Magyar Művészet 2017/2

5. évfolyam 2. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  Fekete György
  Művészi ipar, iparművészet, kraft és dizájn

  Az iparművészet előzménye a művészi ipar volt, amely a fejlődő gyáripar eszközeivel hozott létre művészetileg is értékelhető termékeket. A megközelítési módot és műtárgytípust jelentő kraft olyan tárgyakat alkot, amelyek technikailag tökéletesek, és szellemi üzenetet közvetítenek: egyszerre iparművészeti és képzőművészeti alkotások. A dizájnt kezdetben a formatervezés bevezetése jellemezte: a termékek megjelenését kellett szebbé és piacképesebbé tenni. Az iparművészet, valamint részeként a kraft és a dizájn szerepvállalásaikban különbözőek, de egyformán nélkülözhetetlenek, mert egymással nem helyettesíthetők.

  ENG
  Művészi ipar, iparművészet, kraft és dizájn -
• PDF | REZ |

  Balázs Géza
  A nyelv mint művészet

  A retorika- és stilisztikakönyvek nem kellően hangsúlyozzák a nyelv és a művészet ősi kapcsolatát, a nyelv díszítőeszközeit és felhasználásának mai lehetőségeit. A nyelv nem pusztán a gondolatközlés, a kommunikáció és ezzel a művészet eszköze, hanem maga is megfelel a művészet lényegének, mert mimézis, társadalmi jelenség, valamint alkotó és örömöt jelentő tevékenységforma. A művészet és a nyelv három síkon kapcsolódik: a nyelv önmaga művészet; másrészt a nyelv alapanyaga számos művészetnek; végül: számos műalkotásnak a nyelv a tárgya – különösen a magyar kultúrában kap kiemelt helyet az anyanyelv.

  ENG
  Balázs Géza CSc: A nyelv mint művészet -
• PDF | REZ |

  Buji Ferenc
  „Nem úgy van most, mint vót régen”
  Beszélgetés Ratkó Lujza néprajzkutatóval a népi kultúra és az etnográfia jelenéről és jövőjéről

  2014 decemberében jelent meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete című kötet. A csaknem nyolcszáz oldalas, gazdagon illusztrált monográfia átfogó képet nyújt Magyarország legkeletibb megyéjének népművészetéről. A kiadvány elnyerte a néprajztudomány szakmai elismerését, szerkesztője, Ratkó Lujza 2015-ben megkapta az év legjelentősebb néprajzi teljesítményéért járó Bátky Zsigmond-díjat. Buji Ferenc számos más téma mellett arról kérdezi a szerkesztőt, hogy a népi kultúra milyen sajátos típusát képviseli a kultúrának; mennyiben tekinthető művészetnek a népművészet, és a modern ember számára – a puszta muzealitáson túl – milyen jelentősége lehet. Eljött-e az ideje, hogy a néprajztudomány átadja helyét ama kulturális antropológiának, amelynek figyelme már nem korlátozódik a népi kultúrára, hanem kiterjed a jelenkor populáris kultúrájára is; vajon a néprajztudomány sorsának alakulása miként függ össze a népi kultúra össztársadalmi megítélésével?

  ENG
  Buji Ferenc: „Nem úgy van most, mint vót régen” - Beszélgetés Ratkó Lujza néprajzkutatóval a népi kultúra és az etnográfia jelenéről és jövőjéről
• PDF | REZ |

  Eisler János
  Ornamens, ornamentum: dísz, díszítés, díszítettség
  Vázlat egy készülő tanulmányhoz

  A tanulmány azt vizsgálja, miben áll a díszítettség esztétikai filozófiájának a lényege. A gondolatmenet a díszítettség alapelemeiből indul el, és végül azt bizonyítja, hogy minden díszítményben elemi esztétikai tapasztalatok hatnak, a stilizált forma hozzáad valamit ahhoz az alaphoz, amire applikálják, sőt értelmezi azt. De ez a „hozzá-adás” nem csupán mennyiségi változást jelent. Ha az ornamens elérkezik önmaga teljességéhez, akkor új minőséggel gazdagodik: a díszítőelemek révén a műalkotás élettel telítődik, amely a természeti formák végtelen gazdagságát idézi.

  ENG
  Eisler János PhD: Ornamens, ornamentum: dísz, díszítés, díszítettség - Vázlat egy készülő tanulmányhoz
• PDF | REZ |

  Orosz István
  A szürkékről, avagy egy mackónadrág apoteózisa

  A grafikusművész esszéje számos példával szemlélteti a fekete, a fehér és a köztük lévő színskála felfedezésének, alkalmazásának művelődés- és művészettörténeti hátterét. Vajon miért érzi a szemlélő a színes képet csupán a pillanat illékony megjelenítésének, és miért kapcsolja össze a fekete-fehéret az időtlenséggel? A színfosztás – metafizikus aktusként – miért emeli ki a látványt az empirikus világból, és miképp kapcsolja össze a múlttal és a jövővel? Színesben látni a világot egyfajta kegyelmi állapot, jótékony védelem az idő fájdalmas megtapasztalása ellen. A fekete-fehérben látás pedig küldetés, álomállapot, hivatás, próbatétel és fátum.

  ENG
  Orosz István DLA: A szürkékről, avagy egy mackónadrág apoteózisa -
• PDF | REZ |

  Kiss István
  Rejtőzködő szépség
  Séta a könyv körül

  A tanulmány a könyvet mint esztétikai értéket mutatja be, de azt is hangsúlyozza, hogy akadnak olyan könyvek, amelyek nem tartanak igényt a szép jelzőre. A történelmi előzmények ismertetése azt szemlélteti, hogy a ma is használt betűkészlet évezredek formálódásának eredménye, és napjainkig ható vizuális kultúrát hordoz – egyetemes szépségüket használatuk időtlensége bizonyítja. A tanulmány második része azokról a könyv elemekről szól, amelyek az esztétikumot nyíltan szolgálják: az iniciálék, a körzetek és a körzetalkalmazások. Az illusztráció – mint a könyvhöz kapcsolódó, de önálló grafikai terület – alapvető módon járulhat hozzá, hogy egy könyv maradandó esztétikai jelenséggé váljon.

  ENG
  Kiss István: Rejtőzködő szépség - Séta a könyv körül
• PDF | REZ |

  Göncz Zoltán
  „Ékítsd magad, kedves lélek”
  J. S. Bach dallamainak ornamentikájáról

  A szerző amellett érvel, hogy Bach művészetében a zenei díszítés nem öncélú manír. Az ornamentika révén kompozíciói többsíkúvá válnak, a díszítés kitágítja a zene értelmezési tartományát, és a fogalmi, valamint az akusztikus síkon összetett konnotációkat hoz létre. A dallamdíszítés nem csupán a legfelső szólamra jellemző, a dekoráció többnyire a mélyebb rétegekben is feltűnik, és összefüggő zenei szövetté alakul. A fraktálszerű, ornamentikus mozzanatok, a kicsiny dallammozgások mögött is végtelen távlatok nyílnak: Bach művei az örökkévalóságot rejtik magukban.

  ENG
  Göncz Zoltán: „Ékítsd magad, kedves lélek” - J. S. Bach dallamainak ornamentikájáról
• PDF | REZ |

  Fehér Anikó
  „Nagyon nehéz megmondani, mitől jó a zene…” Népzene – világzene
  Interjú Éri Péterrel, a Muzsikás együttes tagjával

  Alig akad olyan zenei fogalom, amely annyira megosztaná a kutatókat, a zenészeket és a közönséget, mint a világzene. A műfajnak nincs pontos esztétikai meghatározása, ezért kritikája sem lehet szaktudományos. A világzene a népzene újraértelmezésének – és ezzel megmentésének – egyik útja. A Muzsikás együttes több mint negyven éve autentikus magyar népzenét játszik, azonban a színpadon különböző műfajok ötvözésével is kísérletezik. Fehér Anikó művészi elképzeléseikről kérdezi a zenekar tagját, Éri Péter néprajzkutatót, népzenészt, rádiós szerkesztőt.

  ENG
  Fehér Anikó habil. DLA: „Nagyon nehéz megmondani, mitől jó a zene…” Népzene – világzene - Interjú Éri Péterrel, a Muzsikás együttes tagjával
• PDF | REZ |

  Wehner Tibor
  Különös jelenségek világa
  Gondolatfutamok Stefanovits Péter művészetéről

  Stefanovits Péter több mint négy évtizedes munkásságában nem fedezhetők fel nagy korszak- vagy stílusváltások. Művészete a csoportoktól, a csoportosulásoktól és az aktuális áramlatoktól függetlenül formálódott. Képi világában meghatározó a transzcendens szemlélet, a metafizikus jelleg és az esetenként fel-felerősödő – gyakran játékosságba hajló – ironikus-groteszk hangvétel. Alkotásait az egy-egy motívumra összpontosító, emblematikus megfogalmazás és az ebben érvényesülő szimbólumhasználat, valamint a színek kifejezőerejének sokrétű felhasználása jellemzi.

  ENG
  Wehner Tibor: Különös jelenségek világa - Gondolatfutamok Stefanovits Péter művészetéről
• PDF | REZ |

  Tary Orsolya
  Az első magyarországi retorikakönyv
  Pécseli Király Imre: Isagoges Rhetoricae libri duo, fordította: C. Vladár Zsuzsa

  Pécseli Király Imre XVII. századi tankönyve az első (latin nyelvű) magyarországi retorikakönyv. Az Isagoges Rhetoricae libri duo – Bevezetés a retorikába két könyvben – elsősorban használati célból jött létre: a komáromi iskola rektora tankönyve első kiadását (1612) a helyi iskola tanulóinak írta. De a szerzőt vezethette a retorika megbecsülésének visszaállítása, és egy olyan segédanyag létrehozásának a vágya, amellyel protestáns rétorokká nevelheti a tehetséges kisdiákokat. A költőként is ismert retorikus műve – C. Vladár Zsuzsa fordítói munkájának gyümölcseként – magyar nyelven is teljes egészében olvasható.

  ENG
  Tary Orsolya: Az első magyarországi retorikakönyv - Pécseli Király Imre: Isagoges Rhetoricae libri duo, fordította: C. Vladár Zsuzsa
• PDF | REZ |

  Zelnik József
  Szabad-e díszíteni?
  Létdíszítőművészet-történeti vázlat
  Részlet egy nagyobb tanulmányból

  A tanulmány azon tűnődik: szabad-e, és kinek szabad díszíteni? A széles panorámájú mitológia- és művelődéstörténeti áttekintés úgy láttatja, hogy világunkat a Nagy Díszítő és maga a díszítés teremtette. A díszítés a teremtés igenlése, beavatkozás a létbe, a létige ragozása, a kezdetekkor megjelenő örök Ige továbbragozása. Az emberiség Prométheusztól megkapta a tudás tüzét, hogy kézművesként az anyagi világot a saját képére formálhassa. Csakhogy a prométheuszi felhatalmazás csaláson alapult – azzal szerzi meg a titán az istenek tüzét –, így felvetődik a kérdés: szabad-e ilyen alapokról hozzáfogni a világ díszítéséhez? A több évezredes út végén, a XX. században a művészet kimunkálta a Semmi díszítőművészetét, elhozva ezzel a művészet végének korát.

  ENG
  Szabad-e díszíteni? - Létdíszítőművészet-történeti vázlat
• PDF | REZ |

  Erhardt Gábor
  Gondolatok illeszkedésről és modernitásról Krizsán András és Somogyi Győző A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete című könyve kapcsán

  A szerző nem az értékek pusztulásáról, egy letűnt kor építőinek díszítőízléséről értekezik, hanem Krizsán András építész és Somogyi Győző képzőművész A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete című könyvének szellemében továbbgondolkodásra bátorít. A kötet tartalmának és utóéletének ismertetése után arra keresi a választ: milyen a ma emberének viszonya a hagyományhoz, a modernitáshoz, és környezetével kapcsolatban milyen felelősség terheli. Végül arra hívja fel a figyelmet, hogy e kiadvány megszületése és népszerűsége a múlthoz és az épített örökséghez való viszony jelenlegi (kóros) állapotáról is tanúskodik.

  ENG
  Erhardt Gábor: Gondolatok illeszkedésről és modernitásról Krizsán András és Somogyi Győző A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete című könyve kapcsán -
• PDF | REZ |

  Soós Rita – Langó Péter
  A magyar művészet X. századi emlékei

  A korai magyar régészeti emlékek kapcsán felmerül a kérdés: mennyiben tekinthetők ezek az ornamentikával díszített tárgyak, ékszerek és ruhadíszek az archaikus magyar művészet emlékeinek, és jellemezhető-e velük a honfoglaló magyarság művészete? A tanulmány amellett érvel, hogy a korai magyarságnak tulajdonított, a X-XI. századi temetőkben vagy településeken talált leletek a magyar művészet emlékei közé sorolhatók, és értéküket nem csorbítja, hogy motívumrendszerük egyes elemeinek eredetét, térbeli, időbeli elhelyezkedését nem ismerjük.

  ENG
  Langó Péter PhD, Soós Rita: A magyar művészet X. századi emlékei -
• PDF | REZ |

  „A választott anyag hordozója a művész gondolatának.”
  Dvorszky Hedvig beszélgetése Schrammel Imrével

  Schrammel Imre munkássága során a kerámiaművészet új kifejezési lehetőségeit kereste. Az agyag számára olyan természetes forrás, amely nemcsak a felületi mintázásra és a korongolással történő formálásra alkalmas, hanem új technológiákkal is alakítható. Művészi világhírét annak köszönheti, hogy az európai, a tengerentúli és a távol-keleti kortárs kerámiaművészet számára ismeretlen alakítási és mintázási eljárásokat fedezett fel. Schrammel Imre a beszélgetés során felidézi a pályáját formáló történelmi eseményeket, és összefoglalja legfontosabb alkotói tapasztalatait.

  ENG
  „A választott anyag hordozója a művész gondolatának.” - Dvorszky Hedvig beszélgetése Schrammel Imrével
• PDF | REZ |

  Keppel Márton
  Betű, kép – tipográfia és vizualitás
  Árendás József életmű-kiállítása kapcsán

  Árendás József alkotói pályája nem osztható fel stíluskorszakokra. Művészetét a magas fokú technikai felkészültség és az intellektuális képzettársítások jellemzik, vizuális nyelvezetét a különböző médiumok és művészeti ágak által igényelt formák és a megjelenési színhelyek határozzák meg. A "lm- és a színházi plakátok esztétikai minőségét az alkalmazó művészeti ág követelményei jelölik ki, önálló alkotásai a képzőművészet autonómiájáról tanúskodnak. Árendás József munkássága azt bizonyítja, hogy nem a plakát stílusa, hanem kifejezőereje a meghatározó, és az alkalmazott művészet nem alkalmazkodó művészet.

  ENG
  Keppel Márton: Betű, kép – tipográfia és vizualitás - Árendás József életmű-kiállítása kapcsán
• PDF | REZ | ENG
  Szabolcsi Bence: A zenei ékesítés európai körzetei -
• PDF | REZ |

  Sára Ernő – Scherer József
  Körülöttünk
  A mindennapok művészete, a kikerülhetetlen design Iparművészet és Tervezőművészet Nemzeti Szalon 2017, Műcsarnok

  A Nemzeti Szalonok sorozatának negyedik kiállítása az iparművészet és a tervezőművészet jelenének bemutatását tűzte ki célul: az utóbbi tíz évben született tervekből és alkotásokból válogat. A kurátori koncepció legfontosabb rendezőelve a kiállított anyag értelmezése volt, ezért a mindennapok, a gyakorlati felhasználás szempontjai felől közelített e szerteágazó, sok műfajú területhez. A Szalon további kiemelt feladata a fiatal tervezők bemutatása a közönségnek, a felhasználóknak és a művésztársadalomnak.

  ENG
  Sára Ernő, Scherer József DLA: Körülöttünk - A mindennapok művészete, a kikerülhetetlen design Iparművészet és Tervezőművészet Nemzeti Szalon 2017, Műcsarnok
• PDF | REZ |

  Feledy Balázs
  A gondolkodó szobrász

  Kiadvány Ócsai Károly (1938–2011) szobrászművészről Művészetelméleti, művészetszociológiai és stílustörténeti kérdésekről jelentős szakirodalom áll rendelkezésre, azonban a jeles kortárs magyar képzőművész-életművek monografikus feldolgozása, értékelése könyvritkaságnak számít. Az Ócsai Károly szobrászművészről szóló – hiányt pótló és forrásértékű – kiadvány megszületését önmagában indokolja, hogy az alkotó pályája és sajátos filozofikus személyisége nemzedéke körében is szinte ismeretlen.

  ENG
  Feledy Balázs: A gondolkodó szobrász -
• PDF | REZ |

  Veress Ferenc
  Organikus irányok a magyar szobrászatban
  Román Viktor pályája (1937–1995)

  Román Viktor a magyar és az európai szobrászat történetét értékes fejezettel gazdagította. A tanulmány a külföldön sokra értékelt, de Magyarországon szinte névtelen alkotó életművéről nyújt átfogó képet. Román Viktor munkássága a figuralitástól az absztrakció felé halad, szobrait – stílusváltásai mellett – bizonyos állandó és kiegyensúlyozottan érvényesülő vonások jellemzik. Ezek közé tartozik a groteszk látásmód, az összetett fantáziavilág megalkotása, a szimmetria előtérbe helyezése és a mozgás érzékeltetése. Életműve új szempontokat kínál a kortárs magyar képzőművészeti alkotások értékeléséhez.

  ENG
  Veress Ferenc PhD: Organikus irányok a magyar szobrászatban -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
  A szerkesztőbizottság elnöke: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor, Fabényi Júlia, Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG