Lőcsei Gabriella

magyar–latin szakos középiskolai tanár, Táncsics Mihály és Prima Primissimadíjas újságíró, kritikus, tévékritikus. 1973 és 2014 között a Magyar Nemzet munkatársa.

• PDF | REZ |

  A nyelv, amely Európát sok száz éven át összetartotta
  Szörényi Lászlóval a kétnyelvűség bűvös hatásáról beszélget Lőcsei Gabriella

  Szörényi László, a magyarországi humanizmus és az európai újlatin költészet nemzetközi hírű kutatója, a Hungaria Latina Magyar Neolatin Egyesület alapítója, történelemtudományi és irodalomtörténeti példák sorával ismerteti, elemzi azt a hatást, amelyet a latin nyelv két évezreden át Európa népeire – nemzeti nyelvükre s kultúrájukra is – gyakorolt. A beszélgetés során azokat a nyugat- és észak-európai országokat is megemlíti, ahol napjainkban ismét divat lett latinul tanulni, miközben idehaza egyre több középiskolából száműzik az ókori Itália Latium tartományából világhódító útra indult nyelvet.

  ENG
  Szörényi László DSc, Lőcsei Gabriella: A nyelv, amely Európát sok száz éven át összetartotta - Magyar Művészet 2015/3
• PDF | REZ |

  Jelenits István több mint fél évszázadon át tanított. Egykori tanítványai – mai ifjak, a középnemzedék tagjai és idősek – szinte minden élethelyzetre költői idézetekkel reagálnak. A Corvin-lánccal és a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmével kitüntetett, Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, magyar–hittan szakos tanár a napjainkban is formálódó Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban vall a magyartanítás általa megismert és elfogadott sajátságairól, esélyeiről és távlatairól.

  ENG
  Lőcsei Gabriella, Jelenits István: „A mindenséggel mérd magad!” - Magyar Művészet 2019/4
• PDF | REZ |

  Napkeréken
  Jankovics Marcell-lel a bibliai mítoszokról beszélget Lőcsei Gabriella

  Heller Ágnes a Genezis Könyvének filozófiai értelmezésére vállalkozó munkájában azt állítja, hogy a Bibliában nincs mitológia. Jankovics Marcell viszont számos írásában, így heliocentrikus tanulmánykötete, A Nap könyvében is amellett érvel, hogy az egyistenhithez a napkultuszokon keresztül vezetett az út. A legősibb bibliai istenkép mitologikus: a láthatatlan Isten arcát napisteni vonások rajzolják ki. A rendet a világosság szülte, a világosságot a Nap. Nem véletlen, hogy az emberiség alaptörténetei – nyíltan vagy burkoltan – rendre a Nap körül keringenek.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA, Lőcsei Gabriella: Napkeréken - Magyar Művészet 2015/4
• PDF | REZ |

  Lőcsei Gabriella
  Arany János, Kodály Zoltán és a magyar népdal
  Ötvenöt nap választja el őket, semmi más!

  Arany János halálának hetvenedik évfordulóján, 1952-ben jelent meg Kodály Zoltán szerkesztésében az Arany János népdalgyűjteménye című – 148 dallamot szövegükkel együtt megőrző – kötet. E „közös műben” Kodály önálló fejezetben foglalkozik Arany gyűjteményének forrásaival, továbbá dallam- és szövegváltozataival. Kodály kézírásos bejegyzései nemcsak szerkesztői igényességéről, kutatói pontosságáról vallanak, hanem arról a tiszteletről is, amelyet Arany János – a népdalgyűjtő, a dalszerző, a költő és a magyar szellemi élet „sugárzási központja” – iránt érzett.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: Arany János, Kodály Zoltán és a magyar népdal - Magyar Művészet 2017/3
• PDF | REZ |

  Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-ben alakult az erdélyi tudományos élet fellendítése céljából. A testület kilencven éven át eredményesen működött, majd négy évtizedes kényszerszünet következett, de 1990-től újra – az eredeti alapszabály szerint – folytathatta a tevékenységét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jelenéről és jövőképéről Keszeg Vilmos elnök, néprajzkutató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora, valamint Bitay Enikő főtitkár, kutatómérnök, egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja nyilatkozik.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Híd a múlt értékei, a jelen kutatásai és a jövendő eredményei között - Magyar Művészet 2018/4
• PDF | REZ |

  Lőcsei Gabriella
  Független államiságunk eszméjét jelképező épület

  Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, dalszerző, népzenekutató bevallja, hogy nagy szerelme a budai vár, független államiságunk jelképe. A Budavári Palota történelmi jelentőségének teljes körű feltárása és bemutatása, az épület helyreállítása hosszú évekre, évtizedekre szóló, és mindannyiunk támogatására méltó program. Remélhetőleg unokáink – akik a magyar zene- és tánchagyomány szálait már a kezükben tartják – tárgyi örökségünket is megtanulják becsülni, és a mindent elherdálás kóros divatját feladva örömüket lelik a befejezett épületegyüttesben.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: Független államiságunk eszméjét jelképező épület - Magyar Művészet 2016/3
• PDF | REZ |

  Lőcsei Gabriella
  Beszélgetések a zene gyógyító erejéről
  „Vége van a bicebócalétnek”

  A zeneterápia olyan – hazánkban is egyre népszerűbb és egyre eredményesebb gyógymód –, amely a zenét célzott és differenciált eszközként alkalmazza a betegségmegelőzés, a személyiségfejlesztés és az egészség-helyreállítás területén. Mindkét szakmai hozzászóló az Eötvös Loránd Tudományegyetem zeneterapeuta képzésének oktatója: dr. Lovász Irén, énekes-néprajzkutató, a Károli Gáspár Református Egyetem docense és dr. Konta Ildikó zeneterapeuta, klinikai szakpszichológus, a Magyar Zeneterápiás Egyesület alapító elnöke.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: Beszélgetések a zene gyógyító erejéről - Magyar Művészet 2015/1
• PDF | REZ |

  Lőcsei Gabriella
  „Az igaz ügy veszve nem lehet”
  A képzőművész Szkok Iván Visegrádtól Visegrádig vezető útjai

  Szkok Iván festő- és szobrászművész egy kitelepített család legkisebb gyermekeként ismerte meg Visegrádot, ahová most visszatér: a város híres lakóját, Görgei Artúrt megörökítő szobrát 2018. május 16-án avatták fel. A művész életútját, meghatározó élményeit eleveníti fel, majd a történelem és a művészet kapcsolódási pontjai felett tűnődik. Végül arról vall, miért szívügye, hogy alkotásával fejezze ki tiszteletét Görgei Artúr előtt.

  ENG
  Lőcsei Gabriella: „Az igaz ügy veszve nem lehet” - Magyar Művészet 2018/2