Magyar Művészet 2015/2

3. évfolyam 2. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Humor, derű, komikum, irónia... -
• PDF | REZ |

  Szalay Károly összeállítása
  Klasszikusok a humorról

  A Bibliától és Arisztotelésztől Crocéig és Koestlerig ívelő összeállítás szerkesztője úgy véli, hogy egymásra „fényképezve” kétezer év komikumelméleteit, megkaphatjuk a komikum (a humor, a szatíra, a groteszk, az irónia, a gúny, az abszurd) karakterisztikumát. Általánosságban elmondható: a komikum egy végtelenségig túlfeszített szituáció, amelynek váratlan, meglepetésszerű megváltoztatása az alaphelyzet lelki feszültségét föloldja. A befogadót megszabadítja a szorongató lelki nyomás alól, és ezáltal diadalérzést, a szabadság érzetét, vagyis nevetést vált ki belőle.

  ENG
  Szalay Károly CSc: Klasszikusok a humorról -
• PDF | REZ |

  Csuday Csaba
  Cervantes, a „mór” elbeszélő és az (ön)irónia

  A Don Quijote úgy él a köztudatban, mint a lovagregények paródiája. Joggal, hiszen maga Cervantes is ebben jelölte meg írói szándékát a regény bevezetőjében. De a Búsképű lovag és fegyverhordozója, Sancho egyben a világirodalom talán leghumorosabb párosaként vált örökéletűvé, és szintén okkal, mert a kérlelhetetlenül idealista nemesember és a földhözragadt paraszt kettősének kalandjai a komikum elapadhatatlan forrásául szolgáltak. Ám a Búsképű figurája egyszersmind torzított önarcképként is felfogható; önmagát az irónia eszközeivel kívülről szemlélő, pályája végére érkező Cervantes készített benne valamiféle számvetést művészi hitvallásáról, viszontagságos (inkább keservekben, mint örömteli sikerekben bővelkedő) életéről, tapasztalatairól, kétségeiről és bizonyosságairól. És szorongásairól. Mert ez a mókamester szoronghatott is. Iróniája, félelmei – egyebek mellett – a mű narrátori rendszerében is megnyilatkoznak: a történet kitalált forrásaként Cervantes egy arab szerzőt jelöl meg, akinek elbeszélői pozíciója bepillantást enged nemcsak a „lepantói nyomorék” egzisztenciális gondjaiba, hanem a modern regény születését jelző problematikába is.

  ENG
  Csuday Csaba PhD: Cervantes, a „mór” elbeszélő és az (ön)irónia -
• PDF | REZ |

  Pálfalvi Lajos
  Kinek a vonó, kinek a tinó. Mrożek humora

  A tanulmány rámutat, hogy Mrożek világképe sztereotípiák és avantgárd kísérletek, nemes hagyományőrzés és a rombolás egyidejűségéből született. Drámáit tévesen sorolták az abszurd irodalomhoz, mert az a kommunikáció működésképtelenségét demonstrálja, az író viszont bízik a nyelvben. Humora főképp helyzet- és jellemkomikumon, a nyelvi humor helyett pedig logikai anomáliákon alapul. Humorának forrásai jól feltérképezhetőek: hazája történelmi és geopolitikai helyzete, a társadalmára erőltetett kommunista utópia, a lengyel romantika hagyománya és Krakkó konzervatív bohém kultúrája.

  ENG
  Pálfalvi Lajos CSc: Kinek a vonó, kinek a tinó. Mrożek humora -
• PDF | REZ |

  P. Szabó Ernő
  Őzikék és Őzikők
  Groteszk, irónia, bölcs mosoly – Csíkszentmihályi Róbert Bestiáriuma

  Csíkszentmihályi Róbert Bestiáriuma nem csak külön fejezet a kortárs szobrászművészetben, de olyan értékkel gazdagítja a magyar művészetet, amelyben mindig szűkölködött: a humorral, a groteszk látás- és ábrázolásmóddal. Az alkotásokban – a közismert arányok átszabásával – emberi és állati formák találkoznak, ötvöződnek, amelyek emberi tulajdonságokat, szerepeket sugallnak. Sajátos mitológiát körvonalaznak ezek a lények, különlegességüket az adja, hogy arányaik az állati, formájuk az emberi világot idézik. A művésztől a szigor és a gúny messze áll, látásmódját inkább az irónia és az önirónia jellemzi.

  ENG
  P. Szabó Ernő: Őzikék és Őzikők - Groteszk, irónia, bölcs mosoly – Csíkszentmihályi Róbert Bestiáriuma
• PDF | REZ |

  Ittzés Mihály
  Humor a zenében

  A zenei humor vizsgálatakor a humor fogalmát tágabb jelentésűnek, magasabb rendűnek, emelkedettnek kell tekinteni. A zenei humor és irónia fő forrása lehet a természeti hangok felidézése. A zenei idézetek humorán – bár többnyire önmagában is megérthető – az derül igazán, aki felismeri a hivatkozásokat. Megkülönböztethető a mozgáshoz, gesztusokhoz és a programhoz vagy szöveghez kötődő zenei humor. „A legtöbb ember nem nevet hangosan a zenei tréfákon. – írja Leonard Bernstein – Ez éppen a zenei humor egyik sajátossága: csak belül nevetünk.”

  ENG
  Ittzés Mihály PhD: Humor a zenében -
• PDF | REZ |

  Batta András
  A zenei humor barátainak örömére

  A zene – még Mozart vagy Haydn műveinél – sem tartozik a humor leghatásosabb közvetítői közé, mert a zenei humor erősen a zene nyelvéhez kötött. Ugyanakkor a hangszerekben és a megszólaltatásuk módjában sok a humoros elem, még akkor is, ha a zene nem vidám. A színpad világa más: egy vígopera esetében többnyire nem a zene a humoros hatás forrása, hanem a librettó, a szöveg, a figurák karaktere és mozdulatai, amelyek nevetésre késztetnek. De a vígopera valahol tragikus is. Ennek egyik oka, hogy szinte valamennyi vígoperában feltűnnek az elmúlásra emlékeztető motívumok.

  ENG
  Batta András PhD: A zenei humor barátainak örömére -
• PDF | REZ |

  Tamás Ildikó
  „Mondja már meg nekem valaki, hogy ki az a Szárnyati Géza!”

  Nyelvi játékok és halandzsák a folklórban. A tanulmány elsősorban a nyelvi kifejezés által megragadható komikumot mutatja be – különös tekintettel a gyermekfolklórra és a költészetre. A verbális humor eszközévé válhat a szóalakok és jelentések elválasztása, újragondolása, a szavak jelentésfelhőinek bővítése és szűkítése. A nyelvi játékok között fontos helye van a halandzsának. A nonszensz elemeket tartalmazó alkotásokban a forma a meghatározó, a tartalmi összetevők jelentéktelenné válnak. A humoros nyelvi lelemények legnagyobb része feledésbe merül, de jó néhányuk a médiumoknak köszönhetően közkinccsé lesz.

  ENG
  Tamás Ildikó PhD: „Mondja már meg nekem valaki, hogy ki az a Szárnyati Géza!” -
• PDF | REZ |

  Bánki Éva
  „Nem veszi elő többé...”

  Obszcenitás, káromlás minden társadalomban létezett. De eddig még soha nem számított morálisan helyeslendő tettnek a hátrányos helyzetű csoportok kigúnyolása. Egyetlen sztereotípiává váló gúnynév is képes erkölcsileg megsemmisíteni egy közösséget. Kérdés: ésszerű-e a nyelvi érzékenységet politikusok felügyelete alá helyezni, hiszen nem a botrányosnak tekintett szavak kimondása, hanem a másikra irányuló megsemmisítő–lealacsonyító szándék a büntetendő. Ha a modern politika képtelen kezelni a verbális agressziót, akkor miért nem bízza ezt az iskolákra?

  ENG
  Bánki Éva PhD: „Nem veszi elő többé...” -
• PDF | REZ |

  F. Földi Rita
  A nevetés-kinevetés pszichológiája és megjelenése a művészetben és politikában

  Az ókori bölcsek tévedtek, amikor a nevetés forrásának a humort tartották, mert a nevetés ösztönönös és nem tanult viselkedés, a mentális egészség elengedhetetlen feltétele. De a nevetésnek lehet negatív hatása is, ha agressziót, fölényhelyzetet, kárörömöt és megalázást fejez ki. A politikai humor biztosítja a részvételt a társadalmi, politikai folyamatokban, de a műfaj egyes kritikai eszközei dilemma elé állítanak: az emberi méltósághoz vagy a szólás- szabadsághoz való jog az előbbre való. Talán nem a jog, inkább az erkölcs oldaláról kellene megközelíteni ezt a kérdést.

  ENG
  F. Földi Rita PhD: A nevetés-kinevetés pszichológiája és megjelenése a művészetben és politikában -
• PDF | REZ | ENG
  Jókai Mór: A magyar nép élce – A magyar néphumorról -
• PDF | REZ |

  Pálfi Ágnes – Szász Zsolt
  Aranykori nevetés, komikum, paródia sacra Párbeszéd a humor természetrajzáról

  A beszélgetés rávilágít, hogy a humornak létezik egy sajátosan színháztudományi értelmezése. Vitatható, hogy a komikum és a szatíra történelmileg magasabb rendű esztétikai minőség, mint a humor. A humor a morállal társítható jelenség, ugyanakkor egy népet a maga sajátos humorával lehet a legjobban jellemezni, karakterizálni. A paródia és a sacra egymástól elválaszthatatlan: mindkettő az égi és a földi cselekmény folyamatos dialógusát reprezentálja. A Don Quijote világát is meghatározza a paródiából a sacrába való átfordulás spirituális eseménye.

  ENG
  Szász Zsolt, Pálfi Ágnes PhD: Aranykori nevetés, komikum, paródia sacra Párbeszéd a humor természetrajzáról -
• PDF | REZ |

  Gy. Szabó András
  Az „egybenlátók” igazsága

  A személyes hangú pályakép amellett érvel, hogy Kunkovács László Kossuth-díjas etnográfus fotóművész egy látszólag belső használatú világmagyarázat birtokosa. Mára ez az őseredetű tudás a nagytöbbség számára elveszett, de Kunkovács László megpróbálta visszanyerni ezt az emberiség eszmélésével egykorú értéktartományt. Kötetei – curriculum vitaei – arról vallanak, miként érlelődött meg benne, hogy a fényképezés egyszerre kutatási módszer és eszköz, és mint etnofotó, vizuális antropológia jelenjen meg összetéveszthetetlenül egyedi alkotásaiban.

  ENG
  Gy. Szabó András, dr.: Az „egybenlátók” igazsága -
• PDF | REZ |

  Szekfü András
  A múló idő, a dokumentum-játékfilm és a művészi érték
  Esszé Höllering Hortobágy filmje kapcsán

  Georg Höllering osztrák filmrendező egykor világhírű Hortobágy (1936) című filmje – sokak erőfeszítésének köszönhetően – fölbukkant a feledésből. Kérdés azonban, elfoglalja-e méltó helyét a magyar és a nemzetközi filmtörténetben? A tanulmány az alkotás kapcsán azokat a műfaji értékeket vizsgálja, amelyeknek jelenléte vagy hiánya meghatározó a filmművészeti múlt mai értékelésekor. A klasszikusok fizikai megmentése és művészi túlélésük lehetőségének megteremtése kiemelt feladat, hiszen mindig lesznek olyan művek, amelyekre az utókor felfigyel.

  ENG
  Szekfü András PhD, DLA: A múló idő, a dokumentum-játékfilm és a művészi érték - Esszé Höllering Hortobágy filmje kapcsán
• PDF | REZ |

  Lugossy László
  A filmarchívumok felelőssége

  A művész személyes hangú, számos dokumentumfilmet felidéző visszaemlékezése szerint az archív film kollektív tudat, kollektív emlékezet, és tartalma legtöbbször pótolhatatlan. Magyarországon nincs intézményes kerete az archív értékek olyan átgondolt, módszeres gondozásának és közvetítésének, amelynek a tudományos feltárás vagy ismeretterjesztés lenne a célja, nem pedig a kereskedelem. Ennek megteremtéséhez a kulturális döntéshozatal felismerésére volna szükség: vannak kincsek, amelyek annál értékesebbek, minél többen birtokolják.

  ENG
  Lugossy László: A filmarchívumok felelőssége -
• PDF | REZ |

  Gyulai Líviusz
  A karika-túra

  A szatirikus rajz egyidős a grafika történetével, és e műfajt a legnagyobb mesterek művelték. A groteszk gondolkodásmód, a torzított valóság és a szatirikus rajz egylényegű, mert a valóság deformálása ugyanazon lényeget emeli ki: rávilágít a társadalmi berendezkedés gyengéire. A nagy elődök tartottak először görbe tükröt a társadalom elé, magas rangot adva a manapság karikatúrának nevezett műfajnak. Hazai és egyetemes története azt bizonyítja, hogy minden alkotója – a legnagyobbtól egészen a legkisebbik – hajlama szerint filozófus, remek emberismerő és gyors észjárású.

  ENG
  Gyulai Líviusz: A karika-túra -
• PDF | REZ |

  Alexa Károly
  Az anekdota
  A létmód és az idő

  A tanulmány egyetlen anekdota szövegváltozatait és felbukkanásának eltérő történelmi kontextusát vizsgálja. Az idézett szöveg az anekdota és a hatalom kapcsolatának klasszikussá lett példája. Az elnyomatás idejében játszódik, a hatalomnak kiszolgáltatott civil kurázsi tréfás apológiája, semmit nem old meg, de jelzi az ellenállást. Különlegessége, hogy a hatalom és a neki kiszolgáltatott közember dialogikus viszonyban van egymással, mert a hierarchia közös beszédtérben működik, és a csattanó a függelmi viszonyok időleges megszüntetését mondja ki – demonstratív, provokatív módon.

  ENG
  Alexa Károly: Az anekdota - A létmód és az idő
• PDF | REZ |

  András Sándor
  Humor, közösség, közönség

  A helység kalapácsa és Brambilla hercegkisasszony öszszehasonlító elemzése amellett érvel, hogy mindkét műben a paródiánál magasabb rendű esztétikai minőség, a humor jut diadalra. Hoffmann parodizálja a hamis pátoszú, dagályosan üres tragédiákat, de a közönségből közösséget formáló karneváli jelenetek a humor magasságába emelik a történetet. Petőfi az eposzokat parodizálja, de ez végül humorrá nemesül, mert szemléletében azonosul a falu világával, másrészt a szerző, a halhatatlanságra vágyó költő megkülönbözteti magát látszólagos alteregójától, a hősköltemény dalnokától.

  ENG
  András Sándor PhD: Humor, közösség, közönség -
• PDF | REZ |

  Szabados Árpád
  Székfoglaló

  A személyes hangú tanulmány arra keresi a választ, hogy a művészi alkotás folyamatából mi rekonstruálható. A létrehozás nyomot hagy a létrehozóban: már ő sem azonos azzal, aki elkezdte a munkát. Alkotás közben számos döntést hoz, aminek nagy része öntudatlan, és érzelmi, gondolati asszociációk villannak föl munka közben, de emlékük könnyen elhalványul. Nem kisebb rejtély az alkotás előtti állapot. Egyetlen problémavilágban él a művész, mégis folyamatos diskurzust folytat más területekkel. Munkája alakulásában az évek során felbukkanó és átértelmeződő motívumok is szerepet kapnak. Ezek nemcsak újabb alkotásokra ösztönözhetnek, hanem átértelmezhetik a korábbi munkák jelentésvilágát, vagyis az alkotás folyamata nem értelmezhető egyetlen alkotói periduson belül. Az el nem készült munkák is részei az életútnak, hiszen számos téma, bár nem válik alkotássá, egy életen át foglalkoztatja a művészt. Sok esetben a majdnem kész munka elhal, majd föléled, de nem jut el a korábbi állapotáig. Végül csak váz, torzó marad, amelyet a művész sem befejezni, sem elfejteni nem tud.

  ENG
  Szabados Árpád DLA: Székfoglaló -
• PDF | REZ |

  Bicskei Zoltán
  Kultúraszervezés
  Ha kultúrát szervezel

  Az utóbbi évtizedekben a kulturális életből fokozatosan kihullott a beavatás élménye, és eltűnőben a katarzis is. A szellemi élet süllyedése korjelenség: napjaink művészetének színvonala egyik műfajban sem közelíti meg az előző évezredekét. E folyamatot érthetőbbé teszi annak vizsgálata, hol van a művészet szakrális helye. A történelem folyamán a népi, az udvari és az egyházi kultúra volt a művészeti élet alapja. Ezek a szellemi középpontok mára eltűntek. A művészet műveléséhez két dolog bizonyosan szükséges: mester és beavatás. És két dolog bizonyosan nem szükségeltetik: szervező és intézmény.

  ENG
  Bicskei Zoltán: Kultúraszervezés - Ha kultúrát szervezel
• PDF | REZ |

  Albert Gábor
  Hajótöröttként a tengeren

  A tanulmány a kultúra sokrétű fogalmának elemzésekor arra a megállapításra jut, hogy az lényegét tekintve nem cél, hanem a túlélés eszköze. A kultúrát mindig a közösségi igény hozza létre, mindig közösségi értékeket, célokat szolgál. Egy nemzet a kultúrájában határozza meg önmagát: a kultúra a nemzet alkotmánya, amely összekapcsolja létezésének időbeli és térbeli dimenzióit. A nemzeti önazonosság nem más, mint az adott közösség kultúrájában való biztos tájékozódás, annak használatában és építésében való aktív – olykor nem is tudatos – közreműködés.

  ENG
  Albert Gábor: Hajótöröttként a tengeren -
• PDF | REZ |

  Interjú Dévényi Sándorral
  Humor, derű, építészet

  Az architektúrában általában nem jellemző a humor megjelenése. Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész esetében a derű alkati kérdés, amely aligha független pécsi mivoltától, életének alapélményétől. Dévényi Sándor építészete könnyed és vidám, épületei eklektikusan idézik a hely szellemét és hagyományait. Műveit formai játékosság, expresszív, olykor ironikus koncepciók jellemzik. Javarészt Pécs belvárosában állnak alkotásai, amelyekhez már legendák kapcsolódnak, és az őket körülvevő atmoszféra túlmutat építészeti stílusuk sajátosságain.

  ENG
  Dévényi Sándor DLA: Humor, derű, építészet - Interjú Dévényi Sándorral
• PDF | REZ |

  Kocsis Miklós – Kucsera Tamás Gergely
  Művészet – Szabadság – Humor – Erkölcs

  A szerzők a társadalomtudományok – főképp a jogtudomány – fényében vizsgálják a művészi szabadság, valamit a humor és az erkölcs összefüggésének kérdéseit. A felekezeti, kulturális különbségeket a jog kereteiben homogenizáló liberális állameszme e kérdésekre csak korlátozott érvényű és hatású választ ad, mert az egyént és érdekeit, nem a közösséget tartja szem előtt, másrészt eltekint a személyiség inherens részét jelentő nem választott és nem egységesíthető értékektől. A művészetnek – így humoros, szatirikus műfajainak is – kizárólag az emberi méltóság előtt kell meghajolnia, más alapjogok nem korlátozhatják. De a humor, mint üzenet célközönsége – az alkotó szándékai szerint is – nem feltétlenül homogén. Ha olyan fizikai területeket, lelki, szellemi jellemzőket vesz célba – jellegzetesen ilyenek lehetnek a vallásos, hitbéli kérdések –, amelyen az adott személy vagy közösség nem tud, vagy ha tudna, sem akar változtatni, akkor a művészi kommunikáció elvi-gyakorlati lehetősége megszűnik, és a liberális demokrácia jogállami modellje – ebben a tekintetben – működésképtelenné válik. Ezen a ponton a művészek felelőssége személyes: ahol a jog nem ad választ, ott akár önkorlátozónak kell lenniük – ami már erkölcsi kérdés.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD, Kocsis Miklós PhD: Művészet – Szabadság – Humor – Erkölcs -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős Kiadó: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Dárday István, Dubrovay László, Ferencz István, Marton Éva, Mezey Katalin, Simon Károly, Szemadám György
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe: 1051 Budapest,
  Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14–17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG