Pálfi Ágnes PhD

költő, esszéíró, a Magyar Írószövetség költői szakosztályának tagja, 2013-tól a Szcenárium szerkesztője. Legutóbbi kötetei: Kortyolgat az ég tavából (Arany János és József Attila mitopoézise); Mőbiusz (Válogatott és új versek).

• PDF | REZ |

  Pálfi Ágnes – Szász Zsolt
  Költői és/vagy epikus színház?

  Magyarországon a mai színházról folyó viták – sokszor átpolitizált érveket hangoztatva – elsősorban a rendezők személyéről szólnak. Mintha maga a színpadon megjelenő alkotás már nem is volna érdekes. Egy ilyen, tárgyában elbizonytalanodott kritikai közegben kell újra megvizsgálni például olyan poétikai fogalmat, mint a költői színház, amivel a Nemzeti Színház jelenlegi vezetése művészi célját meghatározza. De az is magyarázatra vár, hogy van-e még létjogosultsága az epikus színház terminusnak, illetve tekinthető-e költői műalkotásnak például egy realista stílusban megírt dráma. A beszélgetés – a kortárs színházi előadásokra hivatkozva – annak reményében járja körül ezeket a problémákat, hogy a hazai irodalomtudományban már évtizedek óta jelen lévő műfaj–tipo– lógiai fogalomkészlet és elemzési szempontrendszer a színházról való párbeszédet is előreviszi.

  ENG
  Szász Zsolt, Pálfi Ágnes PhD: Költői és/vagy epikus színház? - Magyar Művészet 2016/3
• PDF | REZ |

  Pálfi Ágnes – Szász Zsolt
  Aranykori nevetés, komikum, paródia sacra Párbeszéd a humor természetrajzáról

  A beszélgetés rávilágít, hogy a humornak létezik egy sajátosan színháztudományi értelmezése. Vitatható, hogy a komikum és a szatíra történelmileg magasabb rendű esztétikai minőség, mint a humor. A humor a morállal társítható jelenség, ugyanakkor egy népet a maga sajátos humorával lehet a legjobban jellemezni, karakterizálni. A paródia és a sacra egymástól elválaszthatatlan: mindkettő az égi és a földi cselekmény folyamatos dialógusát reprezentálja. A Don Quijote világát is meghatározza a paródiából a sacrába való átfordulás spirituális eseménye.

  ENG
  Szász Zsolt, Pálfi Ágnes PhD: Aranykori nevetés, komikum, paródia sacra Párbeszéd a humor természetrajzáról - Magyar Művészet 2015/2
• PDF | REZ |

  Pálfi Ágnes
  Képírás – képolvasás
  Faustus alakja a Német népkönyv állatszimbolikájának tükrében

  A Német népkönyv az Európa-szerte ismert Faust-mondák nyomán íródott, tehát a középkori eredetű népi történet szüzséjét még az eredeti formájában őrizte meg. A téma későbbi feldolgozásaiból az archaikus motívumok elmaradtak, vagy a stilizálás során átalakultak. A tanulmány Goethe Faustját és az eredeti történet más feldolgozásait a Faust-monda legrégebbi rétegével veti egybe. Mindenekelőtt azzal az állat-szimbolikával, amely a népkönyv bevezető fejezeteiben kétféle funkciót tölt be: a főhős jellemzését adja, és küldetésének mibenlétéről szól.

  ENG
  Pálfi Ágnes PhD: Képírás – képolvasás - Magyar Művészet 2017/4