Magyar Művészet 2017/1

5. évfolyam 1. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  Fekete György
  Mitől nemzeti a kultúra?

  A konferencia-előadás bemutatja a kultúra hármas természetét: az oktatást-nevelést, a tudományok világát és a művészetek arzenálját. Majd a nemzeti kultúra és a nemzet kultúrája közötti különbségeket ismerteti. A nemzeti kultúra tartalmát a közös magyar múlt eseményei és gondolatai adják; jelenének tervei és művei pedig a közös jövőre irányulnak. A nemzet kultúrájának magja a nemzeti kultúra, és az egyetemes kultúra minden olyan eredménye, amelynek birtokában a világ népei társakra találnak. A nemzetek kultúrája olyan híd, amelyen keresztül a nemzeti kultúrák találkozhatnak, és sajátosságaikat felmutathatják egymásnak.

  ENG
  Mitől nemzeti a kultúra? -
• PDF | REZ |

  Szemadám György
  Honnan ered a művészet?

  Leginkább a művészi alkotás öncélúsága, ami megkülönbözteti a Homo sapienst az összes többi ősi hominidától. A szerző felteszi a kérdést: honnan származik ez az igény; előfordul-e az állatvilágban csak az egyes egyedekre jellemző, sajátos esztétikai értékeket hordozó művészi tevékenység. Néhány állatfaj viselkedése a művészeti tevékenység minden kritériumának megfelel, de ilyen példákkal nem az emlősök, hanem a madarak világa szolgál. A tanulmány második része számos régészeti, antropológiai felfedezést idézve azon tűnődik, miként született meg a Homo sapiensben az ábrázolás kényszere, vajon mi motiválhatta arra az ősi embert, hogy létrehozza e rengeteg munkát és technikai tudást igénylő, sokszor monumentális, ugyanakkor rendkívüli kreativitást és vizuális intelligenciát felmutató műveket? Vajon az őskor Nagy kiugrásnak nevezett időszaka nem hasonlít-e a megvilágosodáshoz?

  ENG
  Szemadám György: Honnan ered a művészet? -
• PDF | REZ |

  Buji Ferenc
  „Aki nem lép egyszerre…”
  A leíró szociológiától a társadalmi önismeretig

  A szociológiai típusú vizsgálódás annak az analitikus módszertannak az egyik formája, amelyet először a természettudományok dolgoztak ki. Azonban a szociológiai érdeklődés nem csupán e módszer hatására jelent meg, mert az elmúlt két évszázadban a modern ember önátélése is mélyrehatóan átalakult. A marxizmus és a posztmodernizmus szociológiaértelmezése ideológiai prekoncepcióktól erősen terhelt, ezért szükségképpen torzult. A marxista szociológiafelfogás szerint mindent a társadalmi kontextus határoz meg, a posztmodernista értelmezésben a társadalmi környezetnek nincs szerepe, ezért vizsgálata értelmetlen. Mivel a szociológia az emberi lét alapkérdéseit érinti, ezért funkciója nem csupán leíró. E tudomány másik oldalán ott áll tárgya, az ember, akinek a szociológia akaratlanul is olyan lehetőségeket kínál, amelyek révén felismerheti saját társadalmi meghatározottságát, és ez elindíthatja a puszta tárgyiságból való kiszabadulás irányába.

  ENG
  Buji Ferenc: „Aki nem lép egyszerre…” - A leíró szociológiától a társadalmi önismeretig
• PDF | REZ |

  Csuday Csaba
  A bohóc, a csibész és a Nobel-torony

  Az esszé adalékul szolgál a Bob Dylan irodalmi Nobeldíja körül támadt polémiákhoz. Leszögezi: minden értékelés, amely egy folkénekes művészetének pusztán szöveges részére vonatkozik, csonka marad a vele megbonthatatlan egységet alkotó zene nélkül. A szerző a Dylan-jelenség sokarcúságát az egyik legnépszerűbb és legnehezebben értelmezhető dal, az All Along the Watchtower szövegének elemzésével szemlélteti. A balladai homályba burkolózó torony és a vészjósló tájba helyezett jelenet szimbolikája utalhat a popművész felemás társadalmi helyzetére, de jelezheti a tömegkultúra és az elitkultúra ellentmondásos viszonyát is, amelyet talán épp Bob Dylan Nobel-díjával kíséreltek meg áthidalni.

  ENG
  Csuday Csaba PhD: A bohóc, a csibész és a Nobel-torony -
• PDF | REZ |

  Lányi András
  Öko-esztétika

  A műalkotásban a természet úgy jelenik meg, mint az ember bizonytalan léthelyzetéből származó sóvárgás, gyötrelem és elragadtatás forrása. De a műalkotás soha nem a természetet ábrázolja, hanem annak a távolságnak a kifejezésére és áthidalására tesz kísérletet, amely a romlandó és sérülékeny emberi létezést a természet tökéletességétől elválasztja. Aligha véletlen, hogy a világméretű természetrombolás korszaka a képzőművészetekben egybeesik a hagyományos ábrázoló eljárások válságával. A tanulmány második része az ökológiai szemlélet alkalmazásának néhány lehetséges irányát tekinti át a képzőművészetekben.

  ENG
  Lányi András CSc: Öko-esztétika -
• PDF | REZ |

  Adamikné Jászó Anna
  A humor az érvelésben
  Jókai regényei és elbeszélései alapján

  A szerző azt bizonyítja, hogy Jókai humora nemcsak az anekdotából és a nyelvi játékból származik, hanem igen gyakran az érvelési lehetőségek tréfás kiforgatásából is. Először a példa és az enthüméma megmosolyogtató szerepeltetését vizsgálja, majd a toposz-logika rendhagyó alkalmazását, ezután a szerkezet és a stílus humorát, tehát a retorika inventio–dispositio–elocutio tárgyalását követi. Végül három parodisztikus mű érvelését elemzi. Jókai humora főképp a bizonyítási példákban, a toposz-logika, az érvelési közhelyek játékos alkalmazásában, szerkezeti megoldásaiban és hasonlataiban érhető tetten. De parodisztikus, tréfás hatású a gesztusok, a személyeskedés, a képzavarok, a törvényszéki tárgyalás, a tekintélyérvek és a disputa bemutatása is. Nem utolsósorban az érvelésben megmutatkozó humor miatt élvezetes olvasmány minden Jókai-regény, és ezért sem szabad a műveit átírni!

  ENG
  Adamikné Jászó Anna DSc: A humor az érvelésben - Jókai regényei és elbeszélései alapján
• PDF | REZ |

  Küllős Imola
  Női műfajok, nemi szerepek a magyar közköltészetben és a folklórban

  Az 1980-as évekig a magyar néprajz és folklorisztika kevéssé foglalkozott a nemek és a nemi szerepek tudományos vizsgálatával. A tanulmány a folklórműfajok nemek szerinti megosztottságát, funkcionális kötődését és a verses népköltészet női oldalát mutatja be néhány adattal, idézettel. Mivel a magyar nyelv nem ismeri a grammatikai nemeket, a folklóralkotások többségéről nehéz megállapítani, hogy férfi vagy nő, aki beszél, énekel. Ezért a műfajok nemi kötődésének megállapításához biztosabb támpontot jelenthet a szöveg témája, az előadás alkalma és funkciója. A XVI–XVIII. századi közköltészeti és folklórszövegek arról is vallanak, hogy a férfi dominanciájú hagyományos feudális-paraszti társadalom közösségi morálja, normarendszere milyen szerepeket osztott ki a nőkre. Bár a női dalok és a balladák a hagyományos családi-társadalmi szerepek és az egyre avíttabb erkölcsi és viselkedésbeli normák tarthatatlanságára figyelmeztettek, a bemutatott példák azt igazolják, hogy hagyományőrző a folklór, a népköltészet lassan reagált a társadalmi változásokra.

  ENG
  Küllős Imola DSc: Női műfajok, nemi szerepek a magyar közköltészetben és a folklórban -
• PDF | REZ |

  Gereben Ferenc
  Mit tud az olvasásszociológia a magyar olvasáskultúráról?

  A szerző megerősíti fél évszázados kutatói tapasztalatát: a nyelvi kommunikáción belül az olvasás különleges, kitüntetett helyzetű tevékenység, amelynek paraméterei kiváló jellemzést adnak az egyénről, az egyes rétegekről és a társadalomról. A tanulmány az elmúlt évtizedek mérési eredményeit áttekintve a magyarországi és a külhoni magyarok olvasási szokásairól nyújt összefoglalást. A digitális információs és kommunikációs technológia, valamint a társadalmi értékrend átalakulásának következtében az eddig ismert olvasáskultúra rohamosan változik. A mennyiségi mutatók mindenütt és minden rétegben a könyvolvasók arányának és az olvasás gyakoriságának jelentős csökkenéséről tudósítottak. Az olvasói érdeklődés és az ízlés területén is jelentős a változás: egyre inkább háttérbe szorul a klasszikus irodalom, és általában a magyar szerzők olvasottsága. Helyükbe mindenütt a globális könyves szórakoztatóipar szerzői lépnek. Az ezredforduló utáni mérési eredmények azt sejtetik, hogy az olvasási tevékenység társadalmi megítélése és praxisa terén is paradigmaváltás várható.

  ENG
  Gereben Ferenc CSc: Mit tud az olvasásszociológia a magyar olvasáskultúráról? -
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Archivum Europae Centro-Orientalis (1935–1944)
  A közép-európai régiókutatás és a nagypolitika

  A tanulmány egy sajtótörténeti szempontból máig feltáratlan folyóirat, az Archivum Europae Centro-Orientalis sorsával szemlélteti, miként függnek a társadalom- és művészettudományi kutatások a történelmi háttértől. A két világháború közötti közép- és kelet-európai régiókutatás legjelentősebb hazai (javarészt német–francia nyelvű) orgánuma már megjelenésének pillanatában kivételes szakmai tekintélynek örvendett: szerzőinek négyötöde a Magyar Tudományos Akadémia – akkori vagy későbbi – tagja. Az Archivum Europae Centro-Orientalis indulásakor a főszerkesztő és munkatársai még hittek a tudomány, a Közép-Európa- kutatás politikai semlegességében, de a világháború kitörése után az államhatalom kultúrpolitikája és ideológiai igényei jelölték ki a folyóirat irányvonalát.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Archivum Europae Centro-Orientalis (1935–1944) - A közép-európai régiókutatás és a nagypolitika
• PDF | REZ |

  Falusi Márton
  Kultúra arisztokrácia nélkül?
  Hódolat az irodalom roskadozó intézményrendszerének

  A kulturális hagyomány a nemzeti magaskultúrákban adható tovább, és ez okozza a jelen legnagyobb művészetszociológiai törését: a mai művészet a korszerűséget a nemzetek fölötti, a nemzetek utáni kulturális miliőnek tulajdonítja. Az esszé arra világít rá, hogy hiba az állam feladatát a felügyeleti rendszerre leegyszerűsíteni. A művészet intézményrendszerét – a szabad polgári önkifejezés alapjaként – az állam tartja fenn, mert a magaskultúra értelmében vett nemzeti kultúra az állam legfontosabb legitimációs talapzata. A tanulmány második része az irodalom, az irodalomkritika és az irodalmi folyóiratok mai helyzetét vizsgálja, és arra az eredményre jut, hogy a magaskultúra intézményei fokozatosan a „forgalompárti” művészeti termeléshez alkalmazkodnak, ahelyett, hogy a művészeti termelés irányát a kulturális hagyomány szellemében jelölnék ki. Ha a szépirodalom lemond az igazságigényéről, a hivatástudatáról, akkor az irodalmi közélet sem képes kilépni a szűk szakmai műhelyek falai közül.

  ENG
  Falusi Márton PhD: Kultúra arisztokrácia nélkül? - Hódolat az irodalom roskadozó intézményrendszerének
• PDF | REZ |

  Juhász Sándor
  Eredeti és másolat

  A konvenciók elsajátítása szempontjából a másolás nélkülözhetetlen eleme a művészetnek. A másolatok többsége tanulmányi vagy ismeretterjesztési céllal készül, de sokszor kultúrtörténeti szerepet is betölt. A művészettörténet különbséget tesz eredeti, műhelymunka és másolat között. A műhelymunkák többségénél a mester kreativitása jelenik meg, de a kivitelezés tanítványai vagy segédei feladata. A tanulmány gazdag képzőművészeti példatárral bizonyítja, hogy a másolatnak ugyanúgy történelmi értéke van, mint az eredetinek, mivel a másoló korát és az eredeti műalkotáshoz való viszonyát is tükrözi.

  ENG
  Juhász Sándor: Eredeti és másolat -
• PDF | REZ |

  Feledy Balázs
  A hivatalnokok bevonulása a képzőművészetbe
  Horváth György könyvéről

  Horváth György művészettörténész A művészek bevonulása című – A képzőművészet politikai irányításának és igazgatásának története 1945–1992 alcímű – szaktudományos monográfiája egy művészeti ág második világháború utáni szerveződését mutatja be. Végigkíséri a második világháború, majd a fordulat éve után az állam és a párt által irányított képzőművészeti intézményrendszer kialakulását, valamint feltárja a folyamat ok-okozati összefüggéseit. Az eseménytörténet főképp a művészeti alapok megalakulására, működésére összpontosít, mert e szervezetek létrejötte nélkülözhetetlenné vált a politikai és az igazgatási vezetés számára.

  ENG
  Feledy Balázs: A hivatalnokok bevonulása a képzőművészetbe - Horváth György könyvéről
• PDF | REZ |

  Szász Zsolt
  Aktorok színeváltozása

  A pártállam kultúrpolitikájának eredményeként a polgári mentalitás elveszítette a nemzet egészére kiterjedő centrumképző erejét, és ez a színészmesterség átadásának hagyományát is megtörte. Lehetséges a megszakadt generációs lánc újbóli egybefűzése, ha egy produkció keretében létrejön a két alkotó múlt- és jelenbeli művészi praxisa közötti dialógus. Azonban a színházművészet csak akkor képes a megújulásra, ha ez a fajta autodidaxis áthatja az újonnan fellépő generáció egészét – köztük a fiatal drámaírókat, esztétákat –, és a közönség azt érzi, hogy a színpadi játéknak valódi tétje van.

  ENG
  Szász Zsolt: Aktorok színeváltozása -
• PDF | REZ |

  Soltész Márton
  Az irodalomszociológiai mozzanat
  Terminológiai és módszertani töprengések

  A tanulmány a két terminus – az irodalomszociológia és az irodalom szociológiája – közötti különbség megragadására vállalkozik. Az irodalom szociológiája az irodalom társadalmi vonatkozásaival, funkcióival kapcsolatos intézményi kérdéskört vizsgálja. Az irodalomszociológia az irodalom szociális aspektusait érvényre juttató interpretációs módszerek összességét jelöli. A kettő megkülönböztetése közelebb visz az irodalomértés irodalomszociológiai mozzanatához, amely az irodalmi szöveg és a társadalmi valóság viszonyának folyamatos újragondolására hívja fel a figyelmet.

  ENG
  Soltész Márton PhD: Az irodalomszociológiai mozzanat - Terminológiai és módszertani töprengések
• PDF | REZ |

  Szász László
  Naplók és szerepek
  Adalékok a romániai magyar irodalom „titkos” történetéhez

  Sütő Andrásnak a Petőfi Irodalmi Múzeumban hozzáférhető kéziratos hagyatékában található egy terjedelmes füzet, amely az erdélyi magyarság legsúlyosabb válságának szimbolikus lenyomata. Az 1988-as keltezésű, publikálatlan, de nyilvánvalóan az utókornak szánt napló a modern irodalmi interpretációs módszerek korlátaira is felhívja a figyelmet, mert a szövegéből kibomló történetsort csak a fikciós mozzanatok és az ábrázolt valóságelemek viszonyának tisztázásával lehet elemezni. Ugyanakkor a napló egy remekíró poétikus nyelvi érzékenységgel megfogalmazott alkotása, tehát esztétikai értékű és szemantikailag többjelentésű üzenet. Tudományos értelmezését nehezíti, hogy a modern nyugati irodalomszociológiának nincs fogalomkészlete egy olyan, intézményeitől csaknem teljesen megfosztott, túlélésre berendezkedett, csonka irodalmi kultúra leírásához, mint a romániai magyar.

  ENG
  Szász László PhD: Naplók és szerepek - Adalékok a romániai magyar irodalom „titkos” történetéhez
• PDF | REZ |

  Kulin Ferenc
  A szociológia esélyei

  A szerző arra keres választ, hogy a magyar művészettudományokban mikor és miért következett be a művészetek létmódját, ismeretelméleti alapjait és kulturális funkció ját érintő axiómák éles polarizálódása. Két XX. századi szellemtörténeti mozzanat felidézése azt érzékelteti, miért volt törvényszerű, hogy az ígéretes konszenzus bölcseleti alapjai megrendültek. Azok a problémák, amelyeket a szociológiai gondolkodás feltárt a kultúra és a civilizáció jelenkori konfliktusairól, túlmutatnak a szociológia módszereivel megközelíthető kérdéseken: e tudomány önmagában alkalmatlan, hogy a kórtünetektől a terápiához vezető utat is megmutassa.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: A szociológia esélyei -
• PDF | REZ |

  Locsmándi Gábor
  Katonás kaláka Göröghonban?

  Olünthosz északi részeinek alaprajza minden városépítés- történeti szakkönyvben a szigorú építészeti tervezés, elrendezés és szabályozás példájaként szerepel. A hét hektárnyi település valószínűleg a Kr. e VII. századtól már lakott volt. Főútjai azonos szélességűek, a lakótömbökben a négyzetes formájú épületek mérete szintén azonos, sőt, a házak alaprajzában is sok a geometriai hasonlóság és szabályszerűség. A tanulmány azt bizonyítja, hogy az erősödő katonaállam építészetének sajátosságai csak történelmének, néprajzának, gazdaságának, politikai céljainak és társadalmi szerkezetének ismeretében érthetőek meg.

  ENG
  Locsmándi Gábor PhD: Katonás kaláka Göröghonban? -
• PDF | REZ |

  Szentmártoni János
  Egymásra torlódva
  Nemzedéki kérdések közelmúltunk magyar irodalmában

  A szerző a közelmúlt jelentősebb irodalmi folyamataira összpontosítva, generációja szemszögéből és valóságérzékeléséből kiindulva vázolja a „láthatatlannak” nevezett írónemzedék sajátosságait. A láthatatlanság nem azt jelenti, hogy a középgenerációt az olvasóközönség nem érzékelheti egységesnek. Az elnevezés arra utal, hogy e nemzedék megragadhatatlan. Úgy tűnik, a rendszerváltás körül jelentkező író- és költőgeneráció meghatározhatatlan: a ragyogó egyéni teljesítmények és életművek mintha nem kapcsolódnának az előttük járókhoz és az utánuk jövőkhöz, sőt, egymás produkcióihoz és törekvéseihez sem.

  ENG
  Szentmártoni János: Egymásra torlódva - Nemzedéki kérdések közelmúltunk magyar irodalmában
• PDF | REZ |

  Bálint Imre
  Vizuális kultúra

  Az épített környezeti kultúrára vonatkozó nevelés célja a tudatos és felelős térhasználat és téralakítás elősegítése. Az épített környezet jelentős hatással van az életminőségre, a viselkedésre, az identitásra és a társas kapcsolatokra. Ezt felismerve egyre több pedagógus, építész és urbanista kezdeményez olyan foglalkozásokat, amelyek célja a fizikai környezettel kapcsolatos tudás átadása, az épített terekben megnyilvánuló esztétikai, kulturális és társadalmi értékek iránti figyelem felkeltése. A tanulmány a legfontosabb nevelési teendőket áttekintve arra is rámutat, hogy egyszerre három nemzedék fejlesztése szükséges: a kisgyermeké, a pedagógusé és a leendő pedagógusé.

  ENG
  Bálint Imre DLA: Vizuális kultúra -
• PDF | REZ |

  Zuh Deodáth
  Túl sok és túl kevés marxizmus között
  Hauser Arnold és Társadalomtörténetének recepciójáról

  Hauser Arnold A művészet és az irodalom társadalomtörténete című munkája 1951-ben jelent meg. Az emigráns tudósnak szakmai áttörést jelentett a később tizenhat nyelvre lefordított kötet. Sikere azonban nem tekinthető töretlennek. Különösen nehéz volt az 1980-as és 1990-es évek művészettörténeti és -elméleti áramlataival összeegyeztetni Hauser több korszakot összekapcsoló és nagy ívű következtetésekbe bocsátkozó értelmező marxizmusát. A tanulmány a művészet történetének általános mozgatórugóit tárgyaló kötet rendkívül szélsőséges és ellentmondásokkal terhelt befogadástörténetébe ad betekintést.

  ENG
  Zuh Deodáth PhD: Túl sok és túl kevés marxizmus között - Hauser Arnold és Társadalomtörténetének recepciójáról
• PDF | REZ |

  M. Tóth Géza
  A produkció érdeklődés hiányában lelkes közönségsikert arat
  Újraolvasásra buzdító gondolatok a Lúdas Matyiról

  A szerző amellett érvel, hogy Fazekas Mihály szépirodalmi főműve az alkotó szándékától függetlenül, némiképp annak ellenére vált sikeressé. A szerző a Lúdas Matyit nem kiadásra és nem a nagyközönségnek szánta. Alighanem arra számított, hogy a célközönség – a debreceni elit – szívesen fogadja a mű üzenetét, és a konkrét utalásokkal teli szatíra eredményesen tart tükröt a városi polgárság elé: írása megvilágosító erejű, jobbító hatású példabeszéddé válik. Fazekas üzenetére az eredetileg megcélzott olvasótábor nem volt nyitott, viszont lelkes fogadtatásra talált egy új közönségréteg soraiban. A későbbiekben az általános siker mögött munkáló irodalomszociológiai szempontok alakították a mű – mára széles körben elfogadottá vált – értelmezését. A tanulmány áttekinti Fazekas Mihály feltételezhető alkotói szándékait, majd részletes képet ad a Lúdas Matyi keletkezés-, kiadás és motívumtörténeti hátteréről.

  ENG
  M. Tóth Géza PhD, DLA: A produkció érdeklődés hiányában lelkes közönségsikert arat - Újraolvasásra buzdító gondolatok a Lúdas Matyiról
• PDF | REZ |

  Kucsera Tamás Gergely
  Művészetszociológia: a művészet szociológiája, a szociológia művészete

  A művészetszociológia – széles vizsgálódási területe ellenére – nem képes a társadalomra vonatkozó alapvető kérdést feltenni, hanem annak meghatározását adottnak veszi. A művészetet sem tudja definiálni annak esztétikai, normatív mivolta felől, hanem valamilyen szociális fenoménként értelmezi. A művészet és a társadalom kapcsolata vélhetően dialektikus: nincs időbeliségétől és társadalmi beágyazottságától független művészet, mégis az tekinthető művészetnek, ami az alkotás korszakán túli – vagy a korszakon belül egy másik kulturális közösséget jelentő – közönség számára is művészeti érték. A magába mindent beengedő, de semmit el nem engedő művészetszociológia a szociológia korlátait is megmutatja.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: Művészetszociológia: a művészet szociológiája, a szociológia művészete -
• PDF | REZ | ENG
  Szegedy-Maszák Mihály: In memoriam… - Szegedy-Maszák Mihály beszélgetése Kocsis Zoltánnal Lisztről
• PDF | REZ | ENG
  A megújult Hild-villa -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
  A szerkesztőbizottság elnöke: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor, Fabényi Júlia, Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG