Pelle János PhD

író, történész, az irodalomtudomány kandidátusa. Fő kutatási területe a művelődéstörténet.

• PDF | REZ |

  A XIX. század végén, a XX. század első évtizedeiben az új, másodlagos zsidó identitás vizuális megjelenítésében meghatározó szerep jutott az avantgárd képzőművészeknek, köztük a Nyolcak elnevezésű művészcsoport zsidó származású tagjainak. A forradalmian modern képzőművészeti irányzatok rövid időn belül beépültek a másodlagos zsidó identitásba, nem kis mértékben azért, mert a közönség is „zsidó művészetet” látott az új szemléletű alkotásokban.

  ENG

  Pelle, János

  The Visible Jew

  Representation and Critique under the Spell of New Ideas

   

  At the end of the 19th century and in the first decades of the 20th century, avant-garde artists, including Jewish members of the avant-garde group known as The Eight, played a decisive role in the visual representation of a new, secular Jewish identity. Revolutionary modern art movements were soon incorporated into this new Jewish identity, in no small part because the public also perceived the new approaches as “Jewish art”.

  Pelle János PhD: A látható zsidó - Magyar Művészt 2022/2
• PDF | REZ |

  A tanulmányíró áttekinti a XIX. század végi és a XX. századi okkult szellemi irányzatok – a spiritizmus, a teozófia és az antropozófia – magyarországi történetét, majd két kérdésre keres választ. Érte-e a korabeli művészt valamely bizonyítható – közvetlen vagy közvetett – hatás az említett „szellemtudományi” irányzatok részéről? Másrészt milyen formában tükröződtek az ezoterikus gondolatok az alkotó életművében: mit köszönhetett világképe és formanyelve, illetve alkotómódszere az absztrakció forrásának tekintett teozófiának, valamint a természetélményt alapvetően új szemléletté átalakító antropozófiának? A szerző a hatástörténet feltérképezése során hangsúlyozza, hogy az ezotéria nem stíluskategória, ezért művelődés- és művészettörténeti „izmusként” alkalmazhatatlan.

  ENG
  Pelle János PhD: Ezotéria és művészet - Magyar Művészet 2018/3
• PDF | REZ |

  A tanulmány elméleti bevezetője azt hangsúlyozza, hogy a Soá bemutatásában, illetve a róla szóló kiállításokban nélkülözhetetlen a műalkotások szerepeltetése, ugyanakkor a művészet és a népirtás viszonya ellentmondásoktól terhelt, súlyosan problematikus. A következő rész a Magyarországon rendezett holokauszt-kiállításokat tekinti át, különös tekintettel az ott közszemlére tett művészi alkotásokra. Végül három kiemelkedő magyar képzőművész – Farkas István, Ámos Imre és Sugár Andor – bemutatása következik: képeik meghatározó szerepet játszottak a magyar holokauszt művészi megjelenítésében. Tragikus sorsuk páratlan művészettörténeti tényre hívja fel a figyelmet: a magyar zsidó művészek személyes élményeik alapján reflektáltak a holokausztra.

  ENG
  Pelle János PhD: A művészet és a holokauszt - Magyar Művészet 2019/1