Csáji Attila

Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus, fényművész, holográfus. A hazai képzőművészeti avantgárd újhullámának egyik fő szervezője és képviselője. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke.

• PDF | REZ |

  Csáji Attila
  A „remény évei” és a lemaradáskomplexus

  A tanulmány annak a hazai képzőművész-nemzedéknek a bemutatására vállalkozik, amely az 1960-as évek második felében az avantgárd szellemében, a művészet szabadságába vetett hittel és az egyetemes művészi irányzatokba való bekapcsolódás szándékával jelentkezett. Az 1990-es évek elejére kialakult a ’60-as évek művészetének kánonja. A szerző – e meghatározó időszakok vezető képzőművészeként – néhány olyan tényre és összefüggésre mutat rá, amely a hazai kanonizációt torzítja. Végül arra a megállapításra jut, hogy az utóbbi évtizedekben nem a mű vészek, hanem az értékelők kerültek válságba.

  ENG
  Csáji Attila: A „remény évei” és a lemaradáskomplexus - Magyar Művészet 2018/2
• PDF | REZ |

  Csáji Attila
  A fényművészetről

  Az alkotó arra keresi a választ: mi a fényművészet, miből fakad aktualitása? A fény alkalmas-e arra, hogy ne pusztán reflexióiban, de önmagában is művészi élményt teremtsen és új médium legyen? A XX. század végére a képzőművészetek kiüresedtek, de a művészet és a tudomány kapcsolata új kifejezési lehetőségeket kínál, amelyek csökkenthetik a modern művészet és a nagyközönség közötti távolságot. A fényművészet a „testetlen fény” közvetlen artikulációja, amely vetítéssel vagy mesterséges gerjesztéssel valósul meg. Virtuális valóság, amelynek különálló elemei önmagukban csak a mű lehetőségének hordozói. A lézersugár az átvilágított víztiszta-transzparens anyag különleges „fényképét” állítja elő, elrejtve annak a megszokott látásmóddal megfigyelhető szerkezetét. A keletkező látvány kivételes ambivalenciát hordoz: a kibékíthetetlen egymásba simul, és a metamorfikus folyamatban a XX. század eltérő vizuális tendenciái összeomlanak, majd újjászületnek. A vizuális újítás megállíthatatlan, rendkívüli eredményeket hoz, ezért alapkérdés a tradíció és az innováció viszonya. A művészetekben nem az újítás leállítása a cél, hanem a fetisizálás megszüntetése és annak az alkotói módszernek, útnak a megtalálása, amely – a klasszikus megfogalmazás szerint – lélektől lélekig vezet.

  ENG
  Csáji Attila: A fényművészetről - Magyar Művészet 2014/2
• PDF | REZ |

  Csáji Attila
  Hagyomány, megújulás – kultúránk vezető mezői

  
  Az élenjáró vizuális innováció a tradícióhoz fűződő viszony újragondolását teszi szükségessé. A magyar kultúrát (főképp a képzőművészetet) más nemzeti kultúrától öt vezérlő elv különbözteti meg. 1. Az euróatlanti és a keleti őskultúrák iránti egyidejű nyitottság. 2. Az individuális elszántság, öntörvényűség. 3. A „stroboszkópszerű” szaggatottság. 4. A népművészeti tradíció ösztönző hatása. 5. Kultúránk asszimilációs, empatikus képessége. A magyar kultúra legfontosabb kihívása a művészeti élet sokszínűségének megőrzése, amelynek feltétele a hagyomány és az újítás természetes harmóniájának megtalálása.

  ENG
  Csáji Attila: Hagyomány, megújulás – kultúránk vezérlő mezői - Magyar Művészet 2013/1