Kocsis Miklós PhD

alkotmányjogász, közgazdász (MBA), a PTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa. Kulturális jogi (művészeti és oktatási jogi) és közjogi területen kiterjedt szakértői tevékenységet folytat.

• PDF | REZ |

  Kocsis Miklós – Kucsera Tamás Gergely
  A Magyar Művészeti Akadémia működésének vizsgálata az Alkotmánybíróság határozatának fényében

  Csaknem két éve az alapvető jogok biztosa a Magyar Művészeti Akadémia megalakulására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmányosságát vitatva az Alkotmánybírósághoz fordult. A tanulmányírók a jogtudomány nyelvén ismertetik a szervezeti és közjogi előzményeket, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntését és egyes alkotmánybírák (Juhász Imre, Salamon László, a hozzá csatlakozó Balsai István, valamint Szívós Mária) különvéleményét. A szerzők abban a reményben adják az ombudsmani indítvány és az alkotmánybírósági határozat érvrendszerének jogi kritikáját, hogy ezzel hozzájárulhatnak az Alkotmánybíróság árnyaltabb döntéshozatalához. Hangsúlyozzák: az MMA (az MTA melletti) nevesítése az alaptörvényben – illetve az azóta kialakított feladat- és hatásköre – a kultúra egészének a legmagasabb szintű közjogi megjelenítését jelenti, és az MMA az Országgyűlés szándéka szerint a művészet szabadságának biztosítása és a művészeti pluralizmus megvalósítása érdekében tevékenykedik. Mindezeknek azonban nem az MMA az egyedüli biztosítéka, tehát a kizárólagosságra utaló indítványozói érvelés nem vezethet el az alaptörvény-ellenesség megállapításához. A jogtudományi értelmezési kísérletet az MMA mai gyakorlati és szervezeti működésének tényei egészítik ki.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD, Kocsis Miklós PhD: A Magyar Művészeti Akadémia működésének vizsgálata az Alkotmánybíróság határozatának fényében - Magyar Művészet 2014/3-4
• PDF | REZ |

  Kocsis Miklós – Kucsera Tamás Gergely
  Művészet – Szabadság – Humor – Erkölcs

  A szerzők a társadalomtudományok – főképp a jogtudomány – fényében vizsgálják a művészi szabadság, valamit a humor és az erkölcs összefüggésének kérdéseit. A felekezeti, kulturális különbségeket a jog kereteiben homogenizáló liberális állameszme e kérdésekre csak korlátozott érvényű és hatású választ ad, mert az egyént és érdekeit, nem a közösséget tartja szem előtt, másrészt eltekint a személyiség inherens részét jelentő nem választott és nem egységesíthető értékektől. A művészetnek – így humoros, szatirikus műfajainak is – kizárólag az emberi méltóság előtt kell meghajolnia, más alapjogok nem korlátozhatják. De a humor, mint üzenet célközönsége – az alkotó szándékai szerint is – nem feltétlenül homogén. Ha olyan fizikai területeket, lelki, szellemi jellemzőket vesz célba – jellegzetesen ilyenek lehetnek a vallásos, hitbéli kérdések –, amelyen az adott személy vagy közösség nem tud, vagy ha tudna, sem akar változtatni, akkor a művészi kommunikáció elvi-gyakorlati lehetősége megszűnik, és a liberális demokrácia jogállami modellje – ebben a tekintetben – működésképtelenné válik. Ezen a ponton a művészek felelőssége személyes: ahol a jog nem ad választ, ott akár önkorlátozónak kell lenniük – ami már erkölcsi kérdés.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD, Kocsis Miklós PhD: Művészet – Szabadság – Humor – Erkölcs - Magyar Művészet 2015/2