Magyar Művészet 2016/3

4. évfolyam 3. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  Fekete György
  Az élet küzdelem – Harcold meg!

  A krédóként és ars poeticaként is értelmezhető esszé a küzdelem Janus-arcúsága felett tűnődik. Az egyik oldal az erkölcsi alap teljes hiányáról, a másik az igazság–békesség–méltányosság–szeretet egymást feltételező és erősítő győzelemvágyáról tanúskodik: az egyik a rosszért, másik a jóért folyik. A jóért folyó küzdelem az isteni megközelítéséért zajlik. Aki hiszi, hogy az élet egyetlen küzdelemsorozat, és a győzelmet jelentő bíráskodás jó kezekben van, az tudja, hogy a küzdelem–győzelem–vereség hármasa végül igazságosan fog kiegyenlítődni.

  ENG
  Az élet küzdelem – Harcold meg! -
• PDF | REZ |

  Gáspár Csaba László
  Művészetfilozófia

  A tanulmány első két része a filozófia, majd a művészet fogalmát tisztázza, a harmadikban pedig az előzőek következtetéseként röviden felvázolja egy lehetséges művészet filozófia mibenlétét és feladatát. A kifejtés objektív – amennyiben a tárgyra irányul, és azt igyekszik megragadni –, de azt is kiemeli, hogy a filozófia és a művészet esetében már magának a tárgynak a kiválasztása, szemlélése és meghatározása is szellemi aktivitás eredménye. A művészetfilozófiai gondolkodás nem egyfajta szakirányú tevékenység, inkább szellemi érzékenység, odafigyelés a legkülönbözőbb jelenségekre. Nem különleges műtárgyra vagy tárgycsoportra figyel, hanem arra, ami a különböző tárgycsoportokban tárgyiasul. Ezzel tisztább tárgy- és önmegértéshez segíti a különféle művészeti ágak kutatóit, talán a művészeket is.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Művészetfilozófia -
• PDF | REZ |

  Fábián László
  Képek és pixelek, avagy váratlan resurrectio

  A tanulmány a Műcsarnokban megrendezett – mintegy százötven alkotó félezernyi alkotását felvonultató – Képek és pixelek című fotószalonról (Nemzeti Szalon 2016) nyújt személyes hangú beszámolót, miközben társadalomtörténeti és művészetelméleti kitérőket közbeiktatva elmélkedik a legújabb kor vizuális civilizációjának áttekinthetetlenségéről. A kiállítás kurátorai helyesen döntöttek, amikor lehetővé tették, hogy a rendezés az adott körülmények között, az általános vizuális áramlatok szövevényében szituálja a bemutatott anyagot. E jelképes pixelek építőelemei lehetnek egy korszerűbb, korunkhoz szellemileg illeszkedő világlátásnak.

  ENG
  Fábián László: Képek és pixelek, avagy váratlan resurrectio -
• PDF | REZ |

  Szekfü András
  Saul fia – kissé elmosódva

  A kritikák, tanulmányok többsége kiemelkedő alkotásként ír a Saul fiáról. Az esszé az eddigi értékelésekre is támaszkodva vizsgálja a filmet, valamint történelmi és társadalmi jelentőségét. Három nézőpontot jelöl ki a Saul megértéséhez. Megkísérli az esztétikai elemzését, hiszen egy drámai alkotásról van szó. Megpróbál visszamenőleg betekinteni az alkotók műhelyébe, megvizsgálva a film egyedülálló stílusát. Végül szembenéz azzal a történelmi helyzettel, hogy a mai néző a nem létező korabeli filmdokumentumok helyett is nézi a Saul fiát.

  ENG
  Szekfü András PhD, DLA: Saul fia – kissé elmosódva -
• PDF | REZ |

  Deák-Sárosi László
  A filmnyelv változásai

  Az 1950-es évek közepétől a 2000-re a magyar filmeket megnéző hazai mozilátogatók száma drasztikusan visszaesett. Vajon az ötvennégyszeres csökkenést pusztán a külföldi filmek térnyerése, a televízió és más médiumok elterjedése magyarázza? A tanulmány az 1941 és 2011 közötti alkotások alapján elemzi a szimbolikus-retorikus film eszmetörténeti hátterét és stilisztikai sajátosságait, majd azt bizonyítja: más tényezők is közrejátszottak, hogy a magyarországi játékfilmek – és különösen a művészfilmek – esztétikai és etikai szempontból is eltávolodtak a közönség értékrendjétől.

  ENG
  Deák-Sárosi László PhD: A filmnyelv változásai -
• PDF | REZ |

  Lajta Gábor
  A figuratív kép

  A tanulmányban az alkotói vallomás műfaja ötvöződik a figura és a kép fogalmát több oldalról megvilágító művészetelméleti és művészettörténeti értekezéssel. A figuratív kép értelme nem a látvány, hanem az, ami nem látható, de a látható révén tárul fel: a figuratív kép lényege nem a figura vagy a kép, hanem hogy egyszerre figuratív és kép. E műfaj mindig azt szemlélteti, hogy a művész miként jut el az élettől a formához. El kell feledkeznie a modellről, hogy a figurát a tárgyi mivolta fölé emelhesse, és az egyetemes felé mozdítsa. Ugyanakkor kockázatos és paradox művelet ez: ha túlságosan jól sikerül, absztrakttá válik az ábrázolás. A figuratív kép a látáshoz és a soha nem a látottakhoz kapcsolódik, ezért a figuratív festészet örök dilemmája: képes-e oly módon újraértelmezni a látást, a látványt, hogy ezzel feltárja a mögöttes erőket – elérve egészen a láthatatlanig.

  ENG
  Lajta Gábor: A figuratív kép -
• PDF | REZ |

  Pálfi Ágnes – Szász Zsolt
  Költői és/vagy epikus színház?

  Magyarországon a mai színházról folyó viták – sokszor átpolitizált érveket hangoztatva – elsősorban a rendezők személyéről szólnak. Mintha maga a színpadon megjelenő alkotás már nem is volna érdekes. Egy ilyen, tárgyában elbizonytalanodott kritikai közegben kell újra megvizsgálni például olyan poétikai fogalmat, mint a költői színház, amivel a Nemzeti Színház jelenlegi vezetése művészi célját meghatározza. De az is magyarázatra vár, hogy van-e még létjogosultsága az epikus színház terminusnak, illetve tekinthető-e költői műalkotásnak például egy realista stílusban megírt dráma. A beszélgetés – a kortárs színházi előadásokra hivatkozva – annak reményében járja körül ezeket a problémákat, hogy a hazai irodalomtudományban már évtizedek óta jelen lévő műfaj–tipo– lógiai fogalomkészlet és elemzési szempontrendszer a színházról való párbeszédet is előreviszi.

  ENG
  Szász Zsolt, Pálfi Ágnes PhD: Költői és/vagy epikus színház? -
• PDF | REZ |

  Szántó F. István
  Metafizika és művészetelmélet

  A tanulmány úgy szűkíti le a metafizika sokrétű fogalmát, hogy Kemény Katalin és Karátson Gábor művészetelméletében mutatja ki a metafizikai irányultságot. Másrészt arra kíváncsi, hogy a néző és a mű közötti távolság felszámolásával – a valóság új megvilágításával – a szerzők hogyan próbálják érvényes tudáshoz juttatni a befogadót. Végül: mindez miképp teszi szükségessé a ma általános valóság- és művészetkép felülvizsgálatát.

  ENG
  Szántó F. István PhD: Metafizika és művészetelmélet -
• PDF | REZ |

  Somogyi Győző
  Keresztény művészet – modern művészet
  Távlatok

  A hitvallásnak is tekinthető esszé kultúrtörténeti távlatból veti egybe a keresztény és a modern művészetet: nem alkotásokat elemez, hanem az emberiség sorsára és a Föld életére gyakorolt hatásukat hasonlítja össze. A szerző fejtegetésében a keresztény művészet éles ellentéte a vallási elveket és hagyományokat megtagadó, a XIX. századtól uralomra jutó modernitás, amelynek győzelme csak látszat, mert önmaga sírját ásó rendszer, ezért a művészetnek sincs helye a modernitás birodalmában. A művészektől ma hitet és erőfeszítést követel a létezés élő tartományainak a megtalálása.

  ENG
  Somogyi Győző, dr.: Keresztény művészet – modern művészet - Távlatok
• PDF | REZ |

  Buji Ferenc
  A monumentális monotónia

  A tanulmány a tradicionális keleti művészeti formák egyik lényegi jegyét, a monumentális monotóniát elemzi. E sajátos változatlanság bizonyos értelemben összművészeti jelenség, de főképp a keleti zenében fedezhető fel, amelynek eszközei – például az időtartam, az ismétlődés, a tempó, a ritmus, a harmónia és az alaphang visszatérése – mind a monumentális monotónia megvalósítását szolgálják. A keleti zene személytelen: hiányoznak belőle a hétköznapi emberi érzések, mert a Kelet számára a zene nem emberi jelenség. A hangszerekben és az énekhangban nem az ember szólal meg, hanem általuk a magasabb – természeti, kozmikus, transzcendens – világok üzennek. A keleti zene monumentális monotóniája a keleti életszemlélet fontos sajátosságára is rávilágít: olyan tágasság, perspektivikusság jellemzi, amely valamiképpen az időtlenség levegőjét árasztja.

  ENG
  Buji Ferenc: A monumentális monotónia -
• PDF | REZ |

  Palotai János
  Szalon – Képek és pixelek. A fotóművészeten innen – és túl

  A Műcsarnokban bemutatott kiállítás koncepciója egyrészt az európai gondolkodás gyökeréhez vezet vissza: a látogató Platón barlangjában bolyong, ahol a sötétség és a világosság kettőssége az örök igazságkeresésre utal. Ugyanakkor a kiállítás korunk jelentésválságának a dokumentuma, ezért az utóbbi évek friss alkotásaival a jelent is látni, láttatni kell. Noha az idei Nemzeti Szalon eredeti terve ennek bemutatása volt, ez mégsem valósult meg maradéktalanul.

  ENG
  Palotai János: Szalon – Képek és pixelek. A fotóművészeten innen – és túl. -
• PDF | REZ |

  Juhász Sándor
  Színes tájkép papíron

  A XIX. század eleje óta akvarellnek is nevezett vízfestés az érett reneszánsz idején jutott el az észak-németalföldi tartományokba. A tanulmány e rendkívül népszerű forma – különösen a vízfestésű tájképek – történetét és technikáját ismerteti. A művészettörténet talán azért nem fordított kellő figyelmet a vízfestmény műfajára, mert egyfajta átmenetnek tekinthető a rajz és a festmény között: a vonalas rajzok iránt érdeklődők túl színesnek és festőinek látják, a festménykedvelőknek pedig papírra készült vázlatnak, avagy tanulmánynak tűnik.

  ENG
  Juhász Sándor: Színes tájkép papíron -
• PDF | REZ |

  Prékopa András
  Kovács Attila művészetéről

  Kovács Attila 1938-ban született Budapesten. Az 1956-os forradalom után emigrációba kényszerült, majd a stuttgarti Képzőművészeti Akadémián végzett. A hetvenes években a grafikus-festő nemzetközileg is ismert és elismert művésszé vált. A tanulmány a matematikus szemszögéből közelít Kovács Attila művészetéhez: a matematikai összefüggések megismertetésével és történeti adatokkal segíti az önmagukban is szép, a geometria nyelvén muzsikáló intellektuális alkotások megértését.

  ENG
  Prékopa András: Kovács Attila művészetéről -
• PDF | REZ |

  Lőcsei Gabriella
  Független államiságunk eszméjét jelképező épület

  Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, dalszerző, népzenekutató bevallja, hogy nagy szerelme a budai vár, független államiságunk jelképe. A Budavári Palota történelmi jelentőségének teljes körű feltárása és bemutatása, az épület helyreállítása hosszú évekre, évtizedekre szóló, és mindannyiunk támogatására méltó program. Remélhetőleg unokáink – akik a magyar zene- és tánchagyomány szálait már a kezükben tartják – tárgyi örökségünket is megtanulják becsülni, és a mindent elherdálás kóros divatját feladva örömüket lelik a befejezett épületegyüttesben.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: Független államiságunk eszméjét jelképező épület -
• PDF | REZ |

  Csuday Csaba
  A folyamatos jelen elégtelensége

  Milyen művészetfilozófiai kérdések adódnak abból, ha egy író (mint Bartis Attila A vége című regényében) megkettőzi a leírt beszéddel történő láttatás tükrét, és világ-, sors- és életértelmezői kísérletének „szócsövéül” egy fotográfust választ? Ha a kép nélküli, bonthatatlan egységet képező szövegben, főhőse révén, a képek és a képalkotás szerepe mégis elsődleges? A tanulmány e kérdések megválaszolásához két utat választ: egyfelől kiemeli a regényből a fényképész „képfilozófiáját” közvetítő gondolatokat, másfelől sorra veszi a könyv csomópontjait, amelyeken a verbalizált képek mintegy a cselekmény sarokpántjaivá válnak. A mű keserű végkövetkeztetése: a fénykép rögzíti, felerősíti a megélt pillanatokat, de „nem lát a jövőbe. Meg persze a múltba sem. Egy kép mindössze az a pont, ahol a jövő összeér a múlttal. Ha úgy tetszik: „a folyamatos jelen.”

  ENG
  Csuday Csaba PhD: A folyamatos jelen elégtelensége -
• PDF | REZ |

  Mórocz Gábor
  Közelítések az esztétizmushoz

  Az esszé Justh Zsigmond Aggházy Károlyról és Mednyánszky Lászlóról szóló írásain keresztül vázolja a századvégi alkotó kevéssé ismert esztétista gondolatvilágának főbb összefüggéseit. Majd azt vizsgálja, hogy Justh nemzedéktársa, a fiatal Ignotus miképpen viszonyul ehhez a nézetrendszerhez. Két radikálisan eltérő gondolkodásmód nyilvánul meg e ma is figyelemre méltó vitában. Az egyik egy sajátos evilági idealizmus, amelynek összetevői közé tartozik a biológiai determinizmus, a dekadenciakritika, a művészetvallásos attitűd, majd – Justh második korszakában – a népi eszme iránti elkötelezettség. Vitapartnere racionalista alapú, elméletellenes, ideológiakritikus, univerzalista élet!lozó!át képvisel, amely szkepszissel, iróniával, időnként cinizmussal közelít a korszak olyan áramlataihoz, mint a szcientizmus, az esztétizmus és a népi-nemzeti gondolatkör.

  ENG
  Mórocz Gábor: Közelítések az esztétizmushoz -
• PDF | REZ |

  Beszélgetés Beke Lászlóval

  Beke László tanárként, tudósként, kritikusként évtizedeken át kiemelkedő szerepet vállalt a hazai kulturális életben. Részt vett a kortárs magyar képzőművészet intézményi hátterének megteremtésében, elméleti és kritikai írásai pedig kánonteremtők. A Magyar Művészet főszerkesztőjével folytatott beszélgetés nem számvetés, hanem közös töprengés, elsősorban arról, hogy a hetvenes években induló hazai értelmiség pályáját két – egymást kizáró – értékvilág folytonos ütközése határozta meg: a „létező szocializmus” politikai korlátai és a kultúrpolitika kényszerű liberalizálása, amely „a szabadság kis köreit” nyitotta meg.

  ENG
  Beszélgetés Beke Lászlóval -
• PDF | REZ |

  Nyilasy Balázs
  A király meztelen, avagy Abramsék esete a teoretizmussal és a posztstrukturalizmussal

  A kanonizált irodalomértési áramlatok az Egyesült Államokban nem maradtak kritika nélkül, és ez az elméletek, valamint a teoretikus ethosz bírálatához is elvezetett. A szerző M. H. Abrams-tanulmányát veszi alaposabban szemügyre (What is a Humanistic Criticism?), majd arra a véleményre jut, hogy a posztstrukturalizmust szolgáló és védő kanonizációs erőtér hatékonyan működik, de Abrams érvelése rést üt rajta. A posztstrukturalista tételek, problémakezelés és megoldási stratégiák aligha oldják fel maradéktalanul a szépirodalmi szövegek értelmezésének kérdőjeleit.

  ENG
  A király meztelen, avagy Abramsék esete a teoretizmussal és a posztstrukturalizmussal -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
  A szerkesztőbizottság elnöke: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor, Fabényi Júlia, Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG