Mórocz Gábor

bölcsésztanár, szerkesztő. Kutatási területe a magyar esszé és esszéisztikus széppróza története a XIX. század második felében és a XX. század elején. 2015 óta a Magyar Napló kritika- és tanulmányrovatának szerkesztője.

• PDF | REZ |

  Az esszéíró Babits 1919 első hónapjaiban még nem tekinti sorstragédiának a történelmi Magyarország szétesését, de egy év múlva már traumaként éli meg az országterület kétharmadának elcsatolását. Később, Trianon kapcsán a békés revizionizmus híve lesz. Az írástudók árulása című 1928-as esszéjében egyéni módon intel lektualizálja az „Igazságot Magyarországnak!” jelmondatot. A nemzeti eszméhez korábban távolságtartóan viszonyuló, katolikus elkötelezettségű, univerzalista és „Európa-hívő” Babits az egyetemes igazságra hivatkozva vallja magát „nacionalistának”, mert a magyarságot ért kataklizmát az emberiség súlyos veszteségeként fogja fel.

  ENG
  Mórocz Gábor: Nemzeti igazság – emberi Igazság - Magyar Művészet 2020/03
• PDF | REZ |

  Illyés Gyula 1969-ben jelentette meg Kháron ladikján című munkáját, amelyben nem rendszerszerű formában fejtette ki gondolatait az öregedésről és az öregségről. Azonban ez nem azt jelenti, hogy öregségértelmezésének ne volna többé-kevésbé szilárd logikai váza. A tanulmány ennek a szisztematikus megfogalmazás híján részben rejtve maradó alapkoncepciónak az „újraalkotását” kíséreli meg – döntően, de nem kizárólag a Kháron szövegére összpontosítva.

  ENG

  Mórocz, Gábor

  ‘The Old Are the Young’

  Old Age in the Essays of Gyula Illyés

   

  In 1969, Gyula Illyés published his work Kháron ladikján [In Charon’s Boat], in which he expressed his thoughts on ageing and old age in a non-systematic fashion. This does not mean, however, that his interpretation of old age is without a more or less solid logical framework. Focusing mainly, but not exclu­sively, on the text of Illyés’s late work, the paper attempts to ‘recreate’ this basic concept, which remains partly hidden for lack of a systematic formulation.

  Mórocz Gábor: „Az öregek a fiatalok” - Magyar Művészet 2022/6
• PDF | REZ |

  Mórocz Gábor
  Közelítések az esztétizmushoz

  Az esszé Justh Zsigmond Aggházy Károlyról és Mednyánszky Lászlóról szóló írásain keresztül vázolja a századvégi alkotó kevéssé ismert esztétista gondolatvilágának főbb összefüggéseit. Majd azt vizsgálja, hogy Justh nemzedéktársa, a fiatal Ignotus miképpen viszonyul ehhez a nézetrendszerhez. Két radikálisan eltérő gondolkodásmód nyilvánul meg e ma is figyelemre méltó vitában. Az egyik egy sajátos evilági idealizmus, amelynek összetevői közé tartozik a biológiai determinizmus, a dekadenciakritika, a művészetvallásos attitűd, majd – Justh második korszakában – a népi eszme iránti elkötelezettség. Vitapartnere racionalista alapú, elméletellenes, ideológiakritikus, univerzalista élet!lozó!át képvisel, amely szkepszissel, iróniával, időnként cinizmussal közelít a korszak olyan áramlataihoz, mint a szcientizmus, az esztétizmus és a népi-nemzeti gondolatkör.

  ENG
  Mórocz Gábor: Közelítések az esztétizmushoz - Magyar Művészet 2016/3