Csáji László Koppány

néprajzkutató, vallásantropológus, író, költő, jogász. Fő kutatási területe a vallásantropológia, az etnicitás és a közösségkutatás. A Magyar Néprajzi Társaság tagja.

• PDF | REZ |

  Az európai kultúrkörben létezik egy eszmetörténetileg jól levezethető szembeállítás a népi és a magas/elit/ professzionális alkotások (és kultúra) között. E szembeállítás korántsem általánosítható, nem alkalmazható minden kultúrára, mégis jelentős társadalmi, művészetpolitikai és gazdasági következményei vannak. A tanulmány – e fogalompár kialakulásáról és a (mű)alkotás folyamatának kategorizálási nehézségeiről szólva – meghatározásaink időben változó tartalmára és viszonylagos érvényességére emlékeztet, végül arra hívja fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül szükséges ellentétpárokra felparcellázni a művészetet.

  ENG
  Csáji László Koppány: A művészet felparcellázása - Magyar Művészet 2019/1
• PDF | REZ |

  Csáji László Koppány
  A félkész tehén

  
  A mai néprajzi és antropológiai terepmunkák új megvilágításba helyezik a magyarság korai történetének tudományos vizsgálatát. Az általánosan elterjedt ethnosz fogalmát, mint objektívnek feltételezett kategóriát számos tudományterület használja, de elmélete nem empirikus tapasztalatokra épül. Erősen teoretikus, didaktikus kidolgozottsága szemben áll a mai nyugati kulturális antropológia etnicitáskutatásának módszereivel, amely nem átfogó modellben gondolkodik, hanem konkrét vizsgálatok alapján a sokszínűség bemutatására törekszik. Nem az etnikai csoportok tulajdonságait, hanem tagjainak belső és külső viszonyrendszerét elemzi, és viszonylagosnak tekinti a csoportjelleget. A kutatási eredmények azt mutatják, az etnikai tudat viszonylag egységes erőtere ellenére az etnicitás nem kizárólagos csoportképző, nem feltétlenül területi alapon szerveződik, szituációfüggő, és rendszerjellege is megkérdőjelezhető. Az etnicitás tartalma egyénenként, nyelvi, rokonsági vallási csoportonként is más lehet. Az ethnosz-elmélet visszaszorulásával új perspektíva nyílik a korai magyar történelemmel kapcsolatos kutatásokban is. Ezért nem az új megoldások, hanem az új kérdésfelvetések az időszerűek, és ezekre csak új elméleti és módszertani alapok kidolgozása után lehet válaszokat adni.

  ENG
  Csáji László Koppány: A félkész tehén - Magyar Művészet 2014/1
• PDF | REZ |

  Csáji László Koppány
  „Szörnyen csodás” Kelet-képünk
  A Kelet fogalmához kapcsolódó tudások, érzések és értékek kialakulása az újkori Magyarországon

  A tanulmány a középkori krónikák homályos Kelet-képétől indulva tekinti át a hazai Kelet-fogalom sokszínűvé válását és tudománytörténeti formálódását. A XX. század első évtizedeire kialakult az a bonyolult szövedék, amelyben egymásnak gyökeresen ellentmondó értékek, viszonyulások vesznek részt – együtt alakítva a hazai Kelet-képet. Ezek az érzések és ellenérzések, vélt és valós ismeretek, attitűdök máig hatnak. Egy új tudományterület, a kognitív szemantika nem egységes, de!níciószerű jelentésekkel számol, hanem jelentésfelhőkkel: egyénenként is eltérő értékek, érzelmek sokszínű és nem koherens rendszerré öszszeálló halmazával. Például ugyanaz a személy érezhet ellenszenvet a Kelet iránt, mert úgy érezheti, hogy ott az emberi élet keveset ér, vagy politikai berendezkedését és vallási meggyőződését fenyegetőnek tartja, ugyanakkor rajonghat a távol-keleti művészetek és !lozó!ák iránt.

  ENG
  Csáji László Koppány: „Szörnyen csodás” Kelet-képünk - Magyar Művészet 2016/2