Tolcsvai Nagy Gábor DSc

egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási és oktatási területe a kognitív szemantika, a magyar nyelv kognitív leírása, az irodalomértés, a magyar nyelv művelődéstörténete és a teológiai szemantika.

• PDF | REZ |

  Tolcsvai Nagy Gábor
  Isten, nyelv és irodalom

  Az Istenről való megnyilatkozás három tartománya, a mindennapi, a teológiai és a művészi beszéd nyelve ugyanaz, mégis eltérő a jelentés- és mondattana, retorikája és szerkesztése. A nyelv, mint tapasztalati alapú tudás és az Istenről, a megváltásról, a szeretetről való tudás között feszültség áll fenn. Kérdés, hogyan lehet az ontológiai és ontikus körülményeket, véges és végtelen, tapasztalat és beavatottság jellegét és viszonyát a szépirodalmi szövegekben, poétikai keretben megjeleníteni. A XIX. század második felétől az Istenhez, hithez, a valláshoz való irodalmi viszony módja és nyelve gyökeresen átalakult, majd lehetősége is megkérdőjeleződött, ezért a transzcendens irodalmi kifejezésére új megszólalási módokat kellett kidolgozni. A tanulmány három példát mutat be a magyar literatúra közelmúltjából és jelenéből az Istenről szóló beszédben nyelv és irodalom viszonyának jellemzésére. Elsőként Pilinszky János utolsó korszakát vizsgálja, utána Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című kötetének transzcendens vonatkozásait, végül Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat – című könyvét értelmezi. A három példa áttételesen, egyedi poétikai formákban teszi hozzáférhetővé és a jelentésképzés részévé a véges és a végtelen, a halandó és az örök isteni viszonyát.
  
  

  ENG
  Tolcsvai Nagy Gábor DSc: Isten, nyelv és irodalom - Magyar Művészet 2015/4
• PDF | REZ |

  A mai magyar nyelvoktatás és a magyar anyanyelvi tantárgy-pedagógia problémái kapcsán minden további, rendszerszintű nyelvtudományi és -pedagógiai döntés előtt két fő kérdést kell megfogalmazni. Mi a célja az anyanyelv-pedagógiának, vagyis a magyarnyelvtan-óráknak? Másrészt: milyen kulturális és tudományos előfeltételek és előítéletek közegében fogalmazódnak meg az anyanyelvi tantárgy-pedagógia elvei és módszerei? A szerző arra mutat rá, hogy ma a funkcionális nyelvészeti megközelítés kínálja azt a szakmai szintézist, amelyet a nyelvpedagógia iskolai kidolgozásához fel lehet használni.

  ENG
  Tolcsvai Nagy Gábor DSc: Az anyanyelv-pedagógia feszültségviszonyairól - Magyar Művészet 2019/4
• PDF | REZ |

  Tolcsvai Nagy Gábor
  Anyanyelv és kinyilatkoztatás a reformáció nyomán

  A reformáció egyik fontos eredménye a keresztény vallási szövegek, a Biblia és a zsoltárok világi nyelvekre fordítása. A nemzeti nyelvekhez kötődő protestantizmus a nyelvhez való viszony, az anyanyelv mint tudás és tevékenység addig rejtett tényezőire világított rá, és fölerősítette ezek jelentőségét. A tanulmány a mai nyelv– és irodalomelméletek fényében azt vizsgálja, hogy mit jelent az anyanyelv, az anyanyelvűség, és a protestantizmus, a reformáció miért vált jelentős, máig ható nyelvtörténeti eseménnyé. Majd arra mutat rá, hogy az európai kultúra nemzeti nyelvűvé válása előre nem látott fejleményeket is eredményezett.

  ENG
  Tolcsvai Nagy Gábor DSc: Anyanyelv és kinyilatkoztatás a reformáció nyomán - Magyar Művészet 2017/4
• PDF | REZ |

  A Szabó T. Attila szerkesztette Erdélyi magyar szótörténeti tár I–XIV. (1975–2014) kapcsán a szerző arra keres választ, vajon egy térség kultúrája, nyelve, közösségének és személyiségeinek sorsa megragadható-e egy történeti szótárban. Szótárként kell olvasni, vagy másképp is megközelíthetőek a kötetek; vajon a hálózatos jelleg végül összeilleszti-e a szavakra szétbontott nyelvet? Az Erdélyi magyar szótörténeti tár e kérdések megválaszolása során mutatja meg sajátos természetét, különleges értékét – egyetemes magyar jelentőségét.

  ENG
  Tolcsvai Nagy Gábor DSc: Erdély nagy szótára – amint velünk beszélget - Magyar Művészet 2018/4