Magyar Művészet 2016/4

4. évfolyam 4. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  Pomogáts Béla
  Az írószövetség a forradalomban

  A tanulmány alkotója életutak és számos kordokumentum felidézésével szemlélteti, miként kapcsolódott be a Magyar Írók Szövetsége az 1956-os forradalom küzdelmeibe. Öt sorsfordító dátum – október 23., november 2., november 4., november 17. és december 28. – köré csoportosultak azok az események, amelyek az írószövetség történetében és tagjainak életében meghatározóvá váltak. A magyar írók erkölcsi győzelmet arattak, de a forradalom utáni megtorlás az írószövetség munkájának megszüntetését és a hazai irodalmi élet szétverését jelentette. A szövetség új körülmények között – a forradalom elveitől lényegesen eltérő politikai elvek mentén – 1959-ben alakulhatott újjá, és csak a hatvanas évek közepén indulhatott meg az irodalmi élet konszolidációja – miután az elítélt írók és költők amnesztiában részesültek.

  ENG
  Pomogáts Béla DSc: Az írószövetség a forradalomban -
• PDF | REZ |

  Kovács István
  Az emlékezés méltósága

  A lírai esszé a magyar nép 1956 őszén vívott szabadságküzdelméről készült dokumentumfotók felett tűnődik. Az alkotások döntő hányada az órák alatt összeomló zsarnoki hatalomról, a küzdelemről és a megtorlásról szól. Az idézett kiállítás jelképe A térdeplésből repülni vágyás lehetne, amely egyszerű, könnyed formáival is érzékelteti a letaglózottságból való felemelkedés kínját és gyönyörűségét. A tükröződő tekinthető a história elvarázsolt kastélyának, amelynek színeiben megmerítkezve is képes valóságérzékét megőrizni a szemlélő.

  ENG
  Kovács István CSc: Az emlékezés méltósága -
• PDF | REZ |

  Deák-Sárosi László
  1956 filmeken

  A szerző azokról a dokumentum- és játékfilmekről készít áttekintést, amelyek az 1956-os forradalommal és szabadságharccal hangsúlyosan foglalkoznak. Először a fontosabb műfaji kategóriákhoz idéz példákat, majd a jelentősebb művek sajátosságait vázolja azok számára, akik ismeretterjesztő forrást keresnek, vagy a történelmi kor élményszerű megismerésének céljából közelítenek az alkotásokhoz. A rendszerváltás után készült játékfilmek már kevesebb tévedést, torzítást tartalmaznak, mint a korábbiak, de ezeket sem tanácsos hiteles forrásnak tekinteni, és nem csupán történetük fikciós jellege miatt.

  ENG
  Deák-Sárosi László PhD: 1956 filmeken -
• PDF | REZ |

  Török Lajos
  A forradalom ellenségei
  Politikai propaganda a Kádár-kori bűnügyi irodalomban

  A tanulmány a rendszerváltás előtti bő három évtized magyar nyelvű, a kritikai közbeszédben szocialista krimiként aposztrofált szövegeinek keletkezéstörténetébe nyújt betekintést. Azon belül is főképp az első évtized termését meghatározó sajátosságra összpontosít: az 1956-os forradalom után újjászerveződő kommunista rezsim hatalmi gyakorlatára jellemző politikai propaganda néhány típusát rekonstruálja a korabeli bűnügyi regények felidézésével. A tanulmány a téma vizsgálatának tágabb – politikai, kultúrtörténeti, ideológiai – összefüggéseit is érinti, és elsődlegesen arra keres választ, hogy a Kádár-korszakban mi hívta újra életre a két világháború között gazdagon virágzó, a háború után elhaló, a Rákosi-érában pedig tiltólistára került népszerű szórakoztató irodalmi műfajt, a krimit.

  ENG
  Török Lajos PhD: A forradalom ellenségei - Politikai propaganda a Kádár-kori bűnügyi irodalomban
• PDF | REZ |

  Gedeon Sarolta
  Kádár János és az irodalom
  Az MSZMP viszonya az irodalomhoz a dokumentumok tükrében 1957–1989

  A Kádár-rendszerben a politika átalakította, beszűkítette az irodalomértés legitim módját: nyilvánosságra hozott vagy titkosított párthatározatok foglalkoztak a kultúrpolitika, az irodalomelmélet és a műkritika kérdéseivel, és részletes utasítások formájában írták elő a tennivalókat a hatalomtól függő intézményeknek. Mindezek ellenére a politika szempontrendszere nem vált állandó viszonyítási ponttá, bár az 1980-as évek közepéig Kádár János következetesen azt az utópikus hitet táplálta, hogy a kultúra, az irodalom az eszményi szocialista ember kiművelésének elsődleges eszköze. Alighanem ennek köszönhető, hogy Kádár puha diktatúrája minőségi könyvkiadást hozott létre. A vonatkozó párthatározatok elemzése a rezsim kulturális életét új megvilágításba helyezi: a sematizmus mögött feltűnik az elvek és a törekvések sokszínűsége, amely kultúrtörténeti madártávlatból nem látható.

  ENG
  Gedeon Sarolta PhD: Kádár János és az irodalom - Az MSZMP viszonya az irodalomhoz a dokumentumok tükrében 1957–1989
• PDF | REZ |

  Ferdinandy György
  1956 a nyugati magyar irodalomban

  A szerző – alkotóútját felelevenítve – arra keres választ, hogy az 1956 után a szabad világba kerülő "atal írók miért nem vetették papírra a forradalom nagyregényét, amit a Kádár-korszak évtizedeiben nem tehettek meg az itthon maradottak. A válaszokat latolgatva arra jut, talán most jött el az emlékezés ideje. Mert emberöltő kell ahhoz, hogy beérjenek az emlékek, és művészi formát öltsön a történelmi tapasztalat. Lehetséges, hogy a 60. évforduló küszöbén érkezett el 1956 igazán jelentős irodalmi feldolgozásának az ideje?

  ENG
  Ferdinandy György: 1956 a nyugati magyar irodalomban -
• PDF | REZ |

  Gál Vilmos
  Kiállítási kalauz múzeumjáróknak

  A szerző egyik kurátora a Nemzeti Múzeum REJT/JEL/KÉPEK ’56 – A forradalom titkos művészete című kiállításának, amely öt teremben több mint 300 műalkotást vonultat fel. A kiállítás nemcsak a múzeum saját, 1956-ra vonatkozó gyűjteményének bemutatására vállalkozik, hanem a nagyvilágra is kitekint. A kiállításon szereplő képzőművészeti műfajok (grafika, akvarell, olajfestmény, plakát, kisplasztika, érem és fénykép) időrendben mutatják be a forradalom eseményeit. A kiállítást az 1989-es újratemetés óriásfotója zárja: Nagy Imre és mártírtársainak áldozata nem volt hiábavaló.

  ENG
  Gál Vilmos: Kiállítási kalauz múzeumjáróknak -
• PDF | REZ |

  Gróh Gáspár
  „Mi, hódoltságiak…”

  Németh László a magyar történelem és kultúra kijelölte keretek között végbemenő szociális igazságtételre, a nyugati demokráciákat követő, de hibáikat kiküszöbölő modernizációs modellre várt. Forradalmi változásokra, de biztosan nem az utca forradalmára. Németh László 1956-tal foglalkozó írásainak első csoportja a forradalom sodrásában született. A másik az elemző, a helyzetképet adó, értelmező esszé. Az utolsót pedig azok a szépírói művek alkotják, amelyek rejtetten-áttételesen kijelölik gondolkodásmódja koordinátáit. A Galilei többéves töprengés írói tükre, egyúttal a szellemi végrendelet igényével készült számvetés – ezért fontos tételei a rákövetkező „forradalmi írásokban” is megjelennek. A Galilei összetettebb, mint egy politikai parabola: nem az elnyomás, hanem a kiszolgáltatottság drámája, amelyet jelképesebb pillanatban nem is lehetett volna bemutatni, mint 1956. október 20-án.

  ENG
  Gróh Gáspár, dr.: „Mi, hódoltságiak…” -
• PDF | REZ |

  Kulin Ferenc
  Illyés Gyuláról, 1956-ról – három tételben

  A tanulmány Illyés Gyulának a forradalomban játszott szerepét, naplójegyzeteiben rögzített reflexióit és Dózsa György című drámájának korabeli visszhangját vizsgálja. Az 1956 januárjában a Nemzeti Színházban bemutatott Dózsa György körül kirobbant vita máig sem lezárt. A dráma kritikai fogadtatása 1956 politikai erőviszonyainak szellemi hátterébe is bepillantást enged. A humán értelmiség – a sajtóvitában is tükröződő – megosztottsága már jelzi azokat a törésvonalakat, amelyek mentén a szakmai nézetkülönbségek az év októberétől ideológiai alapelveket érintő szembenálláshoz vezetnek.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: Illyés Gyuláról, 1956-ról – három tételben -
• PDF | REZ |

  Sturm László
  Vas István és ötvenhat

  Az ötvenhatos forradalom egyik értelmezési hagyománya a politikai, lélektani, társadalmi kérdések felett az események kozmikus, isteni eufóriáját emeli ki. Vas István – Ottlik Gézá hoz és Karátson Gáborhoz hasonlóan – kinyilatkoztatásként élte meg a forradalmat: számos költeménye beilleszthető abba a lírai sorba, amely ötvenhat transzcendenciáját állítja a középpontba. Vas István úgy véli, hogy a forradalom bizonyossággá teszi a költészetében megcélzott isteni szféra létét, transzcendens élménnyé emeli a nemzet valóságát és értékét, valamint a magyar történelmi hagyomány elevenségét.

  ENG
  Sturm László: Vas István és ötvenhat -
• PDF | REZ |

  Szörényi László
  „Évfordulóra” – Az újonnan fölfedezett Kónya Lajos

  Kónya Lajos Naplók (2014) című gyűjteménye és Válogatott versei (2016) azt bizonyítják, hogy a lírikusnak ott van a helye az 1956-os forradalom nagy költőnemzedékének tagjai között. A két kötet arra ösztönzi az olvasót, hogy összekapcsolja a naplókban föltárt életrajzi és eszmetörténeti adatokat a versekkel, valamint azokkal a külső és belső ellentmondásokkal, amelyek – a rákényszerített és daccal vállalt öncenzúra kettős szorításában – megformálták Kónya Lajos valódi és végleges költői arcképét.

  ENG
  Szörényi László DSc: „Évfordulóra” – Az újonnan fölfedezett Kónya Lajos -
• PDF | REZ |

  Ókovács Szilveszter
  Csizma a posztamensen,
  avagy ’56 tizenhárom napja a 2016-os Operában

  A legnagyobb magyar kulturális intézmény főigazgatója a forradalom hatvanadik évfordulójának ünnepváró gondolkodásába avatja be az olvasót. A tényszerű, közérthető, a tanúk számára is igaz emlékezés és a stilizált, jelképekké formált tiszteletadás ellentéte arra vezette a Magyar Állami Operaházat, hogy fesztiválszerűen, több oldalról és minden lehetséges művészi eszközzel mutassa be a forradalmat – miközben ’56-os termés az opera- és balettművészet terén úgyszólván nem létezik. A történelmi és intézménytörténeti kitérőkkel gazdagított beszámoló – számos más program mellett – részletes ismertetést ad Seregi László drámai balettjéről, a Spartacusról és Varga Judit frissen elkészült operájáról, a Szerelemről. A másik ősbemutató Einojuhani Rautavaara finn zeneszerző hatvan évvel ezelőtt írt első operája, a Kaivos (Bánya). A komponista egyik utolsó interjúját a szerzőnek adta. Beszélgetésük először ebben a tanulmányban olvasható.

  ENG
  Ókovács Szilveszter: Csizma a posztamensen - avagy ’56 tizenhárom napja a 2016-os Operában
• PDF | REZ |

  Solymosi-Tari Emőke
  Lajtha László „Forradalmi” szimfóniája

  Lajtha László számára a szimfónia jelentette az abszolút zenét. Amennyiben a szerző nem akart semmilyen külső, zenén kívüli programot ábrázolni, vajon kimondható-e, hogy az 1957-ben írt háromtételes VII. szimfóniája (Op. 63.) az egy évvel korábbi magyar forradalom és szabadságharc leverésének visszhangja volt? Mennyire tekinthető a darab egy történelmi eseményre adott közvetlen művészi reflexiónak? E kérdéseket a szimfónia változó alcímei és ellentmondásos értelmezései is jogossá teszik. A szerző nyomozásba kezd, hogy közelebb jusson a VII. szimfónia világához. A válaszkeresés során főként a zeneszerző – az élete utolsó éveiben Erdélyi Zsuzsannának adott – nyilatkozatait vizsgálja, de kitér az ősbemutató kritikai visszhangjára, a VII. szimfónia helyére Lajtha tragikus szimfónia-ciklusában, magára a darab elemzésére és későbbi sorsára is, hogy Lajtha László művét abban a sokrétű zenei, esztétikai, lélektani és történelmi összefüggésrendszerben láttassa, amelyben keletkezett.

  ENG
  Solymosi-Tari Emőke PhD: Lajtha László „Forradalmi” szimfóniája -
• PDF | REZ |

  Palotai János
  1956 a képzőművészetben

  A forradalom bukása után a diktatúra kriminalizálta, démonizálta ellenfelét, de a képzőművészeti megjelenítést tiltó törvény rendre önmaga megszegésére kényszerült, mert folyamatosan nevén kellett neveznie azt, amit tiltott. A bukás után – a nézőponttól és a történelmi helyzettől függően – a vesztesek lettek az ábrázolt „rosszak”, és csak jóval később válhattak a forradalom dicső harcosaivá, hiszen a művek jelentős része 1989 után kapott nyilvánosságot. A tanulmány számba veszi a forradalom alatti képzőművészeti aktivitás sajátosságait – például az utcára vitt művészet a félszáz évvel korábbi avantgárdot idézi –, valamint a legfontosabb motívumokat: a lyukas zászlótól a fegyvereken át a temetőig. Végül egy olyan területet vizsgál, amely kívül esik a képzőművészet és a mozgókép látómezején: számos rajz- és festményfilmet, valamint báb-, gyurma- és a homokanimációt ihletett 1956 emléke.

  ENG
  Palotai János: 1956 a képzőművészetben -
• PDF | REZ |

  Szőcs Géza
  Hatvan év után, nyolc évvel később

  A szerző megerősíti nyolc évvel ezelőtt megjelent előadásának végszavát: ez idáig semmilyen művészi formában nem jelent meg 1956 üzenete a téma által megkövetelt erővel és színvonalon. De akad két kivétel: Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról és Márai Sándor Mennyből az angyal című verse. E két költeményt a történelmi monumentalitás jellemzi, lenyűgöző sodrás, személyesen megformált egyetemes üzenet és bravúros művészi eszköztár. A jövő titka, hogy 1956-ról mikor születik meg a nagy regény, a megrendítő filmalkotás, a felkavaró dráma, a lenyűgöző szobor, festmény vagy a grandiózus zenemű.

  ENG
  Szőcs Géza: Hatvan év után, nyolc évvel később -
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  „A méreg, melyet rejt, nagyon veszélyes…”
  A Rákosi-korszak Madách-vitái

  A Rákosi-korszakban az irodalomtörténet-írás közvetlen hatalmi irányítás alá került, és a szigorú-totális ideológiai célkitűzés miatt a Madách-recepció is egyszólamúvá vált. A diktatúra 1948-ban letiltotta a színházak műsoráról Az ember tragédiáját, és a drámát a kiadók sem jelentethették meg. A szilencium ideológiai alapjait Bolgár Elek 1940-ben Moszkvában írt Madách-cikke adta. Az Akadémia 1951-es vitaülése beismerte, hogy nincs olyan értelmezői stratégia, amely a Tragédiát a szovjet típusú berendezkedés kiépítésének szolgálatába állíthatná, de a mű – példátlan hazai és külföldi tekintélye miatt – mégsem retusálható ki a magyar irodalmi kánonból. A tanulmány azt az értelmezői harcot követi nyomon, ahogy az elfogadó marxista irodalomtörténet-írás kiszorította a sztálinista irodalomkritikát, és végül, a forradalom évében rehabilitálta Madáchot.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: „A méreg, melyet rejt, nagyon veszélyes...” - A Rákosi-korszak Madách-vitái
• PDF | REZ |

  Windhager Ákos
  Hungaria, 1956
  A forradalom klasszikus zenei emlékezete

  Az 1956-os forradalom nem sokkal leveretése után nemzeti ellentörténetté, másrészt politikatörténeti tabuvá vált a hazai magaskultúrában. A klasszikus zenei alkotók művészi megemlékezései sem tudták elkerülni a fő- vagy ellentörténetként való értelmezés feszültségét. Amíg az 1989 előtti emlékzenék esetében a tabuval szembeni ellenszegülés motívuma olykor túlfeszítette a művészi keretet, a későbbi alkotásokban már nem elégséges az igazság kimondása, a tiszteletteljes emlékezés. A forradalom bemutatásához a legtöbb alkotó jól ismert szimbólumokat használt. A tanulmány három nemzeti-szakrális jelkép – a Himnusz, a Szózat és a Boldogasszony-anyánk –, valamint a Bartók-életmű hatástörténete felől olyan kiemelkedő jelentőségű 1956-os emlékzenéket értelmez, mint Kodály Zoltán: Zrínyi szózata, Szokolay Sándor: Magyar zsoltár, Dmitrij Sosztakovics: XI. szimfónia és Dubrovay László: 1956 című alkotása.

  ENG
  Windhager Ákos PhD: Hungaria, 1956 - A forradalom klasszikus zenei emlékezete
• PDF | REZ |

  Olsvay Endre
  Kodály

  A zenészhivatás művelőiből ritkán válnak a történelem szimbólumhordozó személyiségei: ez összefügghet a választott múzsa megfoghatatlanabb szubsztanciájával. A tanulmány amellett érvel, hogy Kodály Zoltán tetteivel és – főképp a Zrínyi szózata és a Nemzeti dal című – alkotásaival az 1956-os forradalom jelképes művészalakjává vált. Halálakor alighanem nagyobb tömegek érezték át szelleme igazi súlyát, mint korábban: a ravatalához járuló, a kegyeletét fegyelmezetten lerovó sokaság 1956 előtt is tisztelgett – kései, nemes demonstrációként.

  ENG
  Olsvay Endre: Kodály -
• PDF | REZ |

  Kucsera Tamás Gergely
  „Nem könnyű méltónak lennünk ennyi áldozathoz. De meg kell kísérelnünk…”

  Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő jelentőségű nemzetközi esemény volt – nemcsak megtörténtekor, de a későbbi évtizedekben is. A szerző bemutatja, hogyan fogadták számos európai – a szovjet blokkhoz tartozó, valamint nyugati – országban: a magyar forradalom milliók életében hagyott maradandó nyomot, és rendkívüli hatást gyakorolt az egyetemes eszme- és politikatörténetre. A kortársak közül Hannah Arendt és Albert Camus filozófiai értelemben is kiemelkedő történelmi eseményként határozta meg a magyar forradalmat: 1956 szabadságküzdelme a totalitárius berendezkedéssel szembeszegülve az európai humanizmus eszméit követte, és felülírta a modernitás dehumanizáló hatásait. 1956-ban az európai baloldal önvizsgálata még jelentéktelen mértékű, elszigetelt és elszigetelhető volt, a magyar forradalom után mégis új szakaszába lépett a nyugati marxizmus története: a következő két évtizedben megrendül a szovjet típusú berendezkedésbe vetett hit, és érvényüket veszítik a marxizáló ideológiai törekvések.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: „Nem könnyű méltónak lennünk ennyi áldozathoz. De meg kell kísérelnünk…” -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
  A szerkesztőbizottság elnöke: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor, Fabényi Júlia, Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG