerző kordokumentumok alapján azt bizonyítja, hogy a dalszínház fennállásának első évtizedei főképp a magyar kulturális élet gyermekbetegségeiről tanúskodnak: a megfelelő művészképzés és az operába járás hagyományának hiányáról, valamint a politikai komisszárok dilettantizmusáról. Az Operaház rögvest a korabeli sajtó céltáblájává vált, elsősorban művészetpolitikai döntései és pénzügyi problémái, vagyis a csekély létszámú fizetőképes közönség és az ebből fakadó alacsony bevétel miatt.

  ENG
  Kiss Eszter Veronika: Operaélet a dualizmus korában -
• PDF | REZ |

  Arthur Schopenhauer műveit az Osztrák–Magyar Monarchia országaiban előszeretettel olvasták, és bölcseletét sokan értelmezték a századforduló körüli évtizedekben. Nehéz magyarázatot találni, hogyan gyakorolhatott egyidejűleg meghatározó hatást az európai szellemi életre az optimista, jövőhívő Nietzsche és a mélyen pesszimista Schopenhauer. A szerzők elsősorban nem az okok feltárására törekednek, hanem a schopenhaueri üzenet lényegének összefoglalására, remélve, hogy ez közelebb visz a rejtély megoldásához.

  ENG
  Csejtei Dezső DSc, Juhász Anikó: Schopenhauer ázsiója és igazsága -
• PDF | REZ |

  A Magyar Tanácsköztársaság első rendelkezései közé tartozott a magántulajdonban levő muzeális értékű művészeti alkotások kárpótlás nélküli köztulajdonba vétele. A műkincsek államosításának folyamata jól nyomon követhető a levéltári dokumentumok és a korabeli sajtóhírek alapján. Hamar felvetődött a begyűjtött anyag kiállításának gondolata. Az elmúlt száz évben több tárlatot rendeztek a hazai magántulajdonú műtárgyakból, de ezek, gazdagságukat tekintve meg sem közelítették a Tanácsköztársaság idején köztulajdonba vett műkincsek kiállítását.

  ENG
  Juhász Sándor: Köztulajdonba vett műkincsek, 1919 -
• PDF | REZ |

  Ferenc József és Erzsébet királyné fia, a trónörökös Rudolf (1858–1889) öngyilkossága a Monarchia egészét megrázta. A paraszti szájhagyományban hamarosan az a vélekedés alakult ki, miszerint Rudolf nem halt meg, csak különféle okokból a halálhírét költik, és valahol inkognitóban él. Ezek az epikus-narratív formát öltő elképzelések adták a magját annak a mondakörnek, amely Rudolfot a magyar néphagyomány egyik utolsó modern alakjává és egyben az utolsó halhatatlan, visszavárt és visszatérő hősévé avatta.

  ENG
  Magyar Zoltán PhD: A visszavárt Rudolf királyfi - Egy folklórhőssé vált trónörökös történelmi emlékezete
• PDF | REZ |

  A Monarchia felbomlásakor a filmtörténet még a némafilmkorszak éveit élte. Ez kedvezett a terjesztésnek, mert a soknyelvű birodalomban a némafilmek könnyen léphették át a nyelvi határokat. A szerző arra keres választ, hogy létrejött-e a Monarchiában egységes filmstílus. Végül arra mutat rá: ha tapasztalható is efféle egységesülés, az elsősorban nem a Monarchiához, hanem Nyugat-Európához köthető. A XX. század első két évtizedében egyfajta film-korstílus jött létre, mint sajátos Monarchia-stílus.

  ENG
  Szekfü András PhD, DLA: Jegyzetek a Monarchia és a film kapcsolatáról -
• PDF | REZ |

  Alexander Bernát és Jászi Oszkár művészetről alkotott gondolatainak összehasonlítását az is indokolttá teszi, hogy a két tudós csaknem azonos időben szentelt több művet e tárgykörnek. Ezek áttekintése megkönnyíti nézeteik megismerését, valamint megteremti az esetleges metszéspontok és nézetkülönbségek részletes rekonstrukciójának feltételeit. A tanulmány az 1898 és 1904 közötti időszakban vizsgálja Alexander és Jászi vonatkozó munkáit, és két részprobléma – a művészet eredetére és lényegére vonatkozó szerzői elképzelések – vizsgálatával járul hozzá a téma további kutatásához.

  ENG
  Turbucz Péter: Dialógus és kritika mezsgyéi - Alexander Bernát és Jászi Oszkár gondolatai a művészet eredetéről és lényegéről 1898 és 1904 között
• PDF | REZ |

  Mi az értelme az építészeti rekonstrukciónak? A füzéri vár egy évvel ezelőtti átadása óta a műemlékekkel foglalkozó szakemberek főként az épület teljes kiépítését ítélik meg szélsőségesen. A tanulmány első része azt vázolja, milyen fő kérdéseket vet fel a múlt és a jelen építészetének egymás mellett élése. A második rész arra keres választ: mi a célja az enteriőrrekonstrukciónak? Bemutatható-e hitelesen és milyen szempontok alapján, milyen tervezői hozzáállással az – ismert vagy sejtett – egykori belső berendezés?

  ENG
  Lukács Zsófia DLA: Füzér dekódolva - Rekonstrukció és a jelenkor
• PDF | REZ |

  A műemlékvédelem a modern európai polgári fejlődés új kulturális jelensége, ezért csak azoknak a történelmi és fogalmi feltételeknek az ismeretében értelmezhető, amelyek e gondolat megjelenéséhez és intézményesüléséhez vezettek. A szerző a XIX. század elejétől a századfordulóig követi nyomon azt a hazai folyamatot, amelynek során a műemlékek védelme közüggyé, tehát alapvető állami feladattá válik: kialakulnak jogi és szervezeti keretei, a védendő emlékek szakszerű számbavételétől a magánérdek észszerű korlátozásán keresztül a szakemberképzésig.

  ENG
  Entz Géza Antal, dr.: A műemléki gondolat sorsa a XIX. században, Magyarországon -
• PDF | REZ |

  Robert Musil műszaki és természettudományos pályájának kezdetét a matematika racionalitása és egzaktsága motiválta, ahogy később megszülető szépirodalmi műveit is. A tulajdonságok nélküli ember című regénye az Osztrák–Magyar Monarchia monumentális, szatirikus társadalmi és szellemi tablója. A tanulmány arra mutat rá, hogy a régi „tulajdonságok” elvetése és az újak keresése – akár csak gondolati úton – azt feltételezi, hogy a regény főhőse (és az író is) képes önmagát szellemileg újrateremteni. Azonban ez hiteles és új eszmék híján utópiának bizonyul.

  ENG
  Györffy Miklós PhD: Az írás mint gondolati kísérlet - Robert Musilról
• PDF | REZ | ENG
  Miroslav Krleža: Emlékiratok – Rég múlt napok -
• PDF | REZ |

  Leo Perutz nevével és műveivel napjaink magyar olvasója 2011-ig nem találkozhatott, pedig a szerző a XIX–XX. század fordulójától 1938-ig az egyik legnépszerűbb osztrák írónak számított. A tanulmány három, újabban kiadott Perutz-művet mutat be. Az Utolsó Ítélet mestere sokkal több, mint egy szokásos bűnügyi regény; a Szent Antal tüze az idő és az emberélet diszkontinuitásának lehetőségét egy különös szerelmi történeten belül értelmezi; az Éjjel a kőhíd alatt önállóan is olvasható novellák füzére, amelyek végül egységes és egyedi szerkezetű történelmi regénnyé állnak össze.

  ENG
  Kajtár Mária: A felfedezés öröme - (Leo Perutz, Prága, 1882 – Bad Ischl, 1957)
• PDF | REZ |

  A Monarchia mint politikai régió művészetének története – feltehetőleg kulturális sokfélesége miatt – máig nem feldolgozott. A szerző a XIX. század vége és az 1910-es évek avantgárd mozgalmai közötti időszak képzőművészetének útkeresési kísérleteit tekinti át. A Monarchia földrajzi adottságai egyértelműen csak a Kárpát-medencét határozzák meg régióként, ezért a birodalom képzőművészetben főképp az itteni fővárosok – Prága, Bécs és Zágráb –, valamint a nemzetközi kapcsolatok játszanak meghatározó szerepet. Különösen jó példa erre a Monarchia – történelméből kifolyólag német orientációjú – Csehországának művészeti élete.

  ENG
  Keserü Katalin PhD: Autonómiák és összefonódások az Osztrák–Magyar Monarchia képzőművészetében -
• PDF | REZ |

  A Nemzeti Színház 1883. szeptember 21-én tartotta Madách Tragédiájának ősbemutatóját. Az előadás keltette – ideológiai vádaskodásoktól és személyeskedéstől terhelt – véleményháború a dráma megjelenésekor kirobbant vitákat is felelevenítette. A tanulmány arra keres választ, hogy a dualizmus „kultúrpápája”, Pulszky Ferenc, e kiváló és fáradhatatlan tudós miért írta meg a Tragédia kritikatörténetének egyik legszerencsétlenebb hangvételű különvéleményét, amely hét évtized múlva a Madáchcsal leszámolni készülő sztálinista irodalompolitika egyik hivatkozási pontjává vált.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Egy kis polémia - Pulszky Ferenc és a Tragédia ősbemutatója
• PDF | REZ |

  A kiegyezés utáni magyar kormányok lefektették annak a kulturális intézményrendszernek az alapjait, amely biztosította a korszakban meginduló gazdasági, tudományos fejlődést és szakemberképzést. Hamar megfogalmazódott az erőfeszítések léptékének és forrásainak dilemmája: képes-e az önrendelkezését részben visszanyert nemzet az oktatás és a kultúra különböző szintű intézményein keresztül is reprezentálni a nemzet nagyságát és életképességét. A szerző áttekinti a dualizmus kori kultúraszervezés legfontosabb szellemi, anyagi beruházásait és máig érvényes eredményeit.

  ENG
  Vass Johanna: A művelődés keretei és intézményei a dualizmus korában -
• PDF | REZ |

  Bánffy Miklós Erdélyi történet című, 1934 és 1940 között megjelent regénytrilógiája a magyar regény történetében egyedülálló vállalkozás: nem a politika világképét esztétizálta, hanem a művész érzékenységével hatolt be a politikum rejtett szféráiba. Miközben „megszüntetve megőrizte” magyar elődei és kortársai eredményeit, a XX. századi regény egyik új műfajának, a dokumentarista regénynek teremtette meg sajátosan magyar változatát. A tanulmány a regény néhány jelképerejű epizódjának felidézésével arra keres választ, mikor, milyen érdekeknek és teóriáknak rendelhető alá a tudós és a művész hitelességének követelménye.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bánffy -
• PDF | REZ |

  Kosztolányi Dezső századfordulón játszódó regénye, a Pacsirta olyan ironizáló elbeszélésnek is tekinthető, amelynek alapeleme az operettre való „rájátszás”, de ez inkább elsiratása a hajdani szépségnek és az emberi viszonyok egykori harmóniájának. A korszak vezető zenei műfaja, az operett sokat elárul arról, hogy a monarchikus létből mi áramlik át a monarchikus tudatba, másrészt a politikai-társadalmi egységesítés ideológiája szempontjából is tanulságokkal szolgál, ugyanis az operett annyira hamis világot ábrázol, hogy mindenhol befogadható, tehát mindenhol érvényes.

  ENG
  Alexa Károly: Operettmozaik, regényintarzia -
• PDF | REZ | ENG
  Vadas József DSc: Koloman Moser: Universalkünstler Kiállítás és könyv a Secession egyik alapítójáról - Szemle kitekintés
• PDF | REZ | ENG
  Lénárt T. András PhD: A Habsburgok utolsó háborúja: filmemlékezet 1918-tól napjainkig - Szemle kitekintés
• PDF | REZ | ENG
  Kassai István: „Szép múzsa jöjj, hozz égi vigaszt nékünk” - Szemle kitekintés
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD: Amalia Socci • Bécs: Európa kulturális központja a XIX. század végén és a XX. század elején - Szemle kitekintés
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD: Uwe M. Schneede • Az avantgárd művészei és a háború - Szemle kitekintés
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD: Megan Brandow-Faller • A bécsi szecesszió múzsái – új megvilágításban - Szemle kitekintés

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
  A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
  Szerkesztőbizottság: †Albert Gábor , Fabényi Júlia,
  Farkas Ádám, Jankovics Marcell,
  Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Ára számonként: 990 Ft
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799
  Előfizetés: Fekete Ádám lapmenedzser
  fekete.adam@mmakiado.hu
  06-30/724-9720
  www.magyar-muveszet.hu

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG