Pálfalvi Lajos CSc

József Attila-díjas műfordító, író, habilitált egyetemi oktató. A PPKE Lengyel Tanszékén tanít. Irodalomtörténészként az elmúlt években főként azt kutatta, hogyan alkalmazható a posztkolonializmus a közép- és kelet-európai régióra.

• PDF | REZ |

  Pálfalvi Lajos
  Kinek a vonó, kinek a tinó. Mrożek humora

  A tanulmány rámutat, hogy Mrożek világképe sztereotípiák és avantgárd kísérletek, nemes hagyományőrzés és a rombolás egyidejűségéből született. Drámáit tévesen sorolták az abszurd irodalomhoz, mert az a kommunikáció működésképtelenségét demonstrálja, az író viszont bízik a nyelvben. Humora főképp helyzet- és jellemkomikumon, a nyelvi humor helyett pedig logikai anomáliákon alapul. Humorának forrásai jól feltérképezhetőek: hazája történelmi és geopolitikai helyzete, a társadalmára erőltetett kommunista utópia, a lengyel romantika hagyománya és Krakkó konzervatív bohém kultúrája.

  ENG
  Pálfalvi Lajos CSc: Kinek a vonó, kinek a tinó. Mrożek humora - Magyar Művészet 2015/2
• PDF | REZ |

  Pálfalvi Lajos
  A birodalom bomlástermékei

  Szvetlana Alekszijevics kis posztszovjet enciklopédiája

  A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Ezzel nemcsak egy perifériára szorított kisnemzetet ismertek el, hanem egy méltatlanul mellőzött műfajt, a tényirodalmat is. Az 1948-ban született írónő Ukrajnát tekinti a második hazájának, de otthonosan mozog az egész posztszovjet birodalmi térben, és erősen kötődik az orosz kulturális hagyományokhoz. Műveiben kirajzolódik a történelmi patthelyzet: a birodalom szétesik, de újjászerveződik, ezért nem adja át a helyét az új és életképes alakulatoknak. A megtagadott vagy elvesztett szovjet identitás helyébe sem lép új fehérorosz azonosságtudat.

  ENG
  Pálfalvi Lajos CSc: A birodalom bomlástermékei - Magyar Művészet 2016/2
• PDF | REZ |

  Pálfalvi Lajos
  Többnyelvűség, transzkulturalitás és fehérorosz identitás

  A nemzetek többnyire egyszerű sztereotípiákban érzékelik egymást, de Magyarország szomszédságában léteznek olyan nemzetek is, amelyekről sztereotípiáink sincsenek. A fehérorosz név azt sugallja, hogy az orosz nemzeten belül különítik el magukat, de valójában részei e nagy nemzetnek. A keleti szláv térségben kialakult terminológiai zűrzavar hűen tükrözi az orosz birodalmi terjeszkedést, a nyelvek és identitások bekebelezését. A fehérorosz nemzet nem az orosz etnikumhoz képest határozza meg magát, hanem a nem orosz keleti szlávokon, az egykori Kijevi Rusz területén belül választja el magát a tőle délre élő ukránoktól. A fehérorosz kulturális emlékezet olyan különleges övezet, amelyben megfér egymás mellett a Kelet és a Nyugat. Modern nemzetté válásukat végigkíséri az anyanyelv és a nemzeti jelképek használatáért vívott küzdelem, hiszen az orosz kultúra évszázadok óta harcol a fehérorosz ellen. Az utóbbi áll vesztésre, és ennek tragikus következménye a nyelv visszaszorulása, de a szellemi elitben megtörtént a posztkolonialista fordulat, és ebben fontos szerepet játszott az anyanyelv választásának és visszahódításának katartikus élménye. Ma a fehéroroszok az országukban szétszóródva élnek: szigetcsoportokat alkotnak az orosz tengerben. Virtuális közösségüket a fehérorosz szövegek tartják fenn.

  ENG
  Pálfalvi Lajos CSc: Többnyelvűség, transzkulturalitás és fehérorosz identitás - Magyar Művészet 2015/3
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD, Pálfalvi Lajos CSc: Tiltott zónák Leszek Kołakowski az eretnekségről • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/02