Fülep Lajos

Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

• PDF | REZ |

  Fülep Lajos
  Művészet és világnézet (1923 – részlet)

  A XIX. század második fele a művészetet olyan, logikailag abszolút érvényű határhoz vezette, amelyen lehetetlen átjutni. Az önmagában való művészetnek a szellemtörténeti közösségből kiszakított történeti élete merő absztrakció, amely nem autonóm művészetet, hanem a legnagyobb értékektől eleső technikai bravúrt vagy vértelen artisztikumot produkál. Kérdéses, hogy a művészet és a világnézet viszonya csakugyan ideiglenes-e, vagy hozzátartozik minden nagy alkotás lényegéhez. A görög tragikus költő vagy Shakespeare nem maga találta ki témáit, azokat készen találta meg a mítoszban, a hagyományban vagy a históriákban. A görög és a shakespeare-i tragédia formai különbsége valójában világnézeti különbség a görög és a shakespeare-i tragédia végzete és alakjai között. A Divina Commedia transzcendens rendszerét sem Dante alkotta meg, az már készen állt a költőt körülvevő gótikus középkor világ nézetében. A görög templomépítész és a tragédia esetében is a cél és a megvaló sulás mögött ugyanaz a szellem munkál. A szellem nem absztrakció, hanem – hasonlóan a művész lelkéhez – mindig konkrét alkotásokban jelenik meg. Gótikus katedrális és az Isteni Színjáték csak a középkori világnézet összefüggésében keletkezhetett, és ha meg akarjuk érteni, ezen a nyelven kell megszólítanunk.

  ENG
  Fülep Lajos: Művészet és világnézet - Magyar Művészet 2014/3-4