Magyar Művészet 2020/01

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  Egykor az egységes magyar irodalmat tagoló kritikai harcok az irodalom határai között maradtak. A szerző úgy látja, ez a világ elmúlt. A mai két, meghatározó szépirodalmi és irodalomkritikai modell – a „hagyományos” és a „posztmodern” – meglehetős pontossággal illeszkedik a pártrendszer szerkezetét meghatározó ideológiák értékpreferenciáihoz. A gyors és radikális átpolitizálódás súlyos következménye, hogy az irodalmi és az irodalomkritikai szembenállás önmagában már nem értelmezhető, ezért azok az írók és kritikusok is megkapják a maguk besorolását, akik kívül akarnak maradni e szembenálláson.

  ENG
  Gróh Gáspár, dr.: A kettészakadt kritika -
• PDF | REZ |

  Korunkban a szigorú munkamegosztáson alapuló, termelékenységi rendszerekbe szervezett építészet mellett a kritika is önálló diszciplína lett, és szempontrendszere a gyakorlati kérdésektől a szakesztétika felé tolódott el. Az építőművész szerző arra világít rá, hogy az építészet – az egyetlen, alapszükségletet is szolgáltató művészeti ág – közege rendkívül összetett: a szellemi impulzusoktól a gazdasági és a szociális élet területéig terjed. Ezért egyformán szükség van a közérthető építészeti nyelv kidolgozására és a szakma számára írt, tudományos igényű kritikára.

  ENG
  Turi Attila: Kritika és szemlélet - Szilánkok az építészetkritikához
• PDF | REZ |

  A budapesti szürrealizmuskiállítás egyik fő attrakciója Max Ernst 1928-ban festett, Khimaira című képe. A tanulmányíró szerint a szürrealizmus központi jelképe, totemállata, Kiméra az emberi szellem történetének legprovokatívabb jelensége. Kiméra az erőltetett mássá válás és az álom okkult szférájának démoni kifejezése. A káosz manifesztációja, Kiméra leplezi le a szimbólumot megalkotó és előtérbe állító szürrealizmus valódi célját: a Jézus által kinyilatkoztatott világkép átformálását valami mássá.

  ENG
  Zelnik József: Kiméra-kultúra - A budapesti szürrealizmuskiállítás keskeny margójára
• PDF | REZ |

  A Magyar Művészeti Akadémia Elméleti Tagozata 2019 októberében tartotta konferenciáját a művészetek és a művészetelmélet aktuális kérdéseiről. A szerző úgy látja, egy konferencia aligha adhat választ az időszerű problémákra, ellenben a rendszeres, kötetlen, klubszerű beszélgetések fontosak a tagozatok képviselői között. Különösen tanulságos lehet az Elméleti Tagozat képviselőinek véleménye a különböző művészeti ágakról és műfajokról, főképp az iparművészeti szakmák mai megítéléséről.

  ENG
  Schrammel Imre DLA: A Magyar Művészeti Akadémia Elméleti Tagozatának feladatairól -
• PDF | REZ |

  A tanulmányíró áttekinti azokat az okokat, amelyek miatt Magyarországon nincs építészeti kritika – miközben mégis van. A 2008-as gazdasági válság előtti évtizedet leszámítva hazánkban a belső, mediális és szakmaszociológiai kihívások a viszonylagos amatörizmus irányába terelik, illetve ennek állapotában tartják az építészeti kritikát. A műfaj művelhetőségétől elválaszthatatlan gaz dasági kontextushoz és a meghatározó kulturális alapszerkezethez kedvezőtlenül társulnak azok a mediális problémák, amelyek javarészt a nyomtatott sajtó jellegéből és pozícióvesztéséből származnak.

  ENG
  Wesselényi-Garay Andor PhD: Méltatni vagy hasba szúrni? - Az építészeti kritika színeváltozása
• PDF | REZ |

  
  Miközben természetesnek tűnik, hogy a műalkotás létmódjához hozzátartozik a műbírálat, kevésbé egyértelmű, mitől válik hitelessé maga az ítélet. A gyakran használt, de nehezen körvonalazható fogalmak – érték, világnézet, minőség, műveltség – helyett ezért válhatott meghatározóvá a kritikus személye. Csakhogy az érvelés meggyőzőerejét elhomályosíthatja vagy helyettesítheti a kritikus kisugárzása, amelynek része a kritikus tárgyával szembeni előítélete. A szerző úgy véli, a műkritika akkor válhat katartikus szöveggé, ha írója áldozatot hoz: leleplezi saját ideológiai előítéleteit, és túllép azokon.

  ENG
  Lukácsy György: (Elő)ítélőerőnk kritikája -
• PDF | REZ |

  Egy művészeti ág színvonala és kritikai irodalmának színvonala egymástól elválaszthatatlan. A fotóművész szerző felidézi azokat az élményeket, olvasmányokat, amelyek az 50-es, a 60-as és a 70-es években művészi fejlődését segítették vagy gátolták. A magyar fotóművészet halmozottan hátrányos helyzetének bemutatása és az okok keresése a Magyar Művészeti Akadémia működésé nek egyik alapgondolatát is igazolja: a művészeti ágak egyenjogúak, ha valamelyik művészeti terület sérül, az egész magyar kultúra sérül.

  ENG
  Haris László: Tapasztalataim a magyar fotóművészeti szakirodalommal és kritikával az utóbbi 70 évben, amióta fényképezek -
• PDF | REZ |

  A szerző felvázolja az elmúlt évtizedek hazai képzőművészet-kritikájának műfajtörténeti ívét, azt hangsúlyozva, hogy a képzőművészet határai folyamatosan és radikálisan tágulnak, ami a műkritikust új kihívások elé állítja. A mai szakfolyóiratok rendre szubkultúrákat, csoportérdekeket képviselnek, ezért ritkán bírálnak, csupán ismertetnek, reklámoznak, jobb esetben leíró jellegű írásokat közölnek. A tényleges műbírálat sem szakmai, hanem politikai alapú, ahogy a szakmai viták sem maradnak az esztétika, a minőség területén, hanem ideológiai természetűvé válnak.

  ENG
  Feledy Balázs: Képzőművészet-kritika – Volt? Van? Lesz? -
• PDF | REZ |

  Az elmúlt három évtizedben Nagy László életműve a különböző irodalomelméleti iskolák ütközőpontjává vált. A posztmodern esztétikára épülő irodalmi kánonfelfogás egyik fontos önmeghatározási pontja a Nagy László-i eszmék és poétikai elvek elutasítása. A szerző arra mutat rá, hogy a költő életművéhez szorosan kapcsolódó irodalmi „bartóki” modell is ennek a folyamatnak a vesztese lett. Amíg az irodalmi kánonalkotók egy része arra törekedett, hogy kiszorítsa Nagy László líráját a magyar irodalom fő vonalából, a hazai zeneművészet és zenetudomány képviselői visszaemelték a költő műveit a kulturális köztudatba.

  ENG
  Jánosi Zoltán: „Örökzöld” – ködben, jégzajlásban - A Nagy László-jelenség – mint az irodalmi „bartóki” modell fókusza – az 1989 utáni irodalmi ízlésirányok ütközőzónáiban
• PDF | REZ |

  A magyar filmtörténetben az 1960-as évtized már a maga idejében is „aranykornak” számított, és ez az értékelés azóta is tartja magát. A szerző a különféle szakmai és népszerűségi listák, valamint a korabeli kritikai fogadtatás elemzésével arra keres választ, milyen kritériumok és milyen filmek alapján alakult ki az „aranykor” képzete. Végül arra az eredményre jut, hogy a 60-as évek magyar filmjei a közönség minden rétegéhez kiemelkedő színvonalon szóltak – párhuzamosan és viszonylag nagy számban születtek populáris, magas művészeti és politikailag elkötelezett alkotások.

  ENG
  Kovács András Bálint DSc: A magyar film „aranykora”: a 60-as évek filmes kánonja -
• PDF | REZ |

  A kritika elsősorban arról tájékoztatja a művészt, hogy alkotása eljutott-e a befogadóig. Ugyanakkor a műkritika felerősíti a művészet társadalmi hatását: a többféle vélemény találkozása párbeszédet kezdeményez, ami nemcsak a művek értelmezését segíti, hanem az alkotás megszületésének korával és körülményeivel is megismertet. A tanulmány második része – egyebek mellett – arra keres választ: mi a művészetkritikus pontos feladata, létezik-e abszolút érték a művészetben, illetőleg milyen hatással lehet a kritika a művészre és a művészetre.

  ENG
  Szurcsik József: Mit is vár a művész? - Gondolatok a művészetkritikáról
• PDF | REZ |

  A hangok közötti feszültségingadozás a zenei tartalom hordozója. Hogy ez miként valósult meg a különböző korok zenéjében, az az adott korban használt hangrendszerektől függött. A szerző ebből a szempontból ismerteti az európai többszólamú zene kialakulását a gregorián dallamoktól a XX. század zenéjéig. A tizenkét hang felhasználásával számos zenei nyelv létrehozható, és a jövőben a hangrendszerek száma tovább gyarapítható. A legfontosabb elvárás esztétikai: egy harmóniának elsősorban szépnek kell lennie, hogy a hallgatónak, a közönségnek örömet szerezzen.

  ENG
  Dubrovay László: A zenei információs rendszer változása – előrehaladás a részhangrendszerben (felhangrendszerben) -
• PDF | REZ |

  A népéletet, vagyis egy vidéknek, az ott élő embernek a tájjal szorosan összefüggő életmódját, megélhetési lehetőségeit és gondjait több szakág vizsgálja: a néprajzkutatás mellett a szociográfia, a szociológia és a leírt állapotokat fényképen rögzítő, azt jobbító szándékkal bemutató szociofotó. A tanulmányíró számba veszi e három terület kiemelkedő alkotóit és iskolát teremtő műveit, illetőleg kijelöli azokat a szakmai pontokat, ahol a néprajzkutatás más tudományágakhoz kapcsolódik.

  ENG
  Kunkovács László: Bevehető-e a valóság? - Szociográfia, szociofotó, néprajzkutatás
• PDF | REZ |

  A tanulmány Hamvas Béla, Mátrai László és Sík Sándor imaginációfogalmát ismerteti, különös tekintettel a művészetelméleti munkáikban megjelenő értelmezésekre. A három gondolkodó annak a generációnak a tagjai közé tartozott, akik jelen voltak a két háború közötti élénk és termékeny szellemi-filozófiai életben, de 1945 után gyökeresen eltérő pályát jártak be. A szerző először Hamvas Béla imaginációértelmezését vázolja, mert az író ezt tágabb összefüggésekben, elsősorban nem a művészethez kapcsolódva fogalmazza meg, majd ezután közelít Mátrai László és Sík Sándor koncepciójához.

  ENG
  Veres Ildikó CSs: Valóság és imagináció néhány hazai művészetelméletben -
• PDF | REZ |

  Húsz éve lépett hatályba a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény. A tanulmány abból a szempontból tekinti át az elmúlt két évtizedet, hogy milyen többletjogokkal és lehetőségekkel bővült a szerzői jog tárháza, valamint milyen jogtechnikai beavatkozások következtében sérültek vagy csorbultak a szerzők személyhez fűződő, illetőleg vagyoni jogosultságai. A tanulmány arra is példát hoz, amikor más jogágak törvényeiben került sor egyes szerzői jogi jogviszonyokat vagy az alkotók jogait érintő rendelkezések bevezetésére. Végül azt vizsgálja, hogy a túlterjeszkedő jogalkotási megoldások mennyiben bontották meg a szerzői jog vékony szövetét.

  ENG
  Kiss Zoltán Károly PhD: A híd túl messze van? – Húszéves a szerzői jogi törvény -
• PDF | REZ | ENG
  Kölcsey Ferenc: Kritika - (részletek)
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD, Nyilasy Balázs PhD: Angolszász tudósok esete az irodalmi Teóriával az új évezredben • SZEMLE – KITEKINTÉS -
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD, Sulyok Miklós: Arc’ • SZEMLE – KITEKINTÉS - Vámos Dominika (1963– 2017) építészetkritikus és lapszerkesztő emlékére
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD, Józsa György Zoltán PhD: Avantgárd a XX. századi orosz kultúrában (1900 –1930) • SZEMLE – KITEKINTÉS -
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD: Művészetkritika, társadalmi kontextusban • SZEMLE – KITEKINTÉS - Luis Daniel Gutiérrez Martínez

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
  A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
  Szerkesztőbizottsági tagok: Fabényi Júlia,
  Farkas Ádám, Fekete György, Jankovics Marcell,
  Kelemen László, Mezei Gábor, Sturm László,
  Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Ára számonként: 990 Ft
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799
  Előfizetés: Fekete Ádám lapmenedzser
  fekete.adam@mmakiado.hu
  06-30/724-9720
  www.magyar-muveszet.hu

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG