Magyar Művészet 2017/4

5. évfolyam 4. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ | ENG
  Orbán Viktor laudációja Fekete György Kossuth- és Munkácsy-díjas belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia leköszönő elnöke Magyar Érdemrend Nagykeresztjének átadásakor -
• PDF | REZ |

  Fekete György
  Az Élet kihívás – fogadd el!

  A szerző esszéjében a meghívás és a kihívás eltérő jelentése felett tűnődik. Meghívottnak lenni jó, mert a meghívás a figyelem és a szeretet jele. A méltó kihívás elfogadásakor az vezet, hogy e döntés nyomán világra jövő új valóság, mű, jótett képes felülmúlni az eddig ismerteket, és ez maga a Kegyelemmel való találkozás. Az igazi megfelelés az embert nagy ügyek, nemes gondolatok részévé avatja – hiteket, közösségeket, szövetségeket fűz szorosabbra, és bátorítást ad azoknak, akikben még félelem bujkál, ha értelmes és nemes kihívásokkal találkoznak.

  ENG
  Az Élet kihívás – fogadd el! -
• PDF | REZ | ENG
  Horváth János: A nyomtatott irodalom kora - Vallásos irodalom. A magyar irodalmi nyelv megállapodása
• PDF | REZ | ENG
  Zirkuli Péter PhD: Reformáció - avagy „Protestáló hit s küldetéses vétó″ (Szemelvények kis gyűjteménye, néhány jegyzettel)
• PDF | REZ |

  Tolcsvai Nagy Gábor
  Anyanyelv és kinyilatkoztatás a reformáció nyomán

  A reformáció egyik fontos eredménye a keresztény vallási szövegek, a Biblia és a zsoltárok világi nyelvekre fordítása. A nemzeti nyelvekhez kötődő protestantizmus a nyelvhez való viszony, az anyanyelv mint tudás és tevékenység addig rejtett tényezőire világított rá, és fölerősítette ezek jelentőségét. A tanulmány a mai nyelv– és irodalomelméletek fényében azt vizsgálja, hogy mit jelent az anyanyelv, az anyanyelvűség, és a protestantizmus, a reformáció miért vált jelentős, máig ható nyelvtörténeti eseménnyé. Majd arra mutat rá, hogy az európai kultúra nemzeti nyelvűvé válása előre nem látott fejleményeket is eredményezett.

  ENG
  Tolcsvai Nagy Gábor DSc: Anyanyelv és kinyilatkoztatás a reformáció nyomán -
• PDF | REZ |

  Petrőczi Éva
  Czeglédi István, a kassai mártír prédikátor

  A XVII. századi református lelkész, Czeglédi István neve összeforrt a kassai református eklézsia történetével. A tanulmány bemutatja a Hollandiában tanult tudós prédikátor életútját, munkásságát, és arra is választ keres, hogy miért vált e jámbor, magasan képzett lelkész az ellenreformáció kiszemeltjévé, miért vetették hamis vádakkal börtönbe. Czeglédi István és eszmetársai műveiből vett szemelvények azt bizonyítják, hogy a hazai puritanizmus nem tekinthető a kálvinizmus „népi” és „forradalmi” változatának, de képviselőinek krisztocentrikus gondolkodása egyfajta spirituális demokrácia irányába mutat.

  ENG
  Petrőczi Éva PhD: Czeglédi István, a kassai mártír prédikátor -
• PDF | REZ |

  Fábri Anna
  Kötelességek és lehetőségek hagyományozása, avagy apai szándékok, tervek és példák a Teleki családban

  A szerző azt vizsgálja, hogy Teleki Józsefnek, az Akadémiai Könyvtár alapítójának, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójának és első elnökének pályája és munkássága mögött milyen családi indíttatás, milyen neveltetés állt. A kortársak előtt is ismert volt Teleki László atyai útmutatásainak fontossága. Azonban arról aligha tudtak, hogy Teleki József – és két fivére – neveltetése egy kivételesen átgondolt és részletesen kifejtett, a legkorszerűbb nyugat-európai pedagógia tudományos elvein nyugvó, mintegy nyolcvanoldalas Tanácsadás alapján történt, amelynek megalkotója maga az apa, Teleki László volt.

  ENG
  Fábri Anna CSc: Kötelességek és lehetőségek hagyományozása, avagy apai szándékok, tervek és példák a Teleki családban -
• PDF | REZ | ENG
  Ravasz László: Szó, ige, irodalom -
• PDF | REZ |

  Máté Zsuzsanna
  A művészetfilozófus Fülep Lajos elfeledett írásai a reformációról

  Fülep Lajos reformációról szóló, 1917-ben megjelent írásai két szempontból rendhagyóak. Egyrészt ezekről a tanulmányokról megfeledkezett az utókor, másrészt szerzőjük – az akkor már ismert művészettörténész és művészetfilozófus – ekkor református lelkésznek készült. A szerző értelmezi a fiatal Fülep kritikusi szemléletének metafizikusságát, majd a három 1917-es tanulmány – Örök reformáció, Reformáció és művészet, A református templom reformja – közös vonásait mutatja be. Fülep Lajos az adott kérdést mindig a katolicizmus és a reformáció összefüggésrendszerében tárgyalja, ez után következik az egyéb korrelációk, paradoxonok és az általános fogalmi háttér ismertetése. Fülep a probléma megfogalmazása után száll vitába az addig elhangzott véleményekkel, végül okfejtő nyelvezettel, logikus érveléssel válaszlehetőségek, tömör megállapítások sorozatát nyújtja.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A művészetfilozófus Fülep Lajos elfeledett írásai a reformációról -
• PDF | REZ |

  E két teológiai tartalmú versről írt elemzésének közreadásával emlékezik folyóiratunk a nyáron elhunyt kiváló tudósra (1911–1979).

  ENG
  Bibó István: Két verselemzés -
• PDF | REZ | ENG
  Vályi Nagy Ervin: Gondviseléshit – contra és pro -
• PDF | REZ |

  Pálfi Ágnes
  Képírás – képolvasás
  Faustus alakja a Német népkönyv állatszimbolikájának tükrében

  A Német népkönyv az Európa-szerte ismert Faust-mondák nyomán íródott, tehát a középkori eredetű népi történet szüzséjét még az eredeti formájában őrizte meg. A téma későbbi feldolgozásaiból az archaikus motívumok elmaradtak, vagy a stilizálás során átalakultak. A tanulmány Goethe Faustját és az eredeti történet más feldolgozásait a Faust-monda legrégebbi rétegével veti egybe. Mindenekelőtt azzal az állat-szimbolikával, amely a népkönyv bevezető fejezeteiben kétféle funkciót tölt be: a főhős jellemzését adja, és küldetésének mibenlétéről szól.

  ENG
  Pálfi Ágnes PhD: Képírás – képolvasás - Faustus alakja a Német népkönyv állatszimbolikájának tükrében
• PDF | REZ |

  Juhász Sándor
  Az egyházművészet helyzete Magyarországon a XX. század első harmadában

  A szerző a tárgyalt korszak hazai egyházművészetéről – a keresztény vallásgyakorlatot szolgáló építészeti, képző- és iparművészeti alkotásokról – úgy fest képet, hogy felidézi a témával foglalkozó budapesti kiállítások katalógusait és a tárlatokhoz kapcsolódó kritikákat, ismertetőket: ezzel az elődök szemüvegén keresztül látja és láttatja a korabeli egyház és a művészet viszonyát. Majd stílustörténeti és szervezeti szempontból mutatja be az egyházművészet hanyatlásától a modern vallásfelfogás művészi megfogalmazásáig vezető utat, amely már a korszerű egyházművészet lehetőségét hordozza.

  ENG
  Juhász Sándor: Az egyházművészet helyzete Magyarországon a XX. század első harmadában -
• PDF | REZ |

  Baldavári Eszter – Ritoók Pál
  „Napsugár-iskola legyen ez az intézet!”
  A Baár-Madas Református Gimnázium építéstörténete

  Medgyaszay István építész a magyar népi építészetből vett szerkezeti megoldásokat korszerű anyagokkal, elsősorban a vasbeton alkalmazásával újította meg, miközben a keleti művészet formáit is szívesen alkalmazta. Életművének kiemelkedő darabja a Baár-Madas Református Leánylíceum és Internátus épületegyüttese. Az intézet a kezdetektől az alapítók, Baár János és Madas Károly neve alapján Baár–Madas néven vált közismertté és a hazai iskolatörténetben fogalommá. A tanulmány a modern és korszerű, de a hagyományokat tiszteletben tartó keleti hangulatú, magyaros épület történetét ismerteti.

  ENG
  Baldavári Eszter: „Napsugár-iskola legyen ez az intézet!” - A Baár-Madas Református Gimnázium építéstörténete
• PDF | REZ |

  File Péter
  „Új világosság jelenék…”
  Protestantizmus a felkelő nap országában

  Japán – jóllehet a XVI. század óta célpontja a keresztény misszionáriusoknak – a mai napig az egyik legkevésbé evangelizált ország, lakosságának alig két százaléka keresztény. Ezért a protestantizmus sem hagyott feltűnő „kézjegyet” az ország művészetén. A szerző áttekinti a japán protestáns templomépítészet és gyülekezeti ének, valamint a japán irodalom protestáns vonulatát. Végül arra mutat rá, hogy a Japánt gazdasági és kulturális világhatalommá tevő spirituális hatóerők között jelen van a kereszténység, és azon belül a protestantizmus szelleme is.

  ENG
  File Péter: „Új világosság jelenék…” - Protestantizmus a felkelő nap országában
• PDF | REZ |

  Szakos Veronika Lilla
  Protestantizmus Koreában

  A kereszténység a XVIII. század második felében jutott el a Koreai-félszigetre: először a katolicizmus, majd – egy évszázaddal később – a protestantizmus is terjedni kezdett az országban. Ma a kereszténység a legnagyobb lélekszámmal rendelkező vallás Koreában: a hívek aránya megközelíti a népesség egyötödét. A tanulmány elsőként a koreai templomépítészet sajátosságairól szól: a templomok többsége nyugati stílusban épült, de az egyedi, tradicionális koreai stílusú templomra is akad példa. A koreai egyházi zenére a kereszténység és nyugati kultúra hatott, de az utóbbi években a hagyományos koreai zene is elfogadottá vált a keresztény szertartásokon. Az evangelizáció nyomán született meg a koreai keresztény irodalom, ma már több koreai költő munkásságában is megfigyelhetőek keresztény hatások, a keresztény szellemiség.

  ENG
  Szakos Veronika Lilla: Protestantizmus Koreában -
• PDF | REZ |

  Bódiss Tamás
  Kodály és a protestáns egyházzene

  Kodály Zoltán a protestáns zenét a magyar kultúra elidegeníthetetlen – kutatásra, tanításra és művészi feldolgozásra méltó – részének tekintette. A protestáns népénekek szövegét és dallamát egységben kezelte. A népzenéhez hasonlóan ez az anyag is a magyar zenetörténet régmúltjába vezet vissza, és ennek a – nyugat-európaihoz képest – hiányos fejezetnek a megírására, pótlására Kodály egy élet munkáját tette fel. Egyszerre látta meg a protestáns versekben-énekekben a történelmi és a művészi értéket, amit remekművek sorában őrzött meg a következő nemzedékek számára.

  ENG
  Bódiss Tamás DLA: Kodály és a protestáns egyházzene -
• PDF | REZ |

  Ecsedi Zsuzsa
  Evangélikus egyházzene Magyarországon

  Az alapos zenei képzésben részesült Luther megőrizte az istentisztelet énekeiből mindazt, ami nem állt ellentétben a Biblia tanításával. Ezért lett az evangélikus identitás fontos eleme az egyszólamú gyülekezeti ének és a többszólamú műzene. A reformáció egyik jelentős eredménye, hogy az anyanyelven énekelt gyülekezeti ének önálló helyet kap a liturgiában. A szerző bemutatja Luther munkásságának és a lutheri reformáció németországi kezdeteinek egyházzenei vonatkozásait, majd a XVI. század első harmadától a jelenig vázolja a magyarországi evangélikus egyházzene fejlődésének fontosabb eredményeit.

  ENG
  Ecsedi Zsuzsa DLA: Evangélikus egyházzene Magyarországon -
• PDF | REZ |

  Windhager Ákos
  „Az örökkévalóságba távozott magyar szent” Kodály protestáns vétói

  Kodály Zoltán csaknem ötven vallásos művet komponált – ez teljes életművének egyötöde. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a hívő, gyakorló katolikus zeneszerző miként alkalmazta a protestáns felekezetekhez köthető szövegeket és zenei műfajokat. Elsősorban Kodály zsoltárainak bemutatásával ad képet a személyes, nemzeti és szakrális megnyilatkozások metszetében megfigyelhető protestáns ethoszról. Az elemzések azt bizonyítják, hogy Kodály számos alkotásában a hazai protestáns művelődési hagyomány legjelentősebb szövegeit, témáit veszi át, és ezek ellenzéki magatartásmodelljét is követi. A kompozíciók szorosan kötődnek a hitújító felekezetek szakrális, valamint vernakuláris kultúrájához, és a megidézett anyag az európai keresztény-humanista hagyományréteggel is érintkezik.

  ENG
  Windhager Ákos PhD: „Az örökkévalóságba távozott magyar szent” Kodály protestáns vétói -
• PDF | REZ |

  Jankovics Marcell
  Szent László tisztelete

  A szerző arra keres választ, vajon a magyarság kit tisztel Szent Lászlóban: a hadvezért, a királyt, a szentet, a lovagot? Noha ezek a szerepek nem választhatók el egymástól, a történészek elsősorban a királyt és a hadvezért látják benne, a katolikus egyház a szentet, lovagként pedig Nagy Lajos király és a korszellem állította a nemesek elé példaképként. A Szent László-kultusz különlegességét a király alakja köré szövődő legendák és a személyéhez alakított ősi mondák adják. Ezek a szövegek sok esetben keleti, „pogány” eredetű és ázsiai gyökerű csillag-, valamint naphéroszi szerepbe öltöztetik a királyt. A Szent László-kultusz a mai napig a népet védelmező, vizet adó, az embereit tápláló-gyógyító, a mondákban, a mesékben a naphérosz vonásait viselő harcos, szent lovagkirályt övezi.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: Szent László tisztelete -
• PDF | REZ |

  „Fábri elvtárs, tessék a filmet új jelenetekkel kiegészíteni!”
  Szekfü András

  A tanulmány első része egy 1970-ben készült beszélgetést közöl Fábri Zoltánnal. Az interjú most jelenik meg először nyomtatásban. A rendező az 1950-es évek elejéig tekinti át művészi pályáját, és vall meghatározó szellemi élményeiről – hogyan vált kora egyik legnevesebb és legsikeresebb rendezőjévé. A második részben a szerző megjegyzésekkel egészíti ki az ötven évvel korábban készült beszélgetést. Az oral history lehetőségeinek számbavételével és az ellentmondások feloldásának szándékával hasonlítja össze a Fábri Zoltán és Révai József közötti konfliktust felidéző visszaemlékezéseket.

  ENG
  „Fábri elvtárs, tessék a filmet új jelenetekkel kiegészíteni!” - Szekfü András beszélgetése Fábri Zoltánnal 1970. április 9-én
• PDF | REZ |

  Istvánfi Gyula
  Megtámadták Füzér várát
  avagy a „Citrom” és a „Savanyú szőlő” esete

  Közéleti kérdéssé vált a műemlékvédelem egy sajátos eljárása, a rekonstrukció körül zajló szakmai vita. Legutóbb az keltett médiavisszhangot, hogy a magyar ICOMOS Citrom-díjban részesítette a zempléni térségben található Füzér várának rekonstrukcióját, a romos épület majdnem teljes felépítését. A szerző ismerteti a vitapartnerek érveit és ellenérveit, a műemlékvédelem történetét és jelentősebb irányzatait, végül az épületrekonstrukció kérdésének építészetelméleti és műemlékvédelmi alapelveit tekinti át.

  ENG
  Istvánfi Gyula PhD: Megtámadták Füzér várát - avagy a „Citrom” és a „Savanyú szőlő” esete

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
  A szerkesztőbizottság elnöke: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor, Fabényi Júlia, Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG