Magyar Művészet 2017/3

5. évfolyam 3. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  Szörényi László
  Megnyitóbeszéd a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-emlékkiállításán, 2017. május 15.

  Az Önarckép álarcokban című emlékkiállítás a muzeológia eszközeivel érzékelteti Arany János költészetének lényegét: az önfeltárás – tehát az önarcképfestés – igényét és a rejtőzködő szerepjátszás vágyát. A két attitűd egyforma erővel és egyidejűleg jelenik meg a költő lírájában és epikájában. A kiállítás látogatója betekinthet egy páratlan ívű pálya részleteibe, és azt is érzékelheti, hogy az életútját rendkívüli lelki erővel járó Arany csak az álarcok fájdalmas viselésével tudta magát megóvni a valódi arcvesztéstől.

  ENG
  Szörényi László DSc: Megnyitóbeszéd a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-emlékkiállításán, 2017. május 15. -
• PDF | REZ |

  Hász-Fehér Katalin
  Térfelek, fülkék, szintek, ablakok
  Gondolatok a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításáról és az Arany-évről

  A közösséginek, nemzetinek, „mandátumosnak” tekintett Aranyról megrajzolható egy új és rendhagyó kép, amelynek nem a reprezentáció, hanem a szubverzió, a felforgatás a fő vonása. Arany lázadásai rejtetten – történetek, allegóriák, maszkok mögött, sokrétű nyelvi és poétikai eszközök, utalások révén – nyernek formát. A Pető* Irodalmi Múzeum kiállítása is a hagyományos Arany-kép átrajzolására törekszik. A termekben a tárgyak egymás fölé helyezett „rétegei” bonyolult összefüggésrendszert alkotnak, de vertikálisan is két önálló – egymástól színekben, formákban és tematikusan elhatárolódó, ugyanakkor egymással párbeszédbe lépő – térfél jön létre. A művelődéstörténeti adalékokkal gazdagított kiállítás életre kelt egy letűnt világot, és bemutatja az Arany-recepcióban háttérbe szoruló tárgyi-szellemi környezetet – új megvilágításba helyezve ezzel a költő alkotásait.

  ENG
  Hász-Fehér Katalin PhD: Térfelek, fülkék, szintek, ablakok - Gondolatok a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításáról és az Arany-évről
• PDF | REZ |

  Nyilasy Balázs
  A romance, a modern romance és Arany János

  A romance ritkán szerepel a hazai irodalomértési kategóriák között, ellenben az angolszász kritikai gondolkodásban fontos terminus. A tanulmány úgy ragadja meg a fogalmat, hogy az tanulságokkal szolgáljon az Arany-életművet érteni és értelmezni kívánó olvasó számára. Az újkori modern romance azt érzékelteti, hogy a kételytapasztalat mellett a teljességakarás is kultúrateremtő erővé válhat. A szerző amellett érvel, hogy a romance az Arany-életmű legitim verstípusa. A költő a vágy jegyében átdolgozott világot alternatív vízióként és nem valamiféle ténylegesen érvényes, egyetlen valóságként láttatja.

  ENG
  A romance, a modern romance és Arany János -
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Üdvözlet a gondolatnak és az általános emberinek
  Arany János Madách-köszöntőjének kritikatörténeti jelentősége

  Arany János Egy üdvözlő szó című, 1862 márciusában felolvasott köszöntője állította Madách Imrét a Kisfaludy Társaság panteonjába. A szerző a kritikatörténeti dokumentumok alapján értékeli Arany szerepét – nem zárva ki, hogy a jeles mentort irodalomszervezőként és a Kisfaludy Társaság igazgatójaként személyes érdek is vezette, amikor Madách útját egyengette. Végül azt bizonyítja, hogy nem a Tragédia koncepciója, kompozíciója vagy a pesszimizmuskérdés, hanem a költői nyelvhasználat akadályozta meg, hogy az irodalmi Deák-párt egy magyar Goethét állítson a magyar Olimposzra. Arany úgy ítélte meg, hogy Madách erősebben gondol, mint képzel, ezért a drámai költemény művészi esszenciáját az alkotói eszmében jelölte ki – az esztétikai értékelés helyett a filozófiai ihletők és közvetve az ideológiai kérdések felé fordítva ezzel a Tragédia-kritika irányát.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Üdvözlet a gondolatnak és az általános emberinek - Arany János Madách-köszöntőjének kritikatörténeti jelentősége
• PDF | REZ |

  Nagy Attila
  Arany János és a magyar Shakespeare-honosítás

  A tanulmány bemutatja a hazai Shakespeare-fordítás jelentősebb állomásait, majd az Arany János irányítása alatt megvalósuló „nagy vállalkozás” történetét ismerteti. Az I. Magyar Shakespeare Bizottság javaslatára, Arany vezetésével 1864 és 1878 között elkészül az első magyar teljes Shakespeare-fordítás. Az európai irodalmakban példátlan, hogy mindössze tizennégy év alatt, tizenhárom elsőrangú költőműfordító közreműködésével, tizenkilenc kötetben jelentetik meg a Shakespeare-nek tulajdonított kánon mind a harminchét drámáját, öt elbeszélő költeményét és százötvennégy szonettjét. Ezzel zárul a magyar Shakespeare-kultusz intézményesülésének első, közel száz évig tartó szakasza, amely magánkezdeményezésekből alakult át hivatalos testületi üggyé. Elsősorban Arany érdeme, hogy Shakespeare nemzeti klasszikussá vált Magyarországon – Hamlet fordítása pedig a hazai fordításirodalom máig megkerülhetetlen remeke.

  ENG
  Nagy Attila dr.: Arany János és a magyar Shakespeare-honosítás -
• PDF | REZ |

  Kulin Ferenc
  Arany János lírai énjének identitásáról

  Arany János Dante című költeménye alkalmat kínál egy műalkotás értelmezéstörténeti folyamatának áttekintésére, valamint az én-, a személyiség- és a szubjektum-fogalom ellentmondásoktól feszülő világnézeti hátterének megvilágítására. Másrészt az óda a költészet, a filozófia és a vallás viszonyának Arany János-i felfogását is szemlélteti. A vers művészi értéke egy különös élménytípusban: a vallásos és az esztétikai érzelmek egyidejű és egymást erősítő hatásában rejlik. A költeménynek lehet tisztán esztétikai olvasata, de lényege – a személyes hit-tapasztalat – az esztétikum szférájában megragadhatatlan. Arany a vallásos élmény egyetemes tartalmait úgy formálja verssé, hogy két ellentétes lelki beállítódást ütköztet. Az egyik a szorongó ember készenléte a létezés titokzatos Rendjének elfogadására; a másik a világhoz hittel, bizalommal forduló lélek meditatív attitűdje.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: Arany János lírai énjének identitásáról -
• PDF | REZ |

  Murvai Éva Imola
  Arany János nyomában, avagy hogyan olvastuk Arany Jánost a Bolyai Farkas Elméleti Líceum két IX. osztályában
  A projekttanulás lehetőségei a középiskolai irodalomórán

  Napjaink irodalomtanításának nagy kihívása az olvasás megszerettetése: nehéz kiválasztani azokat az elemzésre szánt műveket és azokat a tanulási módszereket, amelyek hozzásegítenek, hogy a szépirodalom olvasása örömforrássá váljon a diákok számára. A szerző gyakorló tanárként arról osztja meg tapasztalatait, vajon megszerettethető-e a XXI. század diákjaival Arany János – sokak által „avíttnak és unalmasnak” tartott – életműve. A tanulmány sorra veszi a kitűzött didaktikai célokat, majd az előkészítést, a tervezést és a megvalósítás folyamatát. Végül a program eredményességéről ad számot.

  ENG
  Murvai Éva Imola: Arany János nyomában, avagy hogyan olvastuk Arany Jánost a Bolyai Farkas Elméleti Líceum két IX. osztályában - A projekttanulás lehetőségei a középiskolai irodalomórán
• PDF | REZ | ENG
  Válogatás két évszázad Arany-recepciójából -
• PDF | REZ | ENG
  Arany, az irodalomtudós - Gondolattöredékek egy tudományos életrajzból
• PDF | REZ |

  Lőcsei Gabriella
  Arany János, Kodály Zoltán és a magyar népdal
  Ötvenöt nap választja el őket, semmi más!

  Arany János halálának hetvenedik évfordulóján, 1952-ben jelent meg Kodály Zoltán szerkesztésében az Arany János népdalgyűjteménye című – 148 dallamot szövegükkel együtt megőrző – kötet. E „közös műben” Kodály önálló fejezetben foglalkozik Arany gyűjteményének forrásaival, továbbá dallam- és szövegváltozataival. Kodály kézírásos bejegyzései nemcsak szerkesztői igényességéről, kutatói pontosságáról vallanak, hanem arról a tiszteletről is, amelyet Arany János – a népdalgyűjtő, a dalszerző, a költő és a magyar szellemi élet „sugárzási központja” – iránt érzett.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: Arany János, Kodály Zoltán és a magyar népdal - Ötvenöt nap választja el őket, semmi más!
• PDF | REZ | ENG
  Kodály Zoltán: Mi a magyar a zenében? - (1939)
• PDF | REZ | ENG
  Kodály Zoltán: Százéves terv - (1947)
• PDF | REZ |

  Ittzés Mihály
  A Cinka Pannától a Rákóczi-énekig
  Egy „nem létező” Kodály-mű születéséről

  A Cinka Panna balladája Balázs Béla és Kodály Zoltán közös alkotása, Bárdos Lajos és Nádasdy Kálmán Canticum Rákóczianum című kantátája a Cinka Panna zenéjéből készült. A két mű kapcsolata több ponton talányos. A tanulmány bemutatja a színműről leválasztott zene – az „új Kodály-mű” – keletkezéstörténetét, majd megvizsgálja a két kompozícióban a zene dramaturgiai szerepét, valamint a kantáta-verzió belső elrendezését. Végül arra mutat rá, hogy a Rákóczi-ének logikája – bár tételei jobbára követik az eredeti sorrendjét – a színpadra írt Cinka Panna eseménysora alapján nem érthető meg teljesen. Nádasdy Kálmán, a Canticum Rákóczi a num kigondolója nem érhette meg értékmentő szerkesztői és dramaturgi munkájának megszólalását. Ez az összeállítás volt utolsó üzenete Kodály Zoltán művészetéről, amelyet így nevezett: Musica vitae utilis – Élni segítő zene.

  ENG
  Ittzés Mihály PhD: A Cinka Pannától a Rákóczi-énekig - Egy „nem létező” Kodály-mű születéséről
• PDF | REZ |

  Olsvay Endre
  Kodály és a zenetörténet

  A tanulmány Kodályt, a zeneszerzőt állítja a középpontba, abban a hitben, hogy a kevésbé egzakt megközelítés új megvilágításba helyezi alakját. A bemutatás első szempontjaként azt vizsgálja, a magyar komponista hogyan illeszkedik a zenetörténet áramába, mely zeneszerzőkkel és milyen szempontok alapján említhető együtt, kik az előképei és a rokonai. Ezt Kodály zeneszerzői, tanári, kritikusi és elméletírói habitusának jellemzése követi. A szerző a Kodály a zenetörténetben relációt a másik oldalról is megvizsgálja: mit tartott Kodály a zenetörténetből érdemlegesnek-érvényesnek saját maga és alkotói munkája számára: mely zeneszerző elődökre, példákra, és milyen zenetörténeti folyamatokra utal pozitívan (vagy kevésbé pozitívan). Ez különösen gazdag forrásterület, hiszen Kodály zenetudósként – maga is történeti szemlélettel átitatva – széles összefüggésekben gondolkodott.

  ENG
  Olsvay Endre: Kodály és a zenetörténet -
• PDF | REZ |

  Szabó Balázs
  Kodály és a protestáns egyházzene

  Kodály Zoltán a protestáns zenét a magyar kultúra elidegeníthetetlen – kutatásra, tanításra és művészi feldolgozásra méltó – részének tekintette. A protestáns népénekek szövegét és dallamát egységben kezelte. A népzenéhez hasonlóan ez az anyag is a magyar zenetörténet régmúltjába vezet vissza, és ennek a – nyugat-európaihoz képest – hiányos fejezetnek a megírására, pótlására Kodály egy élet munkáját tette fel. Egyszerre látta meg a protestáns versekben-énekekben a történelmi és a művészi értéket, amit remekművek sorában őrzött meg a következő nemzedékek számára.

  ENG
  Szabó Balázs PhD: Kodály és a protestáns egyházzene -
• PDF | REZ |

  Berlász Melinda
  Kodály Zoltán diadalútja a kaliforniai Santa Barbarában

  Kodály Zoltán életének utolsó mozgalmas és örömteli – ünneplések sorozatából szövődő – periódusa az amerikai-kanadai látogatókörút volt. Ennek keretében 1966 augusztusában a magyar származású zongoraművész és karmester, Dániel Ernő meghívására és szervezőmunkájának eredményeként Santa Barbarában töltött két hetet. A tanulmány kordokumentumok és visszaemlékezések alapján mutatja be a kaliforniai Kodály- konferencia előzményeit, megszervezését és programját, valamint Kodály szerzői estjét a Santa Barbara-i Egyetem Campbell Halljában.

  ENG
  Berlász Melinda CSc: Kodály Zoltán diadalútja a kaliforniai Santa Barbarában -
• PDF | REZ |

  Erhardt Gábor
  Az emlékezés teljesíthetetlen kötelessége
  A ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhely

  2017. február végén – a Gulág-emlékév lezárásaként – avatták fel a ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhelyet. Az esemény kevés nyilvánosságot kapott, pedig Párkányi Raab Péter szobrászművész és Birkás Gábor építész rendhagyó alkotása több figyelmet érdemel. A tanulmány alapját a Melocco Miklós szobrászművésszel készített interjú adta. A beszélgetés túllép az emlékmű értelmezésének a keretein: általános történelmi, társadalomtörténeti és esztétikai gondolatokat, kérdéseket fogalmaz meg.

  ENG
  Erhardt Gábor: Az emlékezés teljesíthetetlen kötelessége - A ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhely
• PDF | REZ |

  Wehner Tibor
  A dolgok és a dobozok nyitja
  Kísérlet Prutkay Péter művészi világának megközelítéséhez

  Prutkay Péter képzőművész pályáját 2006. október 23. két korszakra, két önálló művészeti ág művelésére osztja. A magyar történelem fordulópontjaira rendszeresen hivatkozó, a kor égető problémáira szenvedélyesen és szellemes képi megjelenítésekkel reagáló művész ezen a napon személyesen találkozott a történelemmel. 2006-ig főként grafikai kompozíciókat és fotókat, fotókollázsokat készített, utána e műnemek – a mögöttük álló inspiráció kihunytával – eltűnnek, helyükre a dobozművek, az objektek megalkotásának művészi gyakorlata lépett.

  ENG
  Wehner Tibor: A dolgok és a dobozok nyitja - Kísérlet Prutkay Péter művészi világának megközelítéséhez
• PDF | REZ |

  Szarka Klára
  Visszavágyott tisztaságunk
  Kunkovács László Világjelek című tárlatáról és kötetéről

  Kunkovács Lászlónak a Magyarság Házában 2017. március eleje és június közepe között megrendezett tárlata és azonos című könyve, a Világjelek a szerző egyik legizgalmasabb gyűjtését, a közép-ázsiai ősi falrajzokat, véseteket és szakrális helyeket mutatja be. A szóval és képpel alkotó Kunkovács László kifejezésmódját a holisztikus szemlélet jellemzi. A művész kötetében – ahogy pályája során mindig – az ősit, az eredendőt, a teljeset, a visszavágyott tisztaságot kereste a nagyvilágban és a saját lelkében.

  ENG
  Szarka Klára: Visszavágyott tisztaságunk - Kunkovács László Világjelek című tárlatáról és kötetéről
• PDF | REZ |

  Feledy Balázs
  Erős inventio
  Szűcs Zsuzsanna kiállítása a fővárosi Füvészkertben;
  2017. augusztus 5–17.

  Szűcs Zsuzsanna szobrász-iparművészt a műalkotás és a körülötte lévő tér problémája foglalkoztatja. Alkotásai nem csupán magukban léteznek, hanem párbeszédet folytatnak a környezetükkel, jelen esetben a vegetációban dús kerttel. Szűcs Zsuzsanna tárgyai abban különlegesek, hogy jól illeszkednek a mai technicizált, modern építészeti környezetbe, de az organikus, természeti környezetben otthonosan léteznek – ezt bizonyítja a Füvészkertben megrendezett kiállítás is.

  ENG
  Feledy Balázs: Erős inventio - Szűcs Zsuzsanna kiállítása a fővárosi Füvészkertben; 2017. augusztus 5–17.
• PDF | REZ |

  Farkas Ádám
  Hol kezdődik a díszítőművészet – és befejeződik-e valahol?

  Hogyan értelmezhető a díszítmény fogalma? Filozófiai értelmezésben a díszítmény a Létezés elfogadása és igenlése; pszichológiai megközelítésben: a teremtett világ és azon belül a földi élet szereplőinek arcán a mosoly. A díszítmények egy kultúra jelei, identitásjegyei. A jelek – épüljenek hangból, képből, mozgásból, ízből, illatból – mindig kifelé irányulnak, kommunikálnak. Az esszé arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényvilág díszítményei kozmikus mintákat követnek. A modern civilizáció érzéketlen a természettel szemben – talán a növényi szimbólumok kutatása új utat mutat a ma emberének.

  ENG
  Farkas Ádám DLA: Hol kezdődik a díszítőművészet – és befejeződik-e valahol? -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
  A szerkesztőbizottság elnöke: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor, Fabényi Júlia, Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG