Magyar Művészet 2015/1

3. évfolyam 1. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Művészeti oktatás, művészeti nevelés -
• PDF | REZ |

  Fekete György
  Tudjuk-e, mit akarunk?

  A dialógusban a szerző egyik énje kel vitára a másikkal: sok évtizedes töprengéseit, tapasztalatait, dilemmáit eleveníti fel az általános pedagógia művészetközvetítő lehetőségeiről. A művészetek szülőháza lehetne az iskola, de a tantárgyakra szétzilált nevelés elfelejtette a célt: az egész embert. A művészetnevelést ma a tehetségek felkutatása, felnevelése vezérli, pedig a művészetek tanításának nem szabad szélsőségesen elitközpontúnak lennie, a mindennapi kultúrában kell közvetítenie a művészeteket. A művészeti nevelés első feladata: segíteni az emberré válást – minden más csak ezután következhet.

  ENG
  Tudjuk-e, mit akarunk? -
• PDF | REZ |

  Jankovics Marcell
  A vizuális nevelésről
  Részletek egy készülő könyvből

  Szembetűnő a kultúra, azon belül az írás-olvasás-számolás hanyatlása, és a képi igénytelenség ezzel egyidejű diadalútja. Ugyanakkor az iskolai nevelésben és az oktatásban egyre kisebb és az életkorral tovább csökkenő szerepet játszik a képes ismereteinket, kreativitásunkat, művészi alkotóképességünket, megérzéseinket kezelő jobb oldali agyfélteke foglalkoztatása, csak a racionális tevékenységekért felelős bal agyfélteke juthat szóhoz. A két félteke versengését a kultúra és a civilizáció uralomváltásaként is felfoghatjuk. A hagyományos kultúra dominanciáját a jobb félteke fölénye, a civilizációét a bal féltekéé jelzi. A kérdés az, vajon nem lenne-e eredményesebb a két agyfélteke harmonikus használata. Az oktatás elméletét olyan divatos, agyonhasznált idegen kifejezések uralják, amelyek homályos tartalmúak és a szemléletes, látó nyelvhasználat hiányáról árulkodnak. Az átvett, főleg fogalmakat jelentő idegen szavak ritkán kifejezőek, kevesebb kép, hangulat társul hozzájuk. Az alaptantervekben a szociális érzékenységről, mások iránti érdeklődésről szóló részekből is hiányzik az érzelmi ráhatás ajánlása. A mai pedagógia nem mutat rá, hogy minden iskolai tantárgy oktatható képszerűen, azaz kifejezően, érzékletesen, és hogy a tanár sikeresebben tud nevelni érzelmei kifejezésével.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: A vizuális nevelésről - Részletek egy készülő könyvből
• PDF | REZ |

  Farkas Ádám
  Gondolatfonat a művészetoktatásról, művészeti nevelésről

  A művészetoktatás felett tűnődő, önéletrajzi részletekkel gazdagított gondolatfonat nem tudományos értekezés, hanem a megélt jelenségek alapján leszűrt benyomások, sejtések lejegyzése, összeszövése. E világlátást nehéz hozzáigazítani a mai közfelfogáshoz, amely az egymást kizáró, párhuzamos monológok zárt rendszere. Bármily műalkotás megszületéséhez tehetségre, fogadó közösségre, begyakorolt szakmai tudásra van szükség. A tehetség generációkon átívelő, örökölt képesség, amely ritkán mutatkozik meg tiszta formában, és nem sokat ér, ha nem egészül ki kellő elhivatottsággal. A köztudatban úgy él, hogy a művésznek van közönsége, pedig a közösség álmodja életre a művészt, aki önként vállalkozik mintateremtésre és közzétételre. A harmadik tényező a mester–tanítvány-kapcsolat, az eszközök átadása-átvétele. E tudáslánc néha több évezredes szerkezet, ahol a praktikák egy része a beavatottság állandóságát viszi tovább, más része az új eszközök, új kihívások felfedezése során a változást, a korszerűséget képviseli. A művészet és üzenete nem oktatható, helyette a művészképzésről és művészeti nevelésről érdemes szólni. Magyarországon a művészképzés többé-kevésbé megfelelő, de a másik oldal, a művészeti oktatás, a művészettel nevelés egyre fogy. És itt már nem a művészet, hanem a jövő a kérdés, hiszen az ember nem csupán tudása, hanem érzelmei alapján hozza meg döntéseit.

  ENG
  Farkas Ádám DLA: Gondolatfonat a művészetoktatásról, művészeti nevelésről -
• PDF | REZ |

  Barabás Márton
  Mindenki tud rajzolni
  Gondolatok a rajzolásról, rajzkészségről

  Napjainkra a festészet, a rajz sokat veszített korábbi jelentőségéből, mivel az emberi arc megörökítésének klasszikus feladatát a fotózás vette át. A rajz – a tanulmányrajz és egyéni utat kereső rajz – légüres térbe került. A médiaművészet, videó-installációk olyan hangsúlyt kapnak a reprezentatív tárlatokon, hogy a rajzolás leképező-naturális és elbeszélő-stilizáló változatai egyaránt visszaszorulóban vannak. Az képzőművészeti oktatás alapját jelentő rajzkészség jelentősége nem vizsgálható az adott művészettörténeti kortól függetlenül. Ma egyre kevesebb területen szükséges a rajzkészség, ami önmagában – eredetiség és elhivatottság nélkül – nem elegendő a műalkotáshoz. A rajzolt vonal dinamikája, az átírás eredetisége, a kompozíció, a rajz dekorativitása, drámai telítettsége, pontossága mind a művészi rajzhoz vezető utat jelzi. A mai rajzművészetben is létezik progresszió, eredeti, képi látás, ezért kiemelt a felelőssége azoknak, akik ebből a terjedelmes és megőrizhető anyagból válogatnak, mert ők a fenntartói a kollektív művészi emlékezet és emlékezés szentélyeinek. A túl radikális és túl korai kanonizálás értékvesztéssel járhat. Az utókor korrekcióját is lehetővé tevő válogatás, a nagyobb merítés, a pályakezdő művészek biztatása és a tudatos értékmentés javítana a rajzművészet mai helyzetén.

  ENG
  Barabás Márton DLA: Mindenki tud rajzolni - Gondolatok a rajzolásról, rajzkészségről
• PDF | REZ |

  Kucsera Tamás Gergely
  A hazai felsőoktatás – ezen belül a művészeti főiskolai és egyetemi képzés – finanszírozásáról

  A tanulmány az általános felől közelít a szűkebb témához, a művészeti felsőoktatáshoz. Először a felsőoktatás nemzetközi és hazai társadalmi funkcióváltását, valamint finanszírozási folyamatait írja le, láttatva azokat az ellentéteket, amelyek a fősodor és az elitképzés, másrészt a művészeti felsőoktatás működési és támogatási gyakorlata között fennállnak. A művészeti képzés tartalmát nem tudja közvetlenül, kívülről megfogalmazni sem a kormányzati-politikai, sem az össztársadalmi szféra. Erre a képzésformára nem alkalmazhatóak a tömegképzés mechanizmusai: a hazai művészeti felsőoktatás finanszírozásában – az intézmények jellege és nagy száma miatt – nem jelent távlati megoldást a normatív támogatás. Célravezetőbb, ha az adott főiskola vagy egyetem állami támogatása a fenntartó és a művészeti képzést nyújtó intézmény között lezajlott művészeti, szakmai, pénzügyi egyeztetés után valósul meg. Leginkább e finanszírozási modell szolgálhatná a felsőfokú művészeti képzések kiegyensúlyozott pénzügyi működését. Ennek eredményeként az oktatás és a kapcsolódó művészeti tevékenység színvonala emelkedne, és a magyar felsőoktatásnak ezen a területén megvalósulhatna a művészeti és tudományos szabadság együttes gyakorlata.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: A hazai felsőoktatás – ezen belül a művészeti főiskolai és egyetemi képzés – finanszírozásáról -
• PDF | REZ |

  Kodolányi Gyula
  Szabad asszociáció, tudatfolyam és aktív képzelet
  Gondolatok a William Shakespeare szonettjeire írt improvizációkról

  2014 tavaszán jelent meg a költő–műfordító szerző Katona Szabó Erzsébettel közös, kétnyelvű kötete Shakespeare születésének 450. évfordulójára. A könyvben megtalálható az a 26 magyar szonett-variáció, amelyet a művésznő festett-ragasztott kalligráfia-kollázsai ihlettek. A versek műfaja a lelki folyamat felől tekintve meditáció, de az írás módszere felől nézve improvizáció, mivel az ösztönzés elsősorban lírai, amennyiben az alkotást az angol költő verseinek legelemibb rétegei ihlették, a hangzás, a szó jelentésének megannyi különböző ikonja. E módszert, az inspiráló mű és az elmélkedés viszonyát szemlélteti a ciklus első versének és ihletőjének összehasonlító elemzése. A szerző rögtönzése csaknem teljesen átveszi Shakespeare 5. szonettjének kérdéskörét. A két világ találkozik, hat egymásra és keveredik. Az alkotás mögött álló, ősi technikát idéző meditációt az analitikus pszichológia aktív képzeletnek nevezte el. A folyamat spontán kezdetek után éber látomások és álmok során bontakozik ki, és látszólag paradox katarzishoz vezet: egy magyar költőt Shakespeare szövegei segítenek visszajutni anyanyelve szavaihoz. Az 56. szonettre írt változat egy régi erdélyi népdal két sorának idézésével és átírásával zárul, jelezve, hogy az improvizációk szorosan összefonódnak a magyar nyelv és költészet hagyományával.

  ENG
  Kodolányi Gyula: Szabad asszociáció, tudatfolyam és aktív képzelet - Gondolatok a William Shakespeare szonettjeire írt improvizációkról
• PDF | REZ |

  Magda Cârneci
  Egy másik kép Kelet-Európáról

  
  A kommunista uralom alól felszabadult kelet-európai országokban a művészeti élet korábbi egyensúlya megbomlott, a fennálló értékrendet megkérdőjeleződött. Kérdéses: hogyan fejlődött a modern művészet ebben a térségben az ideológiai béklyók négy évtizede alatt? A válaszadást nehezíti, hogy a kelet-európai művészek és műítészek is kliséktől terhelten ítélték meg a közelmúltu művészettörténetét, másrészt az itteni művészet jelentős része épp a kommunista ideológiai korlátozásnak köszönhette létét. A régió értelmisége egyfajta esztétikai autonómiával és a hagyományos európai értékek művelésével megpróbált erényt kovácsolni a kulturális elszigeteltségből. De a politikai változás után is megmaradt a nyugateurópai központ és a peremvidék megkülönböztetése. A keleti-európai művészet továbbra is ápolt olyan témákat, amelyek „archaikusnak” tűntek a nyugati kulturális viták tükrében. A gyorsan teret nyerő, sajátosan kelet-európai posztmodernizmus a provinciális beidegződések és az elszigeteltség legyőzését szolgáló stratégiaként töltheti be küldetését. A totalitárius ideológia ellenőrzése alatti területeken az új kulturális központok kialakulása és fennmaradása azt bizonyítja, hogy egyetlen kulturális rendszer sem maradhat teljesen elszigetelt: előbb-utóbb visszatalál az egyetemes fejlődés útjára.

  ENG
  Cârneci, Magda PhD: Egy másik kép Kelet-Európáról -
• PDF | REZ |

  Alexa Károly
  Bujdosó magyarok, bujdosó mondatok
  Borbándi Gyula emlékére

  A „bujdosás” a magyar önismeret olyan hívószava, kulcsmotívuma, amely áthatja a századokat és velük együtt a nemzeti mentalitást, a mitológiát és a nyelvet. A motívum a XVI. századtól napjainkig ott él a magyar irodalomban, s alig akad literátor, aki – tudatosan vagy önkéntelenül – rá ne találna. A bujdosás bibliai példái – olyan rokonszavaival együtt, mint, a „zarándoklás”, a „vándorlás”, a „menekülés” vagy a „kiűzetés” – mindig ott álltak és állnak készenlétben, ha a hazájából kivetett magyar és az önmagából száműzött nemzet beszélni akar önmagáról.

  ENG
  Alexa Károly: Bujdosó magyarok, bujdosó mondatok - Borbándi Gyula emlékére
• PDF | REZ |

  Arató Lászlóval beszélget Kulin Ferenc
  Irodalomtanítás? Magyartanítás?

  A teoretikus kérdésekre összpontosító beszélgetés nem hozta közös nevezőre a vitapartnerek álláspontját, de néhány ponton eljutott a megegyezésig. Az irodalomtanítás körüli viták azt tükrözik, hogy a magyar értelmiség egymással szembenálló táborainak történetszemlélete és esztétikai értékrendje nehezen összebékíthető kánonokat alakított ki. Ezért meghatározó kérdés: lehetséges-e az oktatás gyakorlatában egészséges arányt kialakítani a magyar irodalmi hagyomány egymástól látszólag távol eső tartományai között, megoldható-e, hogy egyetlen kánonba és egyetlen történelmi narratívába sűrítsük a hagyomány rétegeit, vagy inkább a kánonok dialógusára, a közös pontok folytonos keresésére van szükség? A történetiség és az elmélyült szövegelemzés együtt közvetítheti az irodalmi művek sajátos létmódját, és nyújthat esztétikai élményt. Csak az irodalomtanítás tudatosíthatja, hogy a modern magyar nemzettudat feszültségekkel teli társadalmi környezetben formálódott, és e hatásokat a magyar irodalom szellemi rendszere dolgozta fel. A magyartanítás egyik célja, hogy minden tanulóban tudatosítsa: személyes sorsa, egyéni életpályája nem független a nemzeti közösség sorsának alakulásától, és a nemzeti hagyományok ápolása nemcsak a közösség érdekében, hanem a személyes identitás megalkotása szempontjából is meghatározó.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD, Arató László: Irodalomtanítás? Magyartanítás? -
• PDF | REZ |

  Interjú Korompayné Sebestyén Nórával

  A magyartanítás egyszerre küzd a közoktatás rendszeréből fakadó nehézségekkel, de jelentősek a tantárgy oktatásának sajátos, szakmódszertani problémái is. Korompayné Sebestyén Nóra, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium drámapedagógiával is foglalkozó magyartanára foglalja össze tapasztalatait: milyen lehetőségeket kínál az egyházi háttér a tankönyvek kiválasztásában, a tananyag súlypontjainak kialakításában; továbbá milyen sajátos, tanórán kívüli pedagógiai módszereket alkalmazhat a tanár, amikor az olvasás, az irodalom szeretetére nevel.

  ENG
  Korompayné Sebestyén Nóra PhD: Interjú Korompayné Sebestyén Nórával -
• PDF | REZ |

  Zirkuli Péter
  Az irodalom tanítása
  Kitekintés az irodalomtanítás francia változatára

  A francia irodalomoktatás fő célja, hogy megtanítsa a diákokat az olvasás művészetére, de a nemzeti klasszikusok tárgyalásától sem tekint el. A műelemzés és az összetett irodalmi problémakörök értelmezése a tevékeny szövegértelmezésre épül. Az irodalomtanítás távlati célja, hogy a tanuló felnőttként pontosan értse, mit mondanak neki, és arra, ne pedig saját előfeltevéseire reagáljon. Egyes francia irodalomkönyvek adnak világirodalmi kitekintést egy korszak ismertetésekor, ugyanis az angol, német, spanyol vagy olasz nyelv tanításához hozzátartozik az adott nyelv irodalmi alkotásainak tanulmányozása.

  ENG
  Zirkuli Péter PhD: Az irodalom tanítása - Kitekintés az irodalomtanítás francia változatára
• PDF | REZ |

  Sára Ernő
  Jelbeszéd

  A szerző alkotásain keresztül vázolja négy évtized emblématervezési vonulatát. Az alkalmazott művészet egyenrangú az autonóm művészettel, hiszen nem a műfajok, hanem művek képesek művészi rangra emelkedni. A tervezőművész a mesterektől kapott, valamint a megtapasztalt szakmai ismeretek birtokában egyedi, a kultúrtörténet inspirációját tükröző műalkotásokat hoz létre: ennek etikai értéke hasonlóan fontos, mint az egyéni kvalitás. A jel, a jelbeszéd szerteágazó, szinte mindent felölelő fogalom, mert a választás is jel, ahogyan jövőnkre vonatkozó elhatározásaink és cselekedeteink minden részlete.

  ENG
  Sára Ernő: Jelbeszéd -
• PDF | REZ |

  Dárday István
  A dokumentumfilm a rendszerváltás előtt

  A utóbbi évtizedek dokumentarizmusát vizsgálva jól látható, hogy a rendelkezésre álló feltételek, a finanszírozás, a műfaj helyének keresése és az elkészült művek forgalmazása szempontjából ellentmondásos korszakok követték egymást. A szocialista kultúrpolitika és a társadalomra erőltetett torz nyilvánosságszerkezet mindent elkövetett, hogy a műfajban rejlő, valódi lehetőségeket elfojtsa. A szocializmusból egyfajta szockapitalizmusba való átmenet huszonöt esztendeje a kultúra felszabadulása helyett a pénz diktatúráját hozta el, ami nem segítette a szabadság eljövetelével a várt művészi kibontakozást. A legnagyobb veszteség a műhelyek felszámolása nyomán a dokumentumfilmet és az ismeretterjesztő filmet érte. A kuratóriumi rendszer bevezetésével még azok a szerény vívmányok is elvesztek, amelyeket a dokumentumfilmes szakma a korábbi korszakokban kivívott magának. A tanulmány második tematikai egysége – kordokumentumok felidézésével – azt az utat rekonstruálja, amelyre lépve az értelmiség alkut kötött a szocialista hatalommal. Ennek a folyamatnak egyedi vonásaként jött létre a Budapesti Iskola, amely talán a legszabályozottabb, szinte szerződésszerű megegyezés volt a kultúrpolitika és a filmes társadalom között – de mind a két fél számára jelentős előnyökkel járt.

  ENG
  Dárday István: A dokumentumfilm a rendszerváltás előtt -
• PDF | REZ |

  Szathmáry István Pál interjúja M. Tóth Gézával
  Bármelyikükből lehet zseniális alkotó

  M. Tóth Géza évtizedek óta adja át a tudását a különféle művészeti képzések hallgatóinak. 2014-től rendezői és pedagógusi tapasztalatait a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektoraként is kamatoztatja. Az intézményben folyó művészeti oktatással kapcsolatban kiemeli a naprakész – a filmes műfajok jövőjét meghatározó – technikai ismeretek fontosságát, és a művészképzés pedagógiai céljainak, szakmai elvárásainak pontos meghatározását: mindez annak is segítséget jelent, akiből egyszer megbízható szakember lesz, és annak is, akiből majd korszakos művész válik.

  ENG
  M. Tóth Géza PhD, DLA, Szathmáry István Pál: Bármelyikükből lehet zseniális alkotó - Szathmáry István Pál interjúja M. Tóth Gézával
• PDF | REZ |

  R. Kiss Kornélia
  A huszonnegyedik órában Kodály országa
  Még menthető a magyar zenei oktatás, de ahhoz most kell lépni – véli a négy nemzetközileg elismert szakember

  Külföldön még ma is a zene országának tartják Magyarországot, de a szakemberek úgy vélik, az elmúlt fél évszázadban veszélybe került ez a cím. A kétezres évekre már csak kevés iskola maradt, ahol a Kodály által megálmodott oktatást magas szinten művelik. Az eredmények őket igazolják, de ez mégsem tud rendszerszintű változást hozni a magyar oktatásba. A heti egy énekóra nagyon kevés, a zenei iskolák vezetői pedig úgy érzik, az oktatási rendszer nem segíti, hanem sokszor megnehezíti a működésüket. Ugyanakkor szakmai ötletekben nincs hiány: hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáról, minőségi pedagógusképzésről, országos kórusiskola-hálózatról álmodnak a szakértők és arról, hogy a döntéshozók mihamarább felismerik a zenei nevelés fontosságát. Mert gyorsan kell cselekedni: Kodály országa minden jel szerint a huszonnegyedik órában van. A zenei oktatásról szóló beszélgetés mind a négy résztvevője a Magyar Művészeti Akadémia tagja: Sapszon Ferenc, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője; Sipos Mihály, a Muzsikás együttes alapító tagja; Szabó Dénes, a Nyíregyházi Cantemus Gyermekkar alapító igazgatója, a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola tanára és Bogányi Gergely zongoraművész, zeneiskola-igazgató.

  ENG
  R. Kiss Kornélia: A huszonnegyedik órában Kodály országa - Még menthető a magyar zenei oktatás, de ahhoz most kell lépni – véli a négy nemzetközileg elismert szakember
• PDF | REZ |

  Lőcsei Gabriella
  Beszélgetések a zene gyógyító erejéről
  „Vége van a bicebócalétnek”

  A zeneterápia olyan – hazánkban is egyre népszerűbb és egyre eredményesebb gyógymód –, amely a zenét célzott és differenciált eszközként alkalmazza a betegségmegelőzés, a személyiségfejlesztés és az egészség-helyreállítás területén. Mindkét szakmai hozzászóló az Eötvös Loránd Tudományegyetem zeneterapeuta képzésének oktatója: dr. Lovász Irén, énekes-néprajzkutató, a Károli Gáspár Református Egyetem docense és dr. Konta Ildikó zeneterapeuta, klinikai szakpszichológus, a Magyar Zeneterápiás Egyesület alapító elnöke.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: Beszélgetések a zene gyógyító erejéről - „Vége van a bicebócalétnek”
• PDF | REZ |

  Peter Hübner
  Mennyi építészetre van szüksége az embernek?

  A ház nem pusztán racionális, műszaki építmény, hanem erős érzelmi töltésű alkotás, amely az emberi személyiség kiteljesedését is megjeleníti, és a lelki egészség, a biztonságérzet előfeltétele. A modern építészet elszakadt a felhasználók valós szükségleteitől, és többnyire puszta esztétikai követelményeket vesz figyelembe, amelyeket – tévesen – gazdaságosnak vagy környezetbarátnak mond. A háznak és a városnak attraktívnak és demokratikusnak kell lennie. Inkább legyen sokoldalú és részletes, mint átlátható és tiszta, mert a homo ludensnek inkább kalandra van szüksége, mint a rendre és a fegyelemre.

  ENG
  Hübner, Peter: Mennyi építészetre van szüksége az embernek? -
• PDF | REZ |

  Cseke Péter
  „… ha azt akarjuk, hogy 30-40 év múlva is legyen színházba járó közönség…”
  Székfoglaló előadás

  A gyermek- és ifjúsági színjátszás fontos művészeti ág, amelynek feladata – többek között – a nemzeti nyelv ápolása, a gyerekek érzelmi, erkölcsi, lelki, ízlésbeli fejlesztése, példamutatás, a művészi nevelés és a jövő színháznézőinek, értőinek formálása. A szerző felvázolja egy ideálisnak vélt gyerekszínház megteremtésének törvényi, financiális, szervezeti és művészi alapjait. A távlati cél, hogy megmaradjon az előadások és színházi műhelyek sokszínűsége, ami a mostani helyzetet is jellemzi, vagyis a felnőtt színházak játsszanak a saját nézőik gyerekeinek is (családi színház), illetve az iskolás korosztálynak is (gyerekelőadások). Ugyanakkor a gyerekek számára épüljön egy szellemi központ, olyan nagy, hivatásos gyerekszínház, ahol jelentős központi támogatással, kitűnő művészekkel, magas művészi színvonalú prózai és zenés előadások láthatóak. Ez a több korosztályt kiszolgáló művészeti és információs komplexum, a Gyerekbirodalom a gyermekeket nemcsak megismerteti a színházzal és társművészeteivel, hanem egyszersmind kulturális örökséget is közvetít, és a művészeten keresztül a világ megértéséhez is segítséget nyújt. A színház – és különösen az ifjúsági színház – fő törekvése, hogy darabjainak sokszínűségével magas színvonalon neveljen, oktasson és szórakoztasson.

  ENG
  Cseke Péter DLA: „… ha azt akarjuk, hogy 30-40 év múlva is legyen színházba járó közönség…” - Székfoglaló előadás
• PDF | REZ |

  Csuday Csaba
  Kertész Imre 85: Lót kísértete A végső kocsmában

  A szerzőt két körülmény vezette cikke megírásához: Kertész Imre legújabb regényének, A végső kocsmának a megjelenése és a Nobel-díjas író 85. születésnapja. A regény kezdősoraira hivatkozva két kérdést állít tisztelgő-ismertető írása középpontjába: az „én” bizonytalanságát, az írói és elbeszélői alany „kísértet voltát”, illetve – ezzel összefüggésben – Kertész Imre ellenmondásos viszonyát zsidóságához, magyarságához. Az „én”-probléma családi gyökereit keresve rámutat az író és elvált szülei nehéz kapcsolatára, a haláltáborok túléléséből adódó tragikus létélményre és a totalitárius rendszer személyiségtorzító hatására. Kertész Imre e körülmények következtében háromszorosan is „sorstalannak” érezhette magát. Egzisztenciális és azonosságtudatának végletes hiányát csak az alkotás fiktív én-teremtésével hozhatta viszonylagos egyensúlyba. A végső kocsma naplójegyzeteiben, regényterveiben (amelyeket a tanulmány bőséges idézetekkel illusztrál) a sötét világlátás egyetemessé tágul, de az író kegyetlen őszintesége, kiállása az emberség mellett és a betegséggel dacoló küzdelme a kifejezés tisztaságáért mégis katartikussá teszi művét. Az írás végén a szerző felidézi Kertész Imréhez fűződő személyes emlékeit.

  ENG
  Csuday Csaba PhD: Kertész Imre 85: Lót kísértete A végső kocsmában -
• PDF | REZ |

  Nyilasy Balázs
  A nyelv mítosza, a XX. század és az ezredfordulós hazai irodalomértés
  Geoffrey Galt Harpham: Language Alone, The Critical Fetish of Modernity

  A nyelv kivételes helyzetét hirdető paradigma a századközéptől a kulturális elméletek fő tényezőjévé vált, és a korszerűség, a tudományos hitelesség zálogának tűnt. De a bemutatott kötet szerzője, Geoffrey Harpham határozottan jelzi a language alone-gondolattal szembeni kritikai elkötelezettségét, és azt a nyelvfilozófiát, nyelvtudományi attitűdöt is elutasítja, amely a nyelvet valamiféle elvont, a kontextustól megtisztítható entitásnak láttatja. Szerinte a szilárd, megfogható tárgyként bemutatott nyelv és az erre épülő nyelvtudomány puszta mítosz, mert a cselekvő, saját intenciókkal felruházott nyelv nem is létezik. A legtöbb magyarországi elméleti központ az absztrakt hatalmi fétisnek tekintett nyelvet emelte kutatási alapelvévé, ezért a Language Alone a hazai tudományos közösség és kritikusi kar számára is meghökkentőnek tűnhet, hiszen a neves amerikai tudós roppant tekintélyű elméletírók és koncepciók tudományos értékét vonja kétségbe. Harphaméhoz hasonló a kognitív nyelvész Szilágyi N. Sándor látlelete, aki szintén az absztraktumok fölismerését, a bevett megállapodás-rendszerek, premisszák széles körű felülvizsgálatát szorgalmazza, és a humántudományok – köztük az irodalomtudomány – legitim módszerei fölötti párbeszéd szükségességét jelzi.

  ENG
  A nyelv mítosza, a XX. század és az ezredfordulós hazai irodalomértés - Geoffrey Galt Harpham: Language Alone, The Critical Fetish of Modernity
• PDF | REZ |

  Beszámolók a 2014. évi, 14. Velencei Építészeti Biennáléról

  A Velencei Biennálén páratlan évben a képzőművészet, páros évben az építőművészet talál otthonra. Ferencz István beszámolójában a 2014-es magyar kiállítás győztes kurátori koncepciója is olvasható. Az idei építészeti kiállítás hívószava a fundamentals – szabad értelmezésben: az építészet alapja volt. Pákozdi Imre beszámolója kitér e hívószó magyar értelmezésére: egyrészt az építészünk számára meghatározó népi alapokat jelenti, másrészt az építés közösségi élményét. A magyar kiállításon e két téma – a kiváló képanyagnak és a jó elrendezésnek köszönhetően – szorosan kapcsolódott, és meggyőző erővel jelent meg.

  ENG
  Beszámolók a 2014. évi, 14. Velencei Építészeti Biennáléról -
• PDF | REZ |

  Tary Orsolya
  A Reformkor pedagógiai gondolkodása Koós Ferenc A reformkor pedagógiai monográfiái c. munkája alapján

  A bemutatott monográfia azt bizonyítja, hogy a mai pedagógiai gondolkodás fogalmai és kifejezései nem a XX. század elméleti eredményei, legtöbbjük a reformkor pedagógiai monográfiáiban – tudományos irányelvként vagy utalásként – már megtalálható. A magyar reformkor pedagógiai gondolkodása széles látókörű, határozottan gyakorlatias volt, a tanítás, a tanári munka – függetlenül az otthoni vagy az iskolai környezettől – többnyire azonos elvek alapján zajlott. Ennek oka nemcsak a külföldi szakirodalmak magas szintű ismeretében és a magyar nyelvre és az itteni társadalmi viszonyokra történő adaptálásában keresendő, hanem a keresztény felekezetek egymás iránti nyitottságában is. A reformkori neveléselméleti gondolkodás abban is versenyképes napjaink oktatáspolitikájával, hogy összetett célokat fogalmaz meg: egyaránt szem előtt tarja a közösségi és az egyéni érdekeket. A tanítók felkészültségének és helyzetének megítélése ellentmondásos: a magas elvárások ellenére a tanítói pálya nem minősült kellően megbecsült, anyagilag kifizetődő hivatásnak. A reformkor és a jelen nevelési elveinek, eszményeinek, szerkezetének hasonlósága azt jelzi, korunk látványos fejlődése főképp technológiai jellegű, a humántudományok előrelépése szerényebb.

  ENG
  Tary Orsolya: A Reformkor pedagógiai gondolkodása Koós Ferenc A reformkor pedagógiai monográfiái c. munkája alapján -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős Kiadó: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Dárday István, Dubrovay László, + Erdélyi Zsuzsanna, Ferencz István, Marton Éva, Mezey Katalin, Simon Károly, Szemadám György
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14–17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG