Kósa Ferenc

Balázs Béla-, Prima- és Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, Érdemes művész, a Magyar Mozgókép Mestere. Filmjeivel több rangos hazai és külföldi elismerésben részesült, köztük a Cannes-i Nagydíjban 1967-ben. Politikusként a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértőjeként tevékenykedett. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

• PDF | REZ |

  Kósa Ferenc
  1514, 1956, 1968

  A művész visszaemlékezésében arról vall, miért éppen Dózsa Györgyről forgatott filmet, és mit jelentett számára 1514, 1956 és 1968. A rendező fél évszázaddal ezelőtt határozta el, hogy filmet készít a székely parasztvezérről. Diplomafilmjének egyik jelenetében Derkovits Dózsa-metszetei láthatóak a falon, és már ekkor foglalkoztatatta, mi adhatott erőt Dózsának, hogy izzó vaskoronával a fején is hűséges maradjon népéhez. Az Ítélet készítésekor egyrészt gazdasági nehézségeket kellett leküzdeni: Kádár-kori Zápolyáktól és Werbőczyktől kellett pénzt kérni a filmhez, de súlyosabb akadály jelentett a kultúrpolitika rettegése: az 1514-es felkelés vérbefojtása felidézheti az 1956-os forradalom vezetőinek kivégzését. Bár az Ítélet című filmnovella nem történetfilozófiai parabola, hanem korhű történelmi dráma, mégis a forradalomról gondolkodva saját korához szólt. A film az 1968-as Prágai Tavasz idején készült, magyar, román és szlovák koprodukcióban, és – hangsúlyozva a három nép összefogását – a románok és a szlovákok részvételét is beleszőtte a cselekménybe. Az Ítélet a Magyar Játékfilmszemlén elnyerte a zsűri és a közönség nagydíját, de ideológiai okok miatt csak az utóbbit kaphatta meg. A Dózsa-film máig érvényes üzenete: úgy lehetsz ember, ha szabaddá teszel másokat.

  ENG
  Kósa Ferenc: 1514, 1956, 1968 - Magyar Művészet 2014/3-4