Sturm László

(Budapest, 1967 – )

irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő 

Az ELTE magyar-orosz szakán végzett 1991-ben. 1991-ben a glasgow-i, 1992-1993-ban a saarbrückeni egyetemen ösztöndíjas. 1998-ban kandidátusi fokozatot szerez Krúdy tényregényeiről írt dolgozatával. Jelenleg a szombathelyi és az eperjesi egyetem oktatója, a Kortárs folyóirat szerkesztője.

Az MMA Kiadónál megjelent könyvei: Marsall László (2017); Vas István (2018)

• PDF | REZ | ENG
  Sturm László: Visszavett hagyomány - Magyar Művészet 2023/2
• PDF | REZ |

  Sturm László
  Vas István és ötvenhat

  Az ötvenhatos forradalom egyik értelmezési hagyománya a politikai, lélektani, társadalmi kérdések felett az események kozmikus, isteni eufóriáját emeli ki. Vas István – Ottlik Gézá hoz és Karátson Gáborhoz hasonlóan – kinyilatkoztatásként élte meg a forradalmat: számos költeménye beilleszthető abba a lírai sorba, amely ötvenhat transzcendenciáját állítja a középpontba. Vas István úgy véli, hogy a forradalom bizonyossággá teszi a költészetében megcélzott isteni szféra létét, transzcendens élménnyé emeli a nemzet valóságát és értékét, valamint a magyar történelmi hagyomány elevenségét.

  ENG
  Sturm László: Vas István és ötvenhat - Magyar Művészet 2016/4
• PDF | REZ | ENG
  Sturm László: A bontó Blake - Magyar Művészet 2022/3
• PDF | REZ | ENG
  Sturm László: Van remény - Magyar Művészet 2023/3
• PDF | REZ |

  A Miért ne innánk? Csokonai Vitéz Mihály egyik korai, de igen népszerűvé vált bordala. Vajon érett alkotásnak tekinthető-e ez a rövid, idegen nyelvi betéteket görgető, nem kis részben idézetekből-utalásokból és műfaji sablonokból építkező költemény? A szerző amellett érvel, hogy a Miért ne innánk? az alkalmi jelleget a magas irodalmisággal ötvöző vers. A sémák és a közös műveltséganyag megidézése a ráismerés, az otthonosság érzését kelthette a közönségben, de mindemögött kirajzolódik Csokonai átgondolt világ- és emberképe.

  ENG
  Sturm László: A bordal mint embertan - Magyar Művészet 2019/1