Magyar Művészet 2019/3

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  A szerző A vizuális nevelésről (2015) című könyve jelentős részben az előző NAT elemző kritikája volt. A mostani tanulmány ennek a kötetnek a gondolatmenetére hivatkozva elismeri az új NAT – elődjéhez mérten – jelentős pozitívumait, mégis úgy látja, hogy a téma szakmai megközelítése több lényeges elvi kérdésben nem változott. A tanulmány néhány általános kritikai észrevételt fűz az új Nemzeti alaptantervhez, valamint a művészeti nevelés programjával kapcsolatos javaslatokat tesz.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: Az új Nemzeti alaptantervről -
• PDF | REZ |

  Napjainkra a vizuális kultúra és kommunikáció iskolai súlya, jelentősége megnőtt. A Képi Fordulatnak nevezett kommunikációsmédium-váltás, a vizuális közlésnek a verbálissal szinte azonos jelentősége alapvetően alakította át a kép fogalmát. A tanulmány a közelmúltban lezajlott, összehasonlító művészetpedagógiai kutatások eredményeire épül. Az angolszász, valamint a közép- és kelet-európai rajztanításra vonatkozó elemzésekre, illetve az Európai Vizuális Műveltség Hálózat elnevezésű kutatócsoport huszonegy ország tantervét bemutató és összehasonlító tanulmányaira támaszkodva ismerteti a vizuális nevelés céljait.

  ENG
  Kárpáti Andrea DSc: A vizuális nevelés kortárs modelljei -
• PDF | REZ |

  Napjaink vizuális kultúrájának alapvetően széttartó, divergens jellegét a tudományos-technikai fejlődés, a tömegmédia és ezekkel együtt az egyre nagyobb teret nyerő digitális kultúra határozza meg. A szerző – számos, a jelenséget értelmező teória ismertetése után – arra mutat rá, hogy a mai divergens vizuális kultúra vizsgálatának széles in terdisz ciplinaritása pozitív jelenségnek tűnik, mégis ellentmondásos és kiszámíthatatlan irányú folyamatokat rejt, mert együtt jár a kapcsolódó fogalomrendszerek és diskurzusok polarizáltságával, reflektálatlanságával, aminek egyik következménye maga a széttartás, a divergencia.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A vizuális kultúra divergenciájáról -
• PDF | REZ |

  2019 tavaszán kerekasztal-beszélgetést rendeztek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz-művészettörténet Tanszékén. Az esemény aktualitását a Nemzeti alaptanterv 2018-ban közzétett és a szakmai véleményezések után átalakításra ítélt tervezete – szűkebben az abban szereplő Művészetek mű veltségterülettartalma és a művészeti nevelés című koncepció – adta. A hozzászólók elsősorban a rajztanítás és a rajztanárképzés területét tekintették át. A szerző a kerekasztalbeszélgetés legfontosabb téziseit foglalja össze.

  ENG
  Fabulya Zoltánné, dr.: A vizuális nevelés és a rajztanítás - rajz- és vizuáliskultúratanár-képzés
• PDF | REZ |

  A lelki, érzelmi nevelésre hivatott művészeti oktatásból sokszor a lényeg: az éneklés, a rajzolás, az alkotás öröme vész el. A szerző amellett érvel, hogy a művészet, a kommunikáció, a pedagógia és a terápia csak egymással kölcsönhatásban értelmezhető. A művészeti nevelés során olyan élményhez kell hozzásegíteni a diákokat és az egyetemi hallgatókat, amely megérinti, átformálja őket. A tanulmány második fele a művészi-oktatói tapasztalatokat összegzi: miként alkalmazható a dalolás, a népdaléneklés a mai hagyománypedagógiában, az identitásépítésben, a zeneterápiában és a lelkiegészségnevelésben.

  ENG
  Lovász Irén PhD: Népdaléneklés a hagyománypedagógia és a lelkiegészségnevelés szolgálatában -
• PDF | REZ |

  Az utóbbi évek kutatásai azt igazolják, hogy a zenetanulás az általános kognitív fejlődésre is hatást gyakorol: a zenei képességek fejlődése összekapcsolódik a nyelvi készségek, az írás, az olvasás és a matematikai készségek fejlődésével. A tanulmány a zenetanulás transzferhatásainak – vagyis a tudás különböző kontextusokban való alkalmazásának – elméleti megközelítéseit és más tárgyak tanulásával való kapcsolódási pontjait mutatja be. Elsősorban olyan hazai összefüggés-vizsgálatok és transzferhatásvizsgálatok eredményeit ismerteti, amelyek az ének-zene oktatás megújulásához szolgálnak új szempontokkal.

  ENG
  Janurik Márta PhD: Az ének-zene oktatás megújulásának lehetőségei -
• PDF | REZ |

  A szerző úgy véli, hogy a „teljes ember” nevelését célzó oktatáspolitika bölcseleti alapjainak a felvázolásához elengedhetetlenül szükséges a modern kor – vagyis a digitalizált fogyasztói társadalom – negatív jelenségeinek a feltárása. A digitalizáció iskolai jelenléte jogos és hasznos, ugyanakkor azt is tudatosítani kell, hogy nem létezik önálló digitális, virtuális világ. Bármennyire is hasznosak ezek az eszközök, mégsem uralkodhatnak a használójuk felett, és nem hozhatnak létre párhuzamos vagy ellenvilágokat.

  ENG
  Farkas Ádám DLA: Gondolatsor a köznevelésről -
• PDF | REZ |

  Az alkotás mindennapos jelenléte a diák életében olyan készségek fejlődésére is kihat, amelyek más területekhez szükségesek, ezért kulcsfontosságú a művészeti ágak közoktatáson belüli kibontakoztatása, gördülékeny és hatékony oktatása. A szerző gyakorló vizuáliskultúra-tanárként, két évtized pedagógiai tapasztalatát összegezve arra ad választ, hogy mi a vizuális kultúra, mi a szerepe a gimnáziumi oktatásban, illetőleg a vizuális nevelés eredményessége mennyiben függ az iskola vezetőségétől.

  ENG
  Fiedler Judit: Van-e szükség vizuális nevelésre a középiskolákban? -
• PDF | REZ |

  Az iskolai foglalkozásokat kiegészítő élménypedagógiának az a fő célkitűzése, hogy a diákok a művészeteket a megszületésük helyszínén ismerjék meg. Az élménypedagógia egyik részterülete a koncertpedagógia, amelynek az a célja, hogy a tanulók a komolyzenei értékekkel közvetlenül a koncerten, a hangversenyen találkozzanak. A szerző által bemutatott és elemzett kutatások azt bizonyítják, hogy gyermek- és ifjúkorban a klasszikus zenéhez fűződő pozitív élmények szorosan összefüggnek a komolyzene megértési képességének a kialakulásával.

  ENG
  Váradi Judit PhD: Az élménypedagógia szerepe a művészeti nevelésben -
• PDF | REZ |

  
  Farkas Edit 1992-ben francia–magyar szakos középiskolai tanárként került az I. kerületi Petőfi Sándor Gimnáziumba, ahol ma is franciát tanít, és tizennyolc éve vezet egy országos hírű filmklubot. A beszélgetés során kiderül, hogyan indult a gimnáziumi filmklub működése, milyen személyes élményt jelenthet a diákoknak egy-egy film, melyek a filmklub pedagógiai céljai, ezek hogyan illeszkednek az iskola pedagógiai programjába, valamint az évek során miként változtak a diákok filmnézési és kommunikációs szokásai.

  ENG
  Szekfü András PhD, DLA: A „szerelem kategória” - Farkas Edit tanárral, filmklubvezetővel Szekfü András beszélget
• PDF | REZ |

  A magyar oktatási rendszer megújításának egyik lehetséges módja, hogy lényegesen nagyobb hangsúly kerül a művészeti nevelésre. Ma ez elsősorban az irodalom, az ének-zene, a rajz és részben a technika tárgyat érinti. Mindegyik a maga művészeti szempontrendszerét érvényesíti, de anélkül, hogy a diáknak általános képet adna arról, mi a művészet, mi a közös a különböző művészeti ágakban. A szerzők – az ellenérveket is figyelembe véve – vázlatpontokba foglalják, hogy miként lehetne új alapokra helyezni az iskolai művészeti oktatást.

  ENG
  Nagy Gábor PhD, Rajner Ágota: Művészeti oktatás, másképp -
• PDF | REZ |

  A Magyar Tudományos Akadémia Agyi Képalkotó Munkacsoportja és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem munkatársai hozták létre az Aktív zenetanulás énekléssel és mozgással elnevezésű kutatócsoportot, amely – a szerző irányításával – azt vizsgálja, milyen új tanítási módszerekkel tehetik örömtelibbé az iskoláskorú gyermekek számára az éneklést, a zenetanulást, és miként lehet Kodály szellemében a ma felnövekvő nemzedékeket a zenei értékeket felismerő és azt befogadni képes felnőttekké nevelni.

  ENG
  Nemes László Norbert DLA: Az énekléssel és mozgással megélt zenélés és zenebefogadás öröme -
• PDF | REZ | ENG
  Lyka Károly: Mik a tennivalók a képzőművészetek terén? -
• PDF | REZ | ENG
  Karácsony Sándor: A magyar nevelés jövője: nevelési reform Az új nevelés lehetőségei a magyar nevelők gyakorlatában -
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD: SZEMLE – KITEKINTÉS -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
  A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
  Szerkesztőbizottsági tagok: Fabényi Júlia,
  Farkas Ádám, Fekete György, Jankovics Marcell,
  Kelemen László, Mezei Gábor, Sturm László,
  Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Ára számonként: 990 Ft
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799
  Előfizetés: Fekete Ádám lapmenedzser
  fekete.adam@mmakiado.hu
  06-30/724-9720
  www.magyar-muveszet.hu

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG