Magyar Művészet 2016/2

4. évfolyam 2. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető - „Szent Kelet vesztett boldogsága, / Ez a gyalázatos jelen…”
• PDF | REZ |

  Beszélgetés Balog Zoltánnal

  A rendszerváltozás után az teremtett abszurd helyzetet, hogy a szabad választásokon győztes kormányzó erők nem kaptak kétharmados parlamenti felhatalmazást a kulturális intézményrendszer gyökeres reformjára. A második fázisban pedig az Európai Unió jogrendszeréhez való alkalmazkodás kényszere nehezíti meg a szuverén nemzetek kulturális politikai céljainak megvalósulását. Úgy tűnik, maga a kétpólusú szerkezet rendeződik át: az egyiket az uniós bürokrácia, a másikat az alkotó értelmiséggel együttműködő kormányok politikája adja. Balog Zoltán miniszter és Kulin Ferenc főszerkesztő beszélgetése az együttműködés tartalmát járja körül.

  ENG
  Balog Zoltán: Beszélgetés Balog Zoltánnal -
• PDF | REZ |

  Buji Ferenc
  Ex oriente lux – ex occidente lex

  A Kelet és Nyugat közötti különbségek nem annyira e régiók földrajzi elhelyezkedéséből – vagyis keleti és nyugati mivoltukból – fakadnak, hanem történelmi fáziskülönbségükből. Kelet és Nyugat csupán az időeltolódás miatt jelenik meg a földrajzi helyzetükhöz kötődő sajátosságként. A középkori Nyugat a kultúra ama szakrális típusának volt egyik változata, amelyikhez az elmúlt évszázadot leszámítva a Kelet is tartozott. E kultúrák az égi és a földi világ kapcsolatában értelmezték önmagukat, és legfőbb vonatkoztatási pontjuk a transzcendencia volt. A civilizációnak ezzel a szakrális-tradicionális típusával a Nyugat sokkal hamarabb szakított, mint a Kelet. A kereszténység jelentős hatást gyakorolt a Nyugatra, de ma már jól látható, hogy mégsem vált a Nyugat elválaszthatatlan részévé, hanem csupán történelmi közjáték, amely a nyugati civilizáció kereszténység előtti és kereszténység utáni időszaka közé ékelődött. Mára a nyugati eredetű globalizáció felszámolta azt a Keletet, amelytől a nyugati ember megkaphatná a vágyott fényt.

  ENG
  Buji Ferenc: Ex oriente lux – ex occidente lex -
• PDF | REZ |

  Zelnik József
  Ex oriente lux(ifer)

  A szerző amellett érvel, hogy a XX. századi modernség gnosztikus eredetű: ateológiája mögött évszázadok óta az idegen isten teológiája rejtőzködik. A modernség világidegenség képlete összetett szellemtörténeti folyamat eredménye. Rekonstruálásához megkerülhetetlen a kereszténység és a gnosztikus tanok harcának felidézése és annak vizsgálata, hogy a gnoszticizmus csupán a Krisztus utáni első századok vallási mozgalma, avagy az emberi elme örök kísértése. A Színjátékban még feltűnik a Kelet igazi Fénye: Dante fényszimbolikával megfesti a Szentháromság misztikumát. De a reneszánsz óta a keresztény vallás és az Egyház a tudományos álmitológiákkal felvértezett, de transzcendencia nélküli modernitás csapdájába esett. Pavel Florenszkij úgy világítja át a reneszánsz világképet és a belőle született modernitást, hogy bebizonyítja: a Nyugat alkonya a reneszánsszal kezdődött és Amerika kultúrájával végződik. Viszont arra is rámutat, hogy a Nyugat válsága elmúlhat, ha befogadja a Keletről jövő Fényt.

  ENG
  Ex oriente lux(ifer) -
• PDF | REZ |

  Pálfalvi Lajos
  A birodalom bomlástermékei

  Szvetlana Alekszijevics kis posztszovjet enciklopédiája

  A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Ezzel nemcsak egy perifériára szorított kisnemzetet ismertek el, hanem egy méltatlanul mellőzött műfajt, a tényirodalmat is. Az 1948-ban született írónő Ukrajnát tekinti a második hazájának, de otthonosan mozog az egész posztszovjet birodalmi térben, és erősen kötődik az orosz kulturális hagyományokhoz. Műveiben kirajzolódik a történelmi patthelyzet: a birodalom szétesik, de újjászerveződik, ezért nem adja át a helyét az új és életképes alakulatoknak. A megtagadott vagy elvesztett szovjet identitás helyébe sem lép új fehérorosz azonosságtudat.

  ENG
  Pálfalvi Lajos CSc: A birodalom bomlástermékei - Szvetlana Alekszijevics kis posztszovjet enciklopédiája
• PDF | REZ |

  Szmodis Jenő
  A Kelet monisztikus kultúrája és sajátos jogrendszere

  A Kelet sokáig meg!gyelhető állandósága – a nyugati fejlődéshez képest lényegesen lassúbb változása – nem választható el attól a sajátosságától, hogy területein a művészet és a tudomány, illetve a kulturális jelenségek nem határolódtak el egymástól olyan határozottan, mint Nyugaton. A tanulmány a Kelet művelődéstörténetének számos példájával bizonyítja, hogy a monisztikus kultúrákban a változásnak nincs önértéke. A belső állandóság, a lelkületbeli folytonosság és a szellemi egység hosszú távon elutasít minden kategorizáló, a részek alapján az egészet megérteni vágyó igyekezetet. A történelem során tartósabbaknak bizonyultak a monisztikus társadalmak, mert ezekben a transzcendens eredetűnek tekintett és univerzális emberi természet egységet alkot és megbolygathatatlan. A Kelet-interpretációk – mint általában a modellek és az absztrakciók – számos leegyszerűsítést tartalmaznak, így pont azokat a jelenségeket hagyják !gyelmen kívül, amelyek nélkül a Kelet világa a maga mélységében és teljességében megismerhetetlen.

  ENG
  Szmodis Jenő PhD: A Kelet monisztikus kultúrája és sajátos jogrendszere -
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Erdélyi János és a határtalanság költészete

  Erdélyi János Az ókori irodalom címmel megjelent posztumusz kötete a magyar romantika orientalizmusának egyik jelentős tudományos teljesítménye. Érdekességét nem utolsósorban az adja, hogy a haza!asságáról és szigorú kálvinizmusáról ismert tudós nem európai irodalomtörténetet írt. A hatalmas anyagból alighanem az arab irodalomról szóló rész a legtanulságosabb, mert az több szállal – és igen ellentmondásosan – kapcsolódik a szerző korábbi kritikusi pályájához. A tanulmány arra keres választ, hogy Erdélyi János a Kelet irodalmát kutató kritikusként mennyire vált fogékonnyá a költői képzelődés szeszélye, a teret és az időt semmibe vevő szabadsága – a határtalanság költészete – iránt, amelyet korábban, a hazai irodalom értékelésekor – például Vörösmarty- és Madách-kritikájában – kevésbé méltányolt.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Erdélyi János és a határtalanság költészete -
• PDF | REZ |

  Gáspár Csaba László
  Nietzsche / Zarathustra

  Nietzsche arra !gyelmeztet, hogy az ember szellemimorális értékeinek mesterséges világában él, és nem abban a nyers valóságban, amit e képzelt világ eltakar. Az Így szólott Zarathustra nem az értelmet, hanem a költői képzeletet, legfőképpen az akaratot szólítja meg. A történeti Zarathustra az egyén döntésének szerepét hangsúlyozta. Ezzel a vallásban szerephez jutott az ember szabad, személyes etikai állásfoglalása: az áldozatot felváltotta az értékválasztás mozzanata, amely feltételezi a felelősség felismerését. Nietzsche Zarathustrája annak akar véget vetni, amit a történeti Zarathustra a morális világrend bevezetésével útjára indított: a világ értékrendbeli és ontológiai megkettőzésének. A német !lozófus a perzsa próféta szájába adja mindannak az ellentétét, amit Zarathustra egykoron hirdetett. Nietzsche megfogalmazásában Isten halála nem csupán egy nagy erejű metafora, hanem az eddigi világértelmezések teljes érvényű megtagadása. Ezután a létnek nincs biztosított alapja, az embernek kell az egyetlen létező világot megformálnia.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Nietzsche / Zarathustra -
• PDF | REZ |

  Kocsev Bence
  Fedezzük fel (újra) Délkelet-Ázsiát!
  Megjegyzések Balogh András Bevezetés Délkelet Ázsia történelmébe című könyve kapcsán

  Balogh András közel félezer oldalas magnum opusa hiánypótló a magyar könyvpiacon, és a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő szakmunka. A kötet kiválóan hasznosítható tankönyvként és kézikönyvként: történészek, politológusok és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozók számára fontos forrássá válhat. De a szélesebb nagyközönség számára is izgalmas olvasmányt kínál, és a művészeknek is ajánlható, mert alkotásaik esztétikai minősége nem lehet független attól, hogy mit ismernek, mit érzékelnek az emberiség jelenének problémáiból.

  ENG
  Kocsev Bence: Fedezzük fel (újra) Délkelet-Ázsiát! - Megjegyzések Balogh András Bevezetés Délkelet Ázsia történelmébe című könyve kapcsán
• PDF | REZ |

  Pethő Bertalan
  „Kelet”-paradigma

  A szerző főképp Heidegger és Tezuka Beszélgetéseivel szemlélteti a paradoxont: amikor a Nyugat valamelyik nyelvén vitatják meg a Kelet egyik nyelvén megszólaló világfelfogást, akkor e vita során a nyugati nyelvhasználó valójában azt fogalmazza meg, hogyan látja a maga világfelfogását a Kelet tükrében. Ezért a Kelet-paradigma vizsgálatakor !gyelembe kell venni, hogy amit az európai nyelvek keleti kultúrának és világfelfogásnak neveznek, az gyökeresen eltér attól, ahogy a keleti kultúra és világfelfogás a maga anyanyelvén kifejezi és éli meg saját kultúráját és világfelfogását.

  ENG
  Pethő Bertalan DSc: „Kelet”-paradigma -
• PDF | REZ |

  Kunkovács László
  Sokunk turulmadara

  A fotóművész etnográfus a szakirodalom fényében és kutatói emlékeivel kiegészítve tárgyalja a turul-motívum és -kultusz történetét. Emese álma-motívum nem egyedülálló az uralkodó családok eleve elrendeltségének hangsúlyozására született mondákban. A magyarság elveszett ősgesztája utáni nyomozás Kelet irányába indul, és azzal a tanulsággal szolgál, hogy a szájhagyományozódás ereje rendkívüli, és az ázsiai kultúrák, az ott élő – sok esetben kis lélekszámú, de gazdag hagyományvilágú – népek megismerése kulcsot ad a magyar nemzeti karakter megértéséhez.

  ENG
  Kunkovács László: Sokunk turulmadara -
• PDF | REZ |

  Zirkuli Péter
  Orientalizmusok

  A tanulmány történelmi, művészettörténeti és irodalmi példák sorával bizonyítja, hogy a Kelet meghatározásakor a geopolitikai iránytű nem pontos, a művelődéstörténeti pedig bizonytalan. Az orientalisztika a kezdetektől kapcsolódott a politikához, de művészeti és tudományos jelentősége korántsem azonosítható a nagyhatalmi, gyarmatosító célokkal. A szaktudományok eredményeiből, literátorok és képzőművészek alkotásaiból sokféle orientalizmus-fogalom született, viszont az okcidentalizmus nem alakult ki, mert a nyugati civilizáció egyik sajátossága a minden részletre kiterjedő kritikai önre$exió.

  ENG
  Zirkuli Péter PhD: Orientalizmusok -
• PDF | REZ |

  Ruva Farkas Pál
  „Nincsenek verseim, csak álmaim”
  Balázs János salgótarjáni cigány festőművészről

  A kivételes tehetségű Balázs János (1905–1977) munkássága különös színfoltja a kortárs magyar képzőművészetnek és költészetnek. A salgótarjáni cigányhegyen egyszerű, szegény cigány család tagjából vált költővé, festővé, szobrásszá és polihisztorrá. Művészete csak „zarándok népe” hitvilágának ismeretében érthető meg, mert ars poeticája a vallásos érzületre és a cigány közösségi ethoszra épül. Festőecsetét varázsvesszőként használva repül haza övéihez a varázslatos napkeleti Indiába, és nézőit is arra sarkallja, hogy időzzenek az elérhetetlen célok és álmok világában.

  ENG
  Ruva Farkas Pál: „Nincsenek verseim, csak álmaim” - Balázs János salgótarjáni cigány festőművészről
• PDF | REZ |

  Bethlenfalvy Géza
  A Sass-Brunner Erzsébet – Brunner Erzsébet, anyaleánya festőnő páros

  Brunner Erzsébet és édesanyja élete, művészete Nagykanizsáról indult, majd az egész világot bejárva Indiában aratott sikert, ott talált mély megértésre. A szerző a két művésznő életútjának főbb eseményeit összefoglalva úgy látja, hogy munkásságuk jelentősége túlnő festményeiken: az egymástól távoli népek és kultúrák összecsengésére, egymás megértésének és segítésének feladatára mutat rá. Életművük lényege az egyetemesség: a külvilág és az egyén, a magyar festői hagyomány és a távoli India idegenségének együttes láttatása – egyfajta emberi-szellemi univerzalitás megvalósítása.

  ENG
  Bethlenfalvy Géza: A Sass-Brunner Erzsébet – Brunner Erzsébet, anyaleánya festőnő páros -
• PDF | REZ |

  Szász Zsolt
  „K”, avagy a titkos gén

  A bábművész szerző a Nemzeti Színházban előadott koreai halotti sámán szertartás kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a színház összetett nyelvezetében az érzéki megtapasztalás jelkészlete az elsődleges. A Kelet kultúrája máig őrzi a művészet mágikus erejébe vetett hitet. Ez a komplexitás sérül, ha azon a helyen, ahol a néző egy másik kultúrával találkozik, csupán egycsatornás információátadás történik. Az előadás így is érzékeltette a kultusz és a színház közötti megbonthatatlan kapcsolatot, amely nem szorítható be a történeti és stíluskategóriák keretei közé.

  ENG
  Szász Zsolt: „K”, avagy a titkos gén -
• PDF | REZ |

  Doma Petra
  Kelet-Ázsia a MITEM-en

  A Madách Nemzetközi Színházi találkozón két keletázsiai produkció is szerepelt. A dél-koreai együttes Jindo Ssitgimgut sámánszertartása, majd a Chongqing Sichuan Opera Theatre operája került a Nemzeti Színház nagyszínpadára. A Jindo Ssitgimgut egy autentikus halotti szertartás, így nehéz a vallási rituálét bemutató produkciót hagyományos színházi eseménynek tekinteni. A Chongqing Sichuan Opera Theatre előadása a kínai opera világával ismerteti meg a nézőt, amelyben – az európai hagyományokkal szemben – a zene a háttérben marad, aláfestésként szolgál. A szecsuáni operában több olyan ária is elhangzik, amely alatt nincs zenei kíséret.

  ENG
  Doma Petra: Kelet-Ázsia a MITEM-en -
• PDF | REZ |

  Agócs Gergely
  Bijnöger hős éneke

  A tanulmányíró azt bizonyítja, hogy regösénekeinkben a – magyar középkori krónikákra utaló – csodaszarvas-motívum genealógiai kapcsolatban áll az Elbrusz északi lejtőin élő karacsájok és balkárok folklórjában máig élő Bijnöger hősi énekkel. A magyar és az északkaukázusi türk népek folklórjának hasonlósága arra hívja fel a !gyelmet, hogy az Európát a késő ókortól kezdődően több hullámban érintő, Keletről induló népvándorlás színterein élő mai népek tradicionális műveltségének vizsgálata a jövőben is gazdag eredményekkel szolgálhat a magyar néprajzkutatás számára.

  ENG
  Agócs Gergely PhD: Bijnöger hős éneke -
• PDF | REZ |

  Alexa Károly
  Bevezetés egy tervezett antológiához
  A Kelet-motívum a magyar irodalomban

  Az urgai fogoly Krasznahorkai László utóbbi másfél évtizedes pályaszakaszának, regény-, esszé- és interjúsorozatának kezdő darabja. Az író e szenvedélyes művekkel úgy csatlakozik a nyugati kultúra orientalista hagyományaihoz, hogy azokról látszólag nem vesz tudomást, és az ebbe körbe sorolható magyar kísérleteket is elhárítja. Számára a Kelet nem a nyugati ember kulturális nyitottságának a célállomása, hanem az egyetemes és személyes egzisztenciális válsággal szemben esélyt kínáló „beavatódásé”. A tanulmány Az urgai fogoly kapcsán érzékelteti a magyar irodalom Kelet-motívumának sokszínűségét.

  ENG
  Alexa Károly: Bevezetés egy tervezett antológiához - A Kelet-motívum a magyar irodalomban
• PDF | REZ |

  Csáji László Koppány
  „Szörnyen csodás” Kelet-képünk
  A Kelet fogalmához kapcsolódó tudások, érzések és értékek kialakulása az újkori Magyarországon

  A tanulmány a középkori krónikák homályos Kelet-képétől indulva tekinti át a hazai Kelet-fogalom sokszínűvé válását és tudománytörténeti formálódását. A XX. század első évtizedeire kialakult az a bonyolult szövedék, amelyben egymásnak gyökeresen ellentmondó értékek, viszonyulások vesznek részt – együtt alakítva a hazai Kelet-képet. Ezek az érzések és ellenérzések, vélt és valós ismeretek, attitűdök máig hatnak. Egy új tudományterület, a kognitív szemantika nem egységes, de!níciószerű jelentésekkel számol, hanem jelentésfelhőkkel: egyénenként is eltérő értékek, érzelmek sokszínű és nem koherens rendszerré öszszeálló halmazával. Például ugyanaz a személy érezhet ellenszenvet a Kelet iránt, mert úgy érezheti, hogy ott az emberi élet keveset ér, vagy politikai berendezkedését és vallási meggyőződését fenyegetőnek tartja, ugyanakkor rajonghat a távol-keleti művészetek és !lozó!ák iránt.

  ENG
  Csáji László Koppány: „Szörnyen csodás” Kelet-képünk - A Kelet fogalmához kapcsolódó tudások, érzések és értékek kialakulása az újkori Magyarországon
• PDF | REZ |

  Nyilasy Balázs
  Az elvalótlanítás zsákutcái
  (Gerald Graff: Literature Against Itself)

  A szerző amellett érvel, hogy a körültekintés nélküli teoretizmus, az elvilágtalanító esztétika ideje lejárt az Egyesült Államokban: a dekonstrukciós módszer vonzereje elapadt, paradigmája széttöredezett. Gerald Graff Literature Against Itself címmel a posztstrukturalizmus delelőjén szentelt külön könyvet a világtagadás dilemmáinak. E tendenciát a romantikától kezdődően jellegadónak látta, és változatait a formalizmustól a dekonstrukcióig vizsgálta. A szerző nem csupán e jelentékeny kötet elméletanalízisének csomópontjaira mutat rá, hanem az átfogó kritikai helyzetértékelés honi időszerűségére is felhívja a figyelmet.

  ENG
  Az elvalótlanítás zsákutcái - (Gerald Graff: Literature Against Itself)

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
  A szerkesztőbizottság elnöke: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor, Fabényi Júlia, Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG