Orosz István DLA

Kossuth-, Prima-, Munkácsy- és Balázs Béla-díjas képzőművész, filmrendező, író. Professor emeritus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, az Alliance Graphique Internationale és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

• PDF | REZ |

   

  Orosz István
  Könyv a tükörben
  avagy a megevett tengerészek 

  René Magritte, belga születésű szürrealista festő elhíresült alkotása A tiltott másolás (La reproduction interdite), amely EdwardJamest, angol költőt és mecénást ábrázolja, aki nemcsak modellje, hanem megrendelője is volt a képnek. A portré különlegessége, hogy James hátulról látható, és paradox módon a tükörképe is hátulról mutatja a költőt. Az olajkép falitükre alatti kandallópárkányon Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pym című regényének francia változata látható. A tanulmány főként annak kiderítésére vállalkozik, hogy – apró, de fontos részletként – miért került Magritte festményére a Baudelaire fordította amerikai tengerésztörténet. Végül arra keres választ, hogy a másolásnak, a kisajátításnak,az idézésnek és a többszörözésnek – mint a kortárs művészet új paradigmáinak – előzményét, jelképét lehet-e látni René Magritte képében, vagy az 1937-ben készült alkotás már az új művészeti irányzatok és céljaik felett ironizál.

  ENG
  Orosz István DLA: Könyv a tükörben - Magyar Művészet 2018/1
• PDF | REZ |

  Orosz István
  A szürkékről, avagy egy mackónadrág apoteózisa

  A grafikusművész esszéje számos példával szemlélteti a fekete, a fehér és a köztük lévő színskála felfedezésének, alkalmazásának művelődés- és művészettörténeti hátterét. Vajon miért érzi a szemlélő a színes képet csupán a pillanat illékony megjelenítésének, és miért kapcsolja össze a fekete-fehéret az időtlenséggel? A színfosztás – metafizikus aktusként – miért emeli ki a látványt az empirikus világból, és miképp kapcsolja össze a múlttal és a jövővel? Színesben látni a világot egyfajta kegyelmi állapot, jótékony védelem az idő fájdalmas megtapasztalása ellen. A fekete-fehérben látás pedig küldetés, álomállapot, hivatás, próbatétel és fátum.

  ENG
  Orosz István DLA: A szürkékről, avagy egy mackónadrág apoteózisa - Magyar Művészet 2017/2
• PDF | REZ |

  Orosz István
  Rinó-napló

  Ötszáz éve, 1515. május 20-án lépett Európa földjére Rinó, az a rinocérosz, amely Dürer metszete révén vált ismertté. Korabeli, példátlan hírnévében szerepe volt annak is, hogy a titokzatos egyszarvú lényt, az unikornist óriási kultusz övezte a keresztény középkorban. A sok szálon futó kultúrtörténeti nyomozás és Dürer alkotásának elemzése azt valószínűsíti, hogy a Rinocérosz nem a bestiáriummetszetek, inkább az efemerák műfajába sorolható, amely akár a modern értelemben vett plakát elődjének is nevezhető, hiszen a két elemből, lemmából és imágóból (szövegből és képből) szerkesztett kompozíció egy konkrét esemény, a lisszaboni palotajáték hirdetése volt. De a metszet művészetelméleti tanulsággal is szolgál: a Rinó konceptuális képmás, hiszen Dürer nem azt rajzolja, amit látott, hanem amit tudott az eseményről. A kép és a valóság között éppúgy ellentét feszül, mint a szavak és a valóság között. A nyelvi megjelenítés és a képi ábrázolás ugyanannak a dolognak, a valóságnak a vetülete: a képzőművészeti (például Dürer metszete) és az irodalmi megjelenítés (például Plinius írása) jobban hasonlít egymásra, mint a valóban létező rinocéroszra.

  ENG
  Orosz István DLA: Rinó-napló - Magyar Művészet 2015/3
• PDF | REZ |

  A szerző Páternoszter című készülő regényének részlete az MSZMP központi székházában, a Fehér Házban 1968 és 1972 között készült szekkó – száraz vakolatra festett kép – történetét meséli el. Az idős Bernáth Aurél alkotása – kimondatlanul – Kádár János hatvanadik születésnapjára készült, és a Kádár-kor politikai kanonizációját szolgálta. A hatalmas pártállami tabló azonban egyfajta képes védőbeszéddé lett: történelmi mentségeket igyekezett felsorakoztatni a forradalom leverésében, a véres megtorlásban és a Nagy Imre-perben kiemelt szerepet játszó Kádár János mellett.

  ENG
  Orosz István DLA: A szekkó - Magyar Művészet 2018/3