Fábri Anna CSc

irodalom– és művelődéstörténész. Kutatási területe a XIX–XX. századi magyar elbeszélő irodalom, valamint a társasélet és a viselkedéskultúra a XVIII–XIX. századi Magyarországon. Több szövegkiadás, antológia, szöveggyűjtemény mellett hat monografikus igényű könyvet publikált.

• PDF | REZ |

  Fábri Anna
  Kötelességek és lehetőségek hagyományozása, avagy apai szándékok, tervek és példák a Teleki családban

  A szerző azt vizsgálja, hogy Teleki Józsefnek, az Akadémiai Könyvtár alapítójának, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójának és első elnökének pályája és munkássága mögött milyen családi indíttatás, milyen neveltetés állt. A kortársak előtt is ismert volt Teleki László atyai útmutatásainak fontossága. Azonban arról aligha tudtak, hogy Teleki József – és két fivére – neveltetése egy kivételesen átgondolt és részletesen kifejtett, a legkorszerűbb nyugat-európai pedagógia tudományos elvein nyugvó, mintegy nyolcvanoldalas Tanácsadás alapján történt, amelynek megalkotója maga az apa, Teleki László volt.

  ENG
  Fábri Anna CSc: Kötelességek és lehetőségek hagyományozása, avagy apai szándékok, tervek és példák a Teleki családban - Magyar Művészet 2017/4
• PDF | REZ |

  A klasszikus irodalmi művek értelmezésének és tanításának legnagyobb akadálya a szükséges „hozzátennivalók” – a mű világához és megírásának korához kapcsolódó háttérismeretek – körének folytonos tágulása. Ma korszerűtlennek számít a szépirodalom és az élet kapcsolatát hangsúlyozó irodalomtanítás, pedig az irodalom a maga módján éppolyan hűen vall az életről, mint a társadalomtudományok. A szerző rámutat: minden esetben a szaktanár döntése, hogy mely műveket választ ki a klaszszikus irodalmi anyagból, és értelmezésük során miként jelöli ki a „hozzátennivalók” körét.

  ENG
  Fábri Anna CSc: A hozzátennivalókról - Magyar Művészet 2019/4