Pelle János PhD

író, történész, az irodalomtudomány kandidátusa. Fő kutatási területe a művelődéstörténet.

• PDF | REZ |

  A XIX. század végén, a XX. század első évtizedeiben az új, másodlagos zsidó identitás vizuális megjelenítésében meghatározó szerep jutott az avantgárd képzőművészeknek, köztük a Nyolcak elnevezésű művészcsoport zsidó származású tagjainak. A forradalmian modern képzőművészeti irányzatok rövid időn belül beépültek a másodlagos zsidó identitásba, nem kis mértékben azért, mert a közönség is „zsidó művészetet” látott az új szemléletű alkotásokban.

  ENG

  Pelle, János

  The Visible Jew

  Representation and Critique under the Spell of New Ideas

   

  At the end of the 19th century and in the first decades of the 20th century, avant-garde artists, including Jewish members of the avant-garde group known as The Eight, played a decisive role in the visual representation of a new, secular Jewish identity. Revolutionary modern art movements were soon incorporated into this new Jewish identity, in no small part because the public also perceived the new approaches as “Jewish art”.

  Pelle János PhD: A látható zsidó - Magyar Művészt 2022/2
• PDF | REZ |

  A tanulmányíró áttekinti a XIX. század végi és a XX. századi okkult szellemi irányzatok – a spiritizmus, a teozófia és az antropozófia – magyarországi történetét, majd két kérdésre keres választ. Érte-e a korabeli művészt valamely bizonyítható – közvetlen vagy közvetett – hatás az említett „szellemtudományi” irányzatok részéről? Másrészt milyen formában tükröződtek az ezoterikus gondolatok az alkotó életművében: mit köszönhetett világképe és formanyelve, illetve alkotómódszere az absztrakció forrásának tekintett teozófiának, valamint a természetélményt alapvetően új szemléletté átalakító antropozófiának? A szerző a hatástörténet feltérképezése során hangsúlyozza, hogy az ezotéria nem stíluskategória, ezért művelődés- és művészettörténeti „izmusként” alkalmazhatatlan.

  ENG
  Pelle János PhD: Ezotéria és művészet - Magyar Művészet 2018/3
• PDF | REZ |

  Pelle János
  Zsidó humor a kabaréban, különös tekintettel Molnár Ferencre
  A kelet-közép-európai kabarét a hagyományos zsidó humor hívta életre, és ez nyilvánul meg a zsidó származású Molnár Ferenc darabjaiban is, amelyeken jól szórakozott és szórakozik a közönség. Csakhogy ebből nem következik, hogy létezik speciális „zsidó humor”, és Molnár ezt művelte. A tanulmányíró ennek bizonyítására vállalkozik, de nem Molnár színdarabjai, hanem a kabarékban előadott és a lapokban megjelent, kevésbé ismert humoreszkjei és bohózatai alapján.

  ENG

  Pelle, János
  Ferenc Molnár and Jewish Humor in the Cabaret
  Cabaret in Central and Eastern Europe has its origins in traditional Jewish humor. This is reflected in the very popular plays of Ferenc Molnár, who was born Jewish. However this does not imply that there is a special kind of “Jewish humor” that Molnár cultivated. The author tries to prove this not by using Molnár’s plays, but by using his lesser-known comic sketches and farces performed in cabarets and published in newspapers.

  Pelle János PhD: Zsidó humor a kabaréban, különös tekintettel Molnár Ferencre - Magyar Művészet 25/3
• PDF | REZ |

  A tanulmány elméleti bevezetője azt hangsúlyozza, hogy a Soá bemutatásában, illetve a róla szóló kiállításokban nélkülözhetetlen a műalkotások szerepeltetése, ugyanakkor a művészet és a népirtás viszonya ellentmondásoktól terhelt, súlyosan problematikus. A következő rész a Magyarországon rendezett holokauszt-kiállításokat tekinti át, különös tekintettel az ott közszemlére tett művészi alkotásokra. Végül három kiemelkedő magyar képzőművész – Farkas István, Ámos Imre és Sugár Andor – bemutatása következik: képeik meghatározó szerepet játszottak a magyar holokauszt művészi megjelenítésében. Tragikus sorsuk páratlan művészettörténeti tényre hívja fel a figyelmet: a magyar zsidó művészek személyes élményeik alapján reflektáltak a holokausztra.

  ENG
  Pelle János PhD: A művészet és a holokauszt - Magyar Művészet 2019/1