Márkus Béla

(Bükkaranyos, 1945. december 11. –)

Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi docens

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-népművelés szakán végzett. 1978-tól a folyóirat az Alföld folyóirat főszerkesztő-helyettese, 1990-től főszerkesztője. 1993-tól nyugdíjaztatásáig a Kossuth Egyetem XX. századi magyar irodalmi tanszékén tanított docensként. Könyvei: Átdolgozások kora (1996), Magányos portyázók (1989), A betokosodott kudarc (1996), Démonokkal csatázva (1996), Nem dolgunk feledni (2000), Külön sors – külön irodalom (2002), Tények és képzetek (2005), Mennyei elismervény (2010), Dobos László élete és műve (2010), Duba Gyula élete és műve (2011), Ágh István monográfia (2015), Szólamból szólamra (2017). Több kötet, antológia, egyetemi segédtankönyv szerkesztésében vett részt, az utóbbiak közül kiemelendő a Kányádi Sándorról, illetve Szilágyi Istvánról írott tanulmányok válogatása.

• PDF | REZ |

  A tanulmány első része széles művelődéstörténeti összefüggésekben vizsgálja Cseres Tibor „tragiko-szatírájának” különös címét és műfajmegjelölését. Majd arra keres választ, hogy mi vezethette az írót, amikor az 1960-as évek végének meghatá rozó társadalom- és politikatörténeti eseményeihez kötötte kulcsregényét. Végül arra mutat rá, hogy a Kentaurok és kenta urnők nem lett a kulturális emlékezet részévé, ahogy a csehszlovákiai katonai bevonulás sem vált a szocialista pártállam szégyenévé.

  ENG

  Márkus, Béla
  A Satyric Play in ‘68
  On Tibor Cseres’s Novel Centaurs and Centauresses
  In the frst part of the paper, the author examines the peculiar
  title and unusual genre of Tibor Cseres’s ‘tragico-satire’ in
  a broad cultural-historical context. Ten, he seeks to answer
  the question of what might have led Cseres to link his key novel
  to the defning social and political events of the late 1960s.
  Finally, he points out that Centaurs and Centauresses failed to
  become part of cultural memory, just as the military invasion
  of Czechoslovakia did not become a mark of shame for the
  socialist party-state.

  Márkus Béla: Szatírjáték 68-ban - Magyar Művészet 2021/05
• PDF | REZ |

  Márkus Béla
  Szólamból szólamra

  
  Napjaink irodalmi élete távol áll attól, hogy megteremtse azt az eszményi arányt, amely a különböző felfogások, értékrendek egymás melletti létezéséből kialakulhatna. 1945 után két irányzat, a szocialista realizmus, majd a posztmodern igyekezett kizárólagossá tenni a maga eszmerendjét. A szocialista realizmus a pártállam ideológiáját tükrözte, nem az irodalmi folyamat mozgása hívta létre. A rendszerváltoztatás óta egyeduralkodóvá váló posztmodern teóriaegyüttes esetében nincs szó a hatalmi akarat érvényesítéséről, mégis szinte minden más irodalomértési módot elfojtott, és tézisei éppúgy sematizmushoz, ízlésdiktatúrához vezettek, mint a szocialista realizmusé. Az irodalom mai újdogmatikus felfogásának megértését nagyban segítheti annak
  áttekintése, ahogy a magyar nyelvű kisebbségi irodalmak beléptek a szocialista realizmus kánonjába, illetve ahogy évtizedekkel később a posztmodern irányába kiléptek onnan. A kánon és az értéktudat mai áthangolásának szándéka egyrészt az irodalomtudomány belterjes beszédmódjában, másrészt a művelődés nemzetközi eszményéhez való feltétlen igazodásban érhető tetten. De a magyar irodalom nem lehet áldozata a kulturálisan egységesülő világnak: nem következhet olyan  aradigmaváltás, amely a honi literatúra egészének leváltását hozná magával.

  ENG
  Márkus Béla: Szólamból szólamra - Magyar Művészet 2014/1