Jankovics Marcell DLA

Balázs Béla- és Kossuth-díjas Érdemes művész, filmrendező, illusztrátor, művelődéstörténész, író, oktató. 2006-ben Prima Primissima-díjban részesült, 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, 2014-ben a Nemzet Művésze kitüntetést. A Magyar Művészeti Akadémia alelnöke.

• PDF | REZ |

  A szerző A vizuális nevelésről (2015) című könyve jelentős részben az előző NAT elemző kritikája volt. A mostani tanulmány ennek a kötetnek a gondolatmenetére hivatkozva elismeri az új NAT – elődjéhez mérten – jelentős pozitívumait, mégis úgy látja, hogy a téma szakmai megközelítése több lényeges elvi kérdésben nem változott. A tanulmány néhány általános kritikai észrevételt fűz az új Nemzeti alaptantervhez, valamint a művészeti nevelés programjával kapcsolatos javaslatokat tesz.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: Az új Nemzeti alaptantervről - Magyar Művészet 2019/3
• PDF | REZ |

  Jankovics Marcell
  A vizuális nevelésről
  Részletek egy készülő könyvből

  Szembetűnő a kultúra, azon belül az írás-olvasás-számolás hanyatlása, és a képi igénytelenség ezzel egyidejű diadalútja. Ugyanakkor az iskolai nevelésben és az oktatásban egyre kisebb és az életkorral tovább csökkenő szerepet játszik a képes ismereteinket, kreativitásunkat, művészi alkotóképességünket, megérzéseinket kezelő jobb oldali agyfélteke foglalkoztatása, csak a racionális tevékenységekért felelős bal agyfélteke juthat szóhoz. A két félteke versengését a kultúra és a civilizáció uralomváltásaként is felfoghatjuk. A hagyományos kultúra dominanciáját a jobb félteke fölénye, a civilizációét a bal féltekéé jelzi. A kérdés az, vajon nem lenne-e eredményesebb a két agyfélteke harmonikus használata. Az oktatás elméletét olyan divatos, agyonhasznált idegen kifejezések uralják, amelyek homályos tartalmúak és a szemléletes, látó nyelvhasználat hiányáról árulkodnak. Az átvett, főleg fogalmakat jelentő idegen szavak ritkán kifejezőek, kevesebb kép, hangulat társul hozzájuk. Az alaptantervekben a szociális érzékenységről, mások iránti érdeklődésről szóló részekből is hiányzik az érzelmi ráhatás ajánlása. A mai pedagógia nem mutat rá, hogy minden iskolai tantárgy oktatható képszerűen, azaz kifejezően, érzékletesen, és hogy a tanár sikeresebben tud nevelni érzelmei kifejezésével.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: A vizuális nevelésről - Magyar Művészet 2015/1
• PDF | REZ |

  A szerző – művészpályájának néhány emlékezetes eseményét felidézve – többek között arra ad választ: miben térnek el a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló animációs filmek? Miben különböznek a legfrissebb és az elmúlt évtizedekben készült rajzfilmek? Melyek voltak a fő szempontok az általa tervezett és rendezett animációs filmek szereplőinek megalkotásakor? Összegzésül megállapítja: az animáció területére is igaz, hogy igény szüli a rossz ízlést. Míg az igénytelen film alkotója kiszolgálja a mások által meghatározott igényt, a példamutató művész igényt teremt.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: Mi való a gyereknek? Cuki-e az élet? - Magyar Művészet 2019/1
• PDF | REZ |

  Jankovics Marcell
  Kultúrából a Civilizációba – Vitairat

  Mára a kultúra és a civilizáció sok tekintetben ellentétévé vált egymásnak, egyensúlyuk az utóbbi javára felborult, emiatt a klasszikus kultúra sajátosságai eltűnnek. A kultúra és a civilizáció közötti tartalmi különbségek ellentétpárokban ragadhatóak meg. Míg a kultúra népi, falusi természetű, a mezőgazdasághoz kötődik, a civilizáció városi, polgári jelenség. A kultúra zárt, konzervatív, a nemzeti, helyi, etnikai sajátosságokhoz kötődik, az állandóság és a hagyománytisztelet letéteményese, addig a civilizáció globális jelenség, a gyorsuló változások tükrözője, előmozdítója, és szabadulni kíván a múlttól. A kultúra időszemlélete ciklikus, a civilizációé lineáris, irreverzibilis, az örök jelenre összpontosító. A kultúra evidenciákra épül, tagjait bevonja a munkaalapú létbe, a civilizáció szkeptikus, megkérdőjelező, a szabad idő eltöltését, a szórakozást hangsúlyozza. Míg a kultúra általános, közösségi, befogadó, addig a civilizáció individualista és kiterjesztő. A kultúra vallási, szellemi hierarchiában gondolkodik, a civilizáció materiális, mellérendelő szemléletű, a vallást az utópiákra cseréli. A kultúrát a hit, az erkölcs, az érzelem vezérli, a civilizációt a jogrend és a logika. A kultúrát a vizualitás és a forma, a szimbolikusság és a sokszínűség jellemzi, a civilizációt az írásbeliség, a tartalom, az egyértelműség és uniformizáltság. Végül: amíg a kultúra szintézisre, egyetemes érvényű világképteremtésre törekszik, a civilizáció analizál, az Egészet nagyszámú részletre bontja.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: Kultúrából a Civilizációba Vitairat - Magyar Művészet 2013/1
• PDF | REZ |

  Jankovics Marcell
  A Toldi rajzfilmen

  A kultúrtörténeti utalásokban gazdag, személyes hangú esszé Arany Toldijának egész estés rajzfilmváltozatával kapcsolatos alkotói tanulmányokat, terveket és dilemmákat tekinti át. Az adaptáció öt történelmi korszakot-réteget fog össze. Az első a XX–XXI. századi megközelítés, a következő a mű megírásának kora, a harmadik a forrást jelentő Ilosvai XVI. százada, a negyedik történelmi réteg maga a kor, amelyben a Toldi játszódik. A legrégebbi jelentésréteg a mítoszoké, amelyek áttételesen – mondákban, mesékben, képes beszédben – ma is élnek. A rajzfilm a humorra is építve Toldi Miklóst tipikus kamaszként mutatja be. Ez megfosztja őt néhány, a köztudatban élő, de valójában nem létező tulajdonságától, ugyanakkor emberibbé is teszi – ezáltal alakja közelebb kerül a vele egykorú fiú nézőkhöz.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: A Toldi rajzfilmen - Magyar Művészet 2018/2
• PDF | REZ |

  Napkeréken
  Jankovics Marcell-lel a bibliai mítoszokról beszélget Lőcsei Gabriella

  Heller Ágnes a Genezis Könyvének filozófiai értelmezésére vállalkozó munkájában azt állítja, hogy a Bibliában nincs mitológia. Jankovics Marcell viszont számos írásában, így heliocentrikus tanulmánykötete, A Nap könyvében is amellett érvel, hogy az egyistenhithez a napkultuszokon keresztül vezetett az út. A legősibb bibliai istenkép mitologikus: a láthatatlan Isten arcát napisteni vonások rajzolják ki. A rendet a világosság szülte, a világosságot a Nap. Nem véletlen, hogy az emberiség alaptörténetei – nyíltan vagy burkoltan – rendre a Nap körül keringenek.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA, Lőcsei Gabriella: Napkeréken - Magyar Művészet 2015/4
• PDF | REZ |

  Jankovics Marcell
  Ünnepeink 1981-ben

  Macskássy Katalin (1942–2008) a hetvenes évek első felében alkotta meg azt a filmműfajt, amelyben jelentőset alkotott: az animációs dokumentumfilmet, a gyermekszociográfiát. A súlyos társadalmi gondokra, a szocialista Magyarország torzulásaira gyerekhangon, gyerekrajzokkal próbálta fölhívni a figyelmet. Legpolitikusabb filmje az Ünnepeink (1981) azt a zagyvalékot mutatja be, ami az akkori kisiskolások fejében élt a Kádárkor kötelező ünnepeiről. A gyerekszájak leleplezik az ünnepekben és hétköznapokban megnyilatkozó agymosást. A filmben látható gyerekrajzok azt bizonyítják, az ideológia gépezete majdnem hibátlanul működött.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: Ünnepeink 1981-ben - Magyar Művészet 2015/4
• PDF | REZ |

  Jankovics Marcell
  Szent László tisztelete

  A szerző arra keres választ, vajon a magyarság kit tisztel Szent Lászlóban: a hadvezért, a királyt, a szentet, a lovagot? Noha ezek a szerepek nem választhatók el egymástól, a történészek elsősorban a királyt és a hadvezért látják benne, a katolikus egyház a szentet, lovagként pedig Nagy Lajos király és a korszellem állította a nemesek elé példaképként. A Szent László-kultusz különlegességét a király alakja köré szövődő legendák és a személyéhez alakított ősi mondák adják. Ezek a szövegek sok esetben keleti, „pogány” eredetű és ázsiai gyökerű csillag-, valamint naphéroszi szerepbe öltöztetik a királyt. A Szent László-kultusz a mai napig a népet védelmező, vizet adó, az embereit tápláló-gyógyító, a mondákban, a mesékben a naphérosz vonásait viselő harcos, szent lovagkirályt övezi.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: Szent László tisztelete - Magyar Művészet 2017/4