Nagy Márta CSc

habilitált egyetemi docens, a magyarországi poszt bizánci egyházművészet kutatásának elindítója. A hazai Orthodox hitű nemzetiségek tárgytípusainak at tribuálását, valamint a kisebbségek egyházművészetében a nemzeti önmegtartás és a többségi környezetbe történő beolvadás folyamatát vizsgálja.

• PDF | REZ |

  Nagy Márta
  Az ikon a keleti és a nyugati keresztény kultúrkör határvonalán

  Az Árpád-kortól az ortodox egyház sajátos – a vallásgyakorlathoz szorosan kapcsolódó – egyházművészetet hozott létre a Kárpát-medencében. Ennek jellegzetes formája az ikon, amely – bár maga anyagi létező – az anyagtalan, a tapasztalati világon túli transzcendens szféra megjelenítője, és önmagában szemlélteti a különbséget a keleti keresztény teológia, egyházművészet és latin-római megfelelője között. Az ortodoxok és katolikusok magyarországi együttélése során még a barokk és a klasszicizmus idején sem volt jelentős a kölcsönhatás a két keresztény egyház művészetében, mivel dogmarendszerük nem összeegyeztethető. Bár a konstruktivizmus egyes ábrázolási elvei hasonlóságot mutatnak az ortodox ikonhoz, a XX. századi kísérletek általánosságban azt üzenték, az ortodox művészet csupán megtartható, de nem megújítható. Az egymással összebékíthetetlennek tűnő keleti és nyugati művészet összekapcsolása mégis hangsúlyos a két keresztény kultúrkör határvonalán élő kortárs művészeknél (Vajda Lajos, Péreli Zsuzsa, Korényi János). Aknay János ikonlényegű festészete a keleti és nyugati keresztény művészet új minőséget teremtő szintézise: kivételes jelenség a két magyarországi egyházművészet több évszázados együttélésének a történetében.

  ENG
  Nagy Márta CSc: Az ikon a keleti és a nyugati keresztény kultúrkör határvonalán - Magyar Művészet 2014/3-4