Magyar Művészet 2018/2

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  Beszélgetés Vashegyi Györggyel

  A Magyar Művészeti Akadémia új elnöke a Kulin Ferenc főszerkesztővel folytatott beszélgetésben először a pályaválasztását meghatározó fő szellemi impulzusokról vall. A zeneművészeti, karmesteri munkásságával összefüggésben a régizene mai megítélése és előadásának kérdései kerülnek szóba. Ez utóbbi – a művészeti alkotás és az értelmezés szabadsága kapcsán – azt is felveti: mi az Akadémia tennivalója a művészi alkotómunka ideális feltételeinek a megteremtésében, és miként lehetne ösztönözni a fiatal tudósokat, hogy az MMA programjába illeszthető kutatásokat is végezzenek?

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: Beszélgetés Vashegyi Györggyel -
• PDF | REZ |

  Csáji Attila
  A „remény évei” és a lemaradáskomplexus

  A tanulmány annak a hazai képzőművész-nemzedéknek a bemutatására vállalkozik, amely az 1960-as évek második felében az avantgárd szellemében, a művészet szabadságába vetett hittel és az egyetemes művészi irányzatokba való bekapcsolódás szándékával jelentkezett. Az 1990-es évek elejére kialakult a ’60-as évek művészetének kánonja. A szerző – e meghatározó időszakok vezető képzőművészeként – néhány olyan tényre és összefüggésre mutat rá, amely a hazai kanonizációt torzítja. Végül arra a megállapításra jut, hogy az utóbbi évtizedekben nem a mű vészek, hanem az értékelők kerültek válságba.

  ENG
  Csáji Attila: A „remény évei” és a lemaradáskomplexus -
• PDF | REZ |

  Jankovics Marcell
  A Toldi rajzfilmen

  A kultúrtörténeti utalásokban gazdag, személyes hangú esszé Arany Toldijának egész estés rajzfilmváltozatával kapcsolatos alkotói tanulmányokat, terveket és dilemmákat tekinti át. Az adaptáció öt történelmi korszakot-réteget fog össze. Az első a XX–XXI. századi megközelítés, a következő a mű megírásának kora, a harmadik a forrást jelentő Ilosvai XVI. százada, a negyedik történelmi réteg maga a kor, amelyben a Toldi játszódik. A legrégebbi jelentésréteg a mítoszoké, amelyek áttételesen – mondákban, mesékben, képes beszédben – ma is élnek. A rajzfilm a humorra is építve Toldi Miklóst tipikus kamaszként mutatja be. Ez megfosztja őt néhány, a köztudatban élő, de valójában nem létező tulajdonságától, ugyanakkor emberibbé is teszi – ezáltal alakja közelebb kerül a vele egykorú fiú nézőkhöz.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: A Toldi rajzfilmen -
• PDF | REZ |

  Szmodis Jenő
  Tudomány, intuíció, művészet – történeti perspektívában
  A „mű” mint a későbbi megismerés értelmezési kerete

  A tanulmány első része Karl Popper nagy hatású tudományfilozófiáját vizsgálja, és arra mutat rá, hogy az egyfelől – saját mércéje szerint – olyan nem-tudományos elmélet, amelyre a tudományosság meghatározását aggályos volna alapozni, másrészt racionalizmus-felfogása egyoldalú, mert nem számol annak érzelmi-indulati és tudattalan eredetével. Az értekezés második része kultúrtörténeti példák sorával bizonyítja, hogy az intuíció, a sejtés, a tudás, az igazság és a szépség milyen kevéssé határolható el egymástól.

  ENG
  Szmodis Jenő PhD: Tudomány, intuíció, művészet – történeti perspektívában - A „mű” mint a későbbi megismerés értelmezési kerete
• PDF | REZ |

  Máté Zsuzsanna
  A „művészet vége” dilemma művészet/filozófia-történeti diskurzusáról

  Az európai kultúrában az ezredfordulót övező két-három évtizedben megsokasodtak a különböző „vég”-teóriák: az irodalomtörténet és a művészettörténet vége mellett a történelem végét is meghirdették. Ezekkel párhuzamo san a folyamatos vég nélküli véget is prognosztizálták, egy olyan történelem utáni állapotot, amely a lineáris fejlődés lezárulását jelenti: az alapstruktúrák nem változnak, az értékek nem gyarapodnak, csupán ismétlődnek. A szerző a művészet vége diskurzus négy alapvető irányát különíti el: a művészet és a filozófia; a művészet és (fejlődés)története; a művészet és a metafizika; valamint a művészet és az európai – nyugati – kultúra civilizációs periódusának kölcsönviszonyában létrejött művészet vége felfogásokat. A tanulmány e négy irány művészetfilozófia-történeti és filozófiatörténeti vonatkozásait tekinti át.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A „művészet vége” dilemma művészet/filozófia-történeti diskurzusáról -
• PDF | REZ |

  Zuh Deodáth
  Művészettörténet elmélet nélkül
  Egy XX. századi esettanulmány

  A szerző a művészettörténet elméletigényének problémáját egy esettanulmányon keresztül érzékelteti. Fülep Lajos opponensi véleménye Balogh Jolánnak az esztergomi Bakócz-kápolnáról szóló doktori értekezésén elsősorban a szintetikus elméleti „látásmódot” kéri számon. A tanulmány első része a doktori értekezést foglalja össze, majd Fülep Lajos kifogásait rendszerezi, végül azt vázolja, hogy melyek lehettek volna – és lehetnének ma is – azok a kutatási programok, amelyek révén e művészettörténeti monográfia kitűnhetett volna az elméleti állításoktól és a szintetikus korkép megrajzolásától tartózkodó műtörténeti írások közül.

  ENG
  Zuh Deodáth PhD: Művészettörténet elmélet nélkül - Egy XX. századi esettanulmány
• PDF | REZ |

  Juhász Sándor
  Műgyűjtemények a hazai történelem sodrában

  A műgyűjtemények története azt bizonyítja, hogy a műtárgyak tulajdonjogának erőszakos megváltoztatását sokszor politikai döntések előzik meg, amelyek mögött vallási, ideológiai vagy gazdasági érdekek állnak. A XX. századi magyar történelem tragikus fordulatai szinte teljesen megsemmisítették a hazai magánkézben lévő műgyűjteményeket. Felszámolásuk a tulajdonosok faji alapú diszkriminációjával kezdődött, a háború alatti fosztogatásokkal folytatódott, végül a Rákosi-diktatúra állami szintű rablásába torkollott. A Kádár-korszak sem hozott változást, mert elkendőzte és jóváhagyta a korábban elkövetett jogtalanságokat.

  ENG
  Juhász Sándor: Műgyűjtemények a hazai történelem sodrában -
• PDF | REZ |

  Zelnik József
  Csoóri Sándor haza-hite, nomád teológiája

  A tanulmány arra keres magyarázatot, hogy a Csoóriéletmű miért nem került be a kortárs irodalomkritika modernség-kánonjába. A szerző úgy véli, hogy Csoóri más – bizonyos szempontból modernebb – utat választott. Ráérzett, hogy a folklór emlékezetmechanizmusa – természetéből adódóan – dogmamentes, mert nem befolyásolják a létezésről kialakított prekoncepciók. Másrészt Csoóri haza-hitét a népművészetre alapozta, és ez a forrás ontológiai jelentőségű: a folklóremlékezetben a haza a szeretet-gnózis centrumába került.

  ENG
  Csoóri Sándor haza-hite, nomád teológiája -
• PDF | REZ | ENG
  Egon Friedell: Mit jelent a művelődéstörténet, és miért érdemes foglalkozni vele? -
• PDF | REZ | ENG
  John Lukacs: Történész és regényíró – miben hasonlítanak? -
• PDF | REZ |

  Gáspár Csaba László
  Mi a történelem?

  Nem egyidős az emberiséggel a manapság magától értődő felismerés, miszerint az ember történeti, történelemben élő lény. Az európai kultúrában az ember létezésének időbeli vetületét érintő egzisztenciamódoknak két változata ismert: a mítosz – vagyis az ember és a világ együttes képe –, valamint a történetiség, a történelem, amely az egész érzékelését és belátását feltételezi, tehát nem azonos az események kronologikus rendjével. A szerző bemutatja az idő és a történelem viszonyát, majd a biblikus vallások, Hegel, Nietzsche és a posztmodern történelemfelfogását ismerteti. Végül arra keres választ: vajon a művészet képes-e kiszabadítani az embert a történeti tudat gravitációjából, és általánosságban: képes-e kiszabadulni magának a történelemnek a fogásából.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Mi a történelem? -
• PDF | REZ |

  Vassányi Miklós
  A Szépség története
  Ál-Areopagita Szent Dénes Istenről mint Szépségről ésmint a történelem forrásáról

  Ál-Areopagita Szent Dénes Isten neveiről írott görög nyelvű értekezésében a szépség és az idő lényegében egyaránt Istenhez kapcsolódik. Egybeesésük filozófiai dilemma, hiszen a Szép az európai filozófiatörténetben mindenekelőtt platonikus idea, vagyis a világon kívüli, változást nem ismerő valóság; az idő pedig – a pre modern korig – a világon belüli jelenség, amely a változás mértéke. E problematika elméleti tétje Isten koherens elgondolhatósága és ezáltal a világ racionális megalapozhatósága a világonkívüliben; másfelől a platonikus és a biblikus-keresztény történeti hagyomány ötvözésének lehetősége.

  ENG
  Vassányi Miklós PhD: A Szépség története - Ál-Areopagita Szent Dénes Istenről mint Szépségről ésmint a történelem forrásáról
• PDF | REZ |

  Wesselényi-Garay Andor
  Térbe írt történelem

  A tanulmány egy sajátos befogadói elvárásnak és egyben építészeti programnak az elméleti kérdését és gyakorlati megvalósulását vizsgálja. Egyrészt történelmi események felidézését várjuk el bizonyos épületektől, ugyanakkor az építészet a történelmi emlékezet, a történelmi trauma tudatos megjelenítésére vállalkozik. A magyarban már az elnevezések is különböznek: az emlékművet az utókor emeli, és maradandónak kell lennie; a művészeti emléket – a műemléket – a múlt hagyja örökül az utókorra. Az előbbi tudatos döntés eredménye, az utóbbi státusza némiképp bizonytalan, mert az általa hordozott tudás, tapasztalat és érték mibenléte megváltozhat. Önálló építészetelméleti kérdést jelent a városi térbe illeszkedő rom, amely bizonyos formai és esztétikai elvek szerint rendeződő, sajátos funkcióval – az emlékezet fenntartásának küldetésével – bíró tárgyalakulat.

  ENG
  Wesselényi-Garay Andor PhD: Térbe írt történelem -
• PDF | REZ |

  Farkas Ádám
  Időutak Török Richárd portrészobrászatában

  Török Richárd, a harminckilenc évesen, 1993-ban elhunyt szobrászművész alkotásai újra korszerűvé tették a hazai portrészobrászatot. Török bravúrosan megmintázott, hiteles karakterű arcmásokat készített kortársairól, valamint a magyar kultúra és történelem nagyjairól, és az emberszabású ember megjelenítését – mint egyetlen számára létező irányt – soha nem adta fel. A szerző bemutatja, miként illeszkedik az életmű a posztkonceptuális kifejezés áramlatába, majd arra keres választ, hogy ez a kivételes tehetségű művész miért szentelte munkáit a magyar történelem jelentős alakjai megidézésének.

  ENG
  Farkas Ádám DLA: Időutak Török Richárd portrészobrászatában -
• PDF | REZ |

  Szász Zsolt
  Új dramaturgiával a történelem színpadán

  A szerző vitatja azt az elvárást, amely szerint a nemzet színházának mindenekelőtt magyar szerzőségű, magyar tematikájú, történelmünk nagyjait színpadra állító darabokat kötelessége színre vinni, mégpedig úgy, hogy a rendező ne a maga vízióját fogalmazza meg, hanem ragaszkodjon a szerző elgondolásához és az eredeti drámai textushoz. A tanulmány a Nemzeti Színház közelmúltjának és jelenének történelmi tárgyú repertoárját áttekintve mutatja be Vidnyánszky Attila színpadi nyelvének és az általa képviselt történelemszemléletnek az alakulását.

  ENG
  Szász Zsolt: Új dramaturgiával a történelem színpadán -
• PDF | REZ |

  Lőcsei Gabriella
  „Az igaz ügy veszve nem lehet”
  A képzőművész Szkok Iván Visegrádtól Visegrádig vezető útjai

  Szkok Iván festő- és szobrászművész egy kitelepített család legkisebb gyermekeként ismerte meg Visegrádot, ahová most visszatér: a város híres lakóját, Görgei Artúrt megörökítő szobrát 2018. május 16-án avatták fel. A művész életútját, meghatározó élményeit eleveníti fel, majd a történelem és a művészet kapcsolódási pontjai felett tűnődik. Végül arról vall, miért szívügye, hogy alkotásával fejezze ki tiszteletét Görgei Artúr előtt.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: „Az igaz ügy veszve nem lehet” - A képzőművész Szkok Iván Visegrádtól Visegrádig vezető útjai
• PDF | REZ |

  Csuday Csaba
  Örömelméletek

  A tanulmány rövid szerzői bevezetéssel és megjegyzésekkel foglalja össze a győri Műhely című folyóirat Örömszámának három elméleti jellegű esszéjét: Fernando Savater spanyol, Jean Lauxerois francia filozófus és Verena Kast svájci pszichológus értekezését az öröm mibenlétéről, hétköznapi megnyilatkozásairól és bölcseleti problematikájáról. A szerző felteszi a kérdést: ha az öröm – a boldogság, az életigenlés állapotaként, vagy élvezetként, esetleg kárörömként – lényegét tekintve érzés, ösztönös tapasztalat, hogyan lehetséges, és miért szükséges elméleti szintű megközelítése?

  ENG
  Csuday Csaba PhD: Örömelméletek -
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Florentinus natione, non moribus
  Berényi Márk: Dante etikája (Budapest, Áron Kiadó, 2017)

  A Dante etikája javarészt a klasszikus értelemben vett pozitivista hagyományokat követi: az interpretációs kérdésekhez a hatás és a történetiség felől közelít. Ugyanakkor a kötet szerzője a hermeneutikai értelmezésre is kísérletet tesz. A szövegvizsgálat azt bizonyítja, hogy az Isteni Színjáték megírása óta eltelt hétszáz év során az „etikai felépítmény” mögötti jelentés néhol olyannyira elmozdult, megváltozott, hogy a modern-posztmodern kor befogadója a sikeres jelentésrekonstrukció esetén sem ért feltétlenül egyet az eredeti etikai üzenettel, ezért újat és személyeset épít magának.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Florentinus natione, non moribus - Berényi Márk: Dante etikája
• PDF | REZ |

  Feledy Balázs
  Az őszinteség katarzisa
  Romváry Ferenc A képtárcsináló című könyvéről
  (Budapest, szerzői kiadás, 2017)

  Romváry Ferenc, a neves művészettörténész, muzeológus kötete köztes műfajú kiadvány, amelynek gazdag eklekticizmusa ragadja magával az olvasót. A mély elemzések, a komoly forráskutatásokra épülő dolgozatok mellett fontos helyet kapnak a helytörténeti, építészettörténeti, várospolitikai és urbanisztikai írások. Szinte egyedülállók azokról a jeles gyűjtőkről, írt portrék, akiknek döntő szerepük volt a pécsi múzeumok anyagának létrejöttében. A művészettörténeti tanulmányok tudományos eredményeit személyes hangú társadalom- és politikatörténeti megfigyelések gazdagítják.

  ENG
  Feledy Balázs: Az őszinteség katarzisa - Romváry Ferenc A képtárcsináló című könyvéről
• PDF | REZ |

  Windhager Ákos
  Pierre Ménard esete Adornóval
  Theodor W. Adorno: Az új zene filozófiája
  (Ford. Csobó Péter György, Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2017)

  Adorno 1948-ban lezárt – és önmagát korszakhatárként kijelölő – Az új zene filozófiája című munkája a frankfurti iskola kiemelkedő hermeneutikai teljesítménye, és egyben Arnold Schönberg zenéjének védőbeszéde. A késő posztmodernben a német filozófus, zeneesztéta látomásainak csak egy része látszik beteljesedni, neve leginkább a dramaturgiai cselekvéssel kapcsolatos vitákban tűnik fel. Az esszéíró Az új zene filozófiája legújabb magyar kiadása kapcsán folytat olvasói párbeszédet Adornóval.

  ENG
  Windhager Ákos PhD: Pierre Ménard esete Adornóval - Theodor W. Adorno: Az új zene filozófiája

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
  A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor , Fabényi Júlia,
  Farkas Ádám, Jankovics Marcell,
  Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG