Feledy Balázs

jogász, művészeti író, kritikus, kurátor. Kutatási területe a kortárs magyar képzőművészet, iparművészet. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Iparművészet szerkesztőbizottságának tagja. Több képzőművészeti alapítvány munkájában vesz részt.

• PDF | REZ |

  Feledy Balázs
  Szakrális művészet: Túl az érzékeken?

  A rendszerváltás óta kivételes pályát járt be a hazai kortárs képzőművészetben a szakralitás fogalma, amelynek művészi megjelenését meghatározza, hogy az alkotó milyen világnézettel, milyen céllal fogalmazza meg, és milyen elveket vall magáról a művészetről. A szakrális művészet nem alkalmazott művészet, egyházi közegtől és igényektől függetlenül a szent eszmék teleológiáját állítja a középpontjába, az egyházművészet viszont templomi keretek között szolgálja a liturgiát. Míg a szakrális művészet egész létében hordozza a teológiai mondanivalót, a szakrális a művészetben fogalom azt jelzi, hogy a mű nem sorolható a szakrális művészet gyakorlatába, de rendelkezik olyan attribútumokkal, amelyek a szakralitás lényegi jelenlétére utalnak. Fontos kérdés, milyen formanyelvi, stíluskategóriák között valósulnak meg e művek: lehet-e a szakrális művészet elvont vizuális nyelvezetű vagy csak természetelvű, ábrázolásközpontú. A kortárs képzőművészetben egyrészt érzékelhető a deszakralizáció, de a szakralitás is határozottan jelen van olyan, különösen festészeti alkotásokban, amelyek istenközpontúsággal értelmezik a szép kategóriáját, és nem leegyszerűsített, naturalisztikus képi világot tartanak ideálnak, hanem az imaginációra építve bevezetnek a művészi misztériumok birodalmába.

  ENG
  Feledy Balázs: Szakrális művészet: Túl az érzékeken? - Magyar Művészet 2014/2
• PDF | REZ |

  Feledy Balázs
  A hivatalnokok bevonulása a képzőművészetbe
  Horváth György könyvéről

  Horváth György művészettörténész A művészek bevonulása című – A képzőművészet politikai irányításának és igazgatásának története 1945–1992 alcímű – szaktudományos monográfiája egy művészeti ág második világháború utáni szerveződését mutatja be. Végigkíséri a második világháború, majd a fordulat éve után az állam és a párt által irányított képzőművészeti intézményrendszer kialakulását, valamint feltárja a folyamat ok-okozati összefüggéseit. Az eseménytörténet főképp a művészeti alapok megalakulására, működésére összpontosít, mert e szervezetek létrejötte nélkülözhetetlenné vált a politikai és az igazgatási vezetés számára.

  ENG
  Feledy Balázs: A hivatalnokok bevonulása a képzőművészetbe - Magyar Művészet 2017/1
• PDF | REZ |

  Feledy Balázs
  A gondolkodó szobrász

  Kiadvány Ócsai Károly (1938–2011) szobrászművészről Művészetelméleti, művészetszociológiai és stílustörténeti kérdésekről jelentős szakirodalom áll rendelkezésre, azonban a jeles kortárs magyar képzőművész-életművek monografikus feldolgozása, értékelése könyvritkaságnak számít. Az Ócsai Károly szobrászművészről szóló – hiányt pótló és forrásértékű – kiadvány megszületését önmagában indokolja, hogy az alkotó pályája és sajátos filozofikus személyisége nemzedéke körében is szinte ismeretlen.

  ENG
  Feledy Balázs: A gondolkodó szobrász - Magyar Művészet 2017/2
• PDF | REZ |

  Feledy Balázs
  Az őszinteség katarzisa
  Romváry Ferenc A képtárcsináló című könyvéről
  (Budapest, szerzői kiadás, 2017)

  Romváry Ferenc, a neves művészettörténész, muzeológus kötete köztes műfajú kiadvány, amelynek gazdag eklekticizmusa ragadja magával az olvasót. A mély elemzések, a komoly forráskutatásokra épülő dolgozatok mellett fontos helyet kapnak a helytörténeti, építészettörténeti, várospolitikai és urbanisztikai írások. Szinte egyedülállók azokról a jeles gyűjtőkről, írt portrék, akiknek döntő szerepük volt a pécsi múzeumok anyagának létrejöttében. A művészettörténeti tanulmányok tudományos eredményeit személyes hangú társadalom- és politikatörténeti megfigyelések gazdagítják.

  ENG
  Feledy Balázs: Az őszinteség katarzisa - Magyar Művészet 2018/2
• PDF | REZ |

  Feledy Balázs
  Erős inventio
  Szűcs Zsuzsanna kiállítása a fővárosi Füvészkertben;
  2017. augusztus 5–17.

  Szűcs Zsuzsanna szobrász-iparművészt a műalkotás és a körülötte lévő tér problémája foglalkoztatja. Alkotásai nem csupán magukban léteznek, hanem párbeszédet folytatnak a környezetükkel, jelen esetben a vegetációban dús kerttel. Szűcs Zsuzsanna tárgyai abban különlegesek, hogy jól illeszkednek a mai technicizált, modern építészeti környezetbe, de az organikus, természeti környezetben otthonosan léteznek – ezt bizonyítja a Füvészkertben megrendezett kiállítás is.

  ENG
  Feledy Balázs: Erős inventio - Magyar Művészet 2017/3