Magyar Művészet 2021/01

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  A modernitás a végtelen fejlődés eszméjével tüzelte fel az embert, akit a technikai sikerek abba az illúzióba ringattak, hogy mindenre képes. A szerző érvelése szerint az emberi kultúra a határtalan vágyak és a határok feszültségében bontakozik ki. A technikai civilizáció fő kérdése: mire képes az ember? A kultúra kérdése: mit akar az ember? Az akarat vizsgálatának együtt kell járnia az emberi végesség belátásával. E folyamat eredménye a történeti felvilágosodás korrekciója: az ember nem akarhat mindent, amire technikailag képes.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Az akaratról -
• PDF | REZ |

  A szerző úgy véli, a posztstrukturalista irodalomelméleti iskolák elkanyarodtak az irodalmiság kérdéseitől, mivel az irodalmi elemzés szempontrendszerének helyébe a társadalmi krízis dilemmáit állították. E népszerű, új keletű teoretikus irányzatok sorába illeszthető a természetábrázolások felé forduló ökokritika, amelynek célkitűzése figyelemre méltó, de megállapításai sokszor felü le tesek. Az alapeszme és a metodika problematikusságát a tanulmány Joseph W. Meeker 1974-ben megjelent, Comedy of Survival című könyvével szemlélteti.

  ENG
  Nyilasy Balázs PhD: Irodalomelmélet és ökokritika -
• PDF | REZ |

  A nyelvökológia vagy ökolingvisztika a formális nyelv elméletekkel szemben, a nyelvészeti pragmatika áramában felbukkanó, elsősorban az antropológiai nyelvészethez kapcsolódó nyelvészeti tudományág, amely a külső tényezőknek a nyelvben való belső tükröződését, megjelenését vizsgálja. A legtipikusabbak azok a hipotézisek és kutatások, amelyek a környezetnek a nyelvhasználatra gyakorolt hatását elemzik. Főképp ezek a megközelítések jelzik és szemléltetik a nyelvtudomány ökologizációját.

  ENG
  Balázs Géza CSc: Természet, környezet és nyelv: ökolingvisztika -
• PDF | REZ |

  1960-as évekbeli megjelenése óta a magyarországi tájművészet egyre ismertebb és elismertebb a képzőművészek, a „társszakmák” képviselői és a közönség körében. Az első alkotásokra jellemző neoavantgárd stíluskeveredést egységesebb természetművészeti megközelítés váltotta fel. Az egyéni tevékenység mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a jellemzően oktatási céllal létrejött tájművészeti alkotótáborok, amelyek hatására a táj esztétikumára érzékeny látásmód szélesebb körben is elterjedt.

  ENG
  Fodorné Kató Eszter: A magyar tájművészetről dióhéjban -
• PDF | REZ |

  A gödöllői művésztelep alkotói keresték és pártolták, művészetükben pedig értőn alkalmazták a népművészet értékeit, sőt, életmódjukban is nagy szerepet játszott a természetközeliség. A tanulmány a művésztelep tevékenységéből azokat a kulcsfogalmakat idézi fel, amelyek az 1970-es és 80-as években a népművészethez való viszonyulás kifejezőivé váltak, és feltűntek a nomád nemzedék tagjainak életmódjában, illetve alkotó tevékenységében. A szerző arra is választ keres, hogyan jelenik meg a természetesség iránti igény a mai népi iparművészetben.

  ENG
  Cseh Fruzsina PhD: A tárgyalkotó népművészet mint a természetesség allegóriája a nomád nemzedékben -
• PDF | REZ |

  Az 1865-ben átadott egyetemi füvészkerti Pálmaház csak részben maradt fenn eredeti állapotában, de a száz évvel későbbi felújítása és átalakítása, majd a 2011-ben befejezett újabb helyreállítás igényesen, műemléki értékeihez méltón történt. A Pálmaház a XIX. és a XX. századi magyarországi vas- és üvegszerkezetes építészet legszínvonalasabb alkotásai közé tartozik, jelentősége mindenekelőtt méretében rejlik: feltehetően ez volt az egyik legnagyobb üvegház, amely addig Magyarországon épült.

  ENG
  Rozsnyai József PhD: A pesti Füvészkert Pálmaházának építéstörténete -
• PDF | REZ |

  A tanulmány fő tézise, hogy ma is létezik népi építészet, de ennek ikonográfiája élesen eltér a kanonizálttól, létrejötte pedig a ház léptékét meghaladó térbeli asszemblázs. A snassz, az új-népi építészet és a népi historizmusok között megjelenő tárgyalakulatok egyaránt származnak egyfajta esztétikai igényből és a jógazda-szemléletből. Az írás második része esettanulmány segítségével szemlélteti a kortárs új-népi építészet sajátosságait, és a jelenség egészét telek méretű asszem blázsként értelmezi.

  ENG
  Wesselényi-Garay Andor PhD: A snassztól a spontánig A népi építészet új megjelenési formái 2. -
• PDF | REZ |

  A szerző amellett érvel, hogy a Szépművészeti Múzeumban őrzött Pálffy Madonna nagy valószínűséggel Leonardo da Vinci alkotása. Az életmű rokon alkotásainak beható elemzése arra utal, hogy az átgondolt és kiérlelt kompozíció, a természeti motívumok, a tájképi háttér, valamint az alakok és az arcok, a Szűz Mária derekán „örvénylő” drapéria és a két karján gyűrődő ruha Leonardo kezétől származik. A legutóbbi múzeumi felújítás után a festmény felébredt közel százéves raktári álmából, és az állandó kiállítás része lett.

  ENG
  Tóth Csaba: Pálffy Madonna -
• PDF | REZ |

  Az európai – és általában a nyugati típusú – civilizáció jövője szempontjából létfontosságú az Istenhez való viszony újradefiniálása. A szerző szerint főképp ezzel a kérdéssel foglalkozik Samuel Beckett Godot-ra várva című drámája. Az elemzés középpontjában Lucky monológja áll, amely összefoglalja a mű fő dilemmáját: lehet-e az emberi létezésnek újból értelmet adni? A válasz arra is rávilágít, vajon Beckett tekinthető-e nihilista gondolkodónak a Godot-ra várva című drámája alapján.

  ENG
  Csejtei Dezső DSc: A távollévő Isten - Szempontok Lucky beszédének értelmezéséhez
• PDF | REZ |

  A tanulmány egyetlen szempontból közelít a kétszázötven éve született Beethoven életművének be foga dástörténetéhez: a XX. századi európai regényirodalmat vizsgálja az emlékezés konnektív alakzatainak működése és más emlékek együtteséhez való kapcsolódása alapján. A zeneszerző alakja és művészete a világirodalom kanonizált alkotói közül először Romain Rolland-t ihlette meg, majd közvetve Thomas Mannt, a század végén pedig Milan Kundera két regényében is Beethoven zenéje és sorsa kapott kiemelt szerepet.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: Beethoven emlékezete a XX. századi regényekben -
• PDF | REZ |

  Az 1988-ban készült interjúban Makovecz Imre nem az építészetről, hanem a népi muzsikához fűződő kapcsolatáról vall. A népzene, a népdal olyan tartalmakat hordoz, amelyekre a modern kor emberének elemi szüksége van. Makovecz Imre számára a népzene elsősorban nem a didaktikus darabokban jelenik meg, hanem az autentikus művekben. Az utókornak az a feladata, hogy természetes jogaiba helyezze vissza ezeket az alkotásokat, és azt is világossá tegye, hogy ez miért fontos.

  ENG
  Fehér Anikó habil. DLA: „A dalnak megvan a maga ideje…” - Beszélgetés Makovecz Imrével
• PDF | REZ |

  Az együgyű Isten (1997) Karátson Gábor utolsó, életében kiadott esszékötete. Az ebben közölt írások életszemléletének egészére adnak rálátást. A régen tapasztalható, de egyre gyorsuló ütemű romlás az a létállapot, amelyet az esszék leírnak, és amelyből kiutat keresnek. Különösen aktuálisak az ökológiai szemléletben rejlő kibontakozás lehetőségeit vizsgáló írások: a természettel kialakított viszony, a személyiség belső összhangja és az emberek közti társadalmi relációk csak együtt értelmezhetők.

  ENG
  Sturm László PhD: Modernitáskritika, természetkép Karátson Gábor esszéiben -
• PDF | REZ | ENG
  Karátson Gábor: Az együgyű Isten -
• PDF | REZ | ENG
  Gombos László: SZEMLE - Egy magyar szívű wagneriánus - Windhager Ákos: „Utód, de aki ős is.” Mihalovich Ödön pályaképe
• PDF | REZ | ENG
  Deres Péter: SZEMLE - A kör bezárult - Cs. Szabó László: Hősök és antihősök (Színházi esszék és kritikák)
• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: SZEMLE - A szexitől a fenségesig - Thomas Leddy: Rendkívüli és mindennapi. A hétköznapi élet esztétikája
• PDF | REZ | ENG
  Balogh Csaba PhD: SZEMLE - Timothy Morton, az új földtörténeti kor prófétája -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
  A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
  Szerkesztőbizottsági tagok: Fabényi Júlia,
  Farkas Ádám, † Fekete György, Jankovics Marcell,
  Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Falusi Márton
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila, Sturm László
  Olvasószerkesztő: Balogh Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Ára számonként: 990 Ft
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799
  Előfizetés: Fekete Ádám lapmenedzser
  fekete.adam@mmakiado.hu
  06-30/724-9720
  www.magyar-muveszet.hu

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG