Alexa Károly

József Attila-díjas irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, egyetemi oktató. Szerkesztője volt a Kortársnak, a Mozgó Világnak, a Magyar Hírlapnak, a Heti és az Új Magyarországnak, vezérigazgatója a Magyar Távirati Irodának és Szerkesztőségvezetője a Magyar Televíziónak. Kilenc könyve jelent meg.

• PDF | REZ |

  Alexa Károly
  Bujdosó magyarok, bujdosó mondatok
  Borbándi Gyula emlékére

  A „bujdosás” a magyar önismeret olyan hívószava, kulcsmotívuma, amely áthatja a századokat és velük együtt a nemzeti mentalitást, a mitológiát és a nyelvet. A motívum a XVI. századtól napjainkig ott él a magyar irodalomban, s alig akad literátor, aki – tudatosan vagy önkéntelenül – rá ne találna. A bujdosás bibliai példái – olyan rokonszavaival együtt, mint, a „zarándoklás”, a „vándorlás”, a „menekülés” vagy a „kiűzetés” – mindig ott álltak és állnak készenlétben, ha a hazájából kivetett magyar és az önmagából száműzött nemzet beszélni akar önmagáról.

  ENG
  Alexa Károly: Bujdosó magyarok, bujdosó mondatok - Magyar Művészet 2015/1
• PDF | REZ |

  Alexa Károly
  A Ríva és a San Rocco között

  Velencébe kalauzol a szépirodalom és az impresszionista kriticizmus stílusjegyeit ötvöző, évszázadokat átfogó művelődéstörténeti körkép. Velencében a színek élénkebbek, a mítoszok végérvényesebbek, a város szépsége, művészete megbabonáz: realitás a megálló idő, amelyben múlt és jövő állítja magáról, hogy jelen. A város művészete áthidalja az ideális és a valóságos, az eszmeiség és a tárgyiasság közötti szakadékot. Byron, Shelley, Dosztojevszkij életét, vívódásait felidéző panoráma spirituális középpontjában Holbein Halott Krisztusa – a kereszthalál és a megváltás misztériuma – feletti tűnődés áll. 

  ENG
  Alexa Károly: A Ríva és a San Rocco között - Magyar Művészet 2014/2
• PDF | REZ |

  Alexa Károly
  Az anekdota
  A létmód és az idő

  A tanulmány egyetlen anekdota szövegváltozatait és felbukkanásának eltérő történelmi kontextusát vizsgálja. Az idézett szöveg az anekdota és a hatalom kapcsolatának klasszikussá lett példája. Az elnyomatás idejében játszódik, a hatalomnak kiszolgáltatott civil kurázsi tréfás apológiája, semmit nem old meg, de jelzi az ellenállást. Különlegessége, hogy a hatalom és a neki kiszolgáltatott közember dialogikus viszonyban van egymással, mert a hierarchia közös beszédtérben működik, és a csattanó a függelmi viszonyok időleges megszüntetését mondja ki – demonstratív, provokatív módon.

  ENG
  Alexa Károly: Az anekdota - Magyar Művészet 2015/2
• PDF | REZ |

  Alexa Károly
  Bevezetés egy tervezett antológiához
  A Kelet-motívum a magyar irodalomban

  Az urgai fogoly Krasznahorkai László utóbbi másfél évtizedes pályaszakaszának, regény-, esszé- és interjúsorozatának kezdő darabja. Az író e szenvedélyes művekkel úgy csatlakozik a nyugati kultúra orientalista hagyományaihoz, hogy azokról látszólag nem vesz tudomást, és az ebbe körbe sorolható magyar kísérleteket is elhárítja. Számára a Kelet nem a nyugati ember kulturális nyitottságának a célállomása, hanem az egyetemes és személyes egzisztenciális válsággal szemben esélyt kínáló „beavatódásé”. A tanulmány Az urgai fogoly kapcsán érzékelteti a magyar irodalom Kelet-motívumának sokszínűségét.

  ENG
  Alexa Károly: Bevezetés egy tervezett antológiához - Magyar Művészet 2016/2
• PDF | REZ |

  Kosztolányi Dezső századfordulón játszódó regénye, a Pacsirta olyan ironizáló elbeszélésnek is tekinthető, amelynek alapeleme az operettre való „rájátszás”, de ez inkább elsiratása a hajdani szépségnek és az emberi viszonyok egykori harmóniájának. A korszak vezető zenei műfaja, az operett sokat elárul arról, hogy a monarchikus létből mi áramlik át a monarchikus tudatba, másrészt a politikai-társadalmi egységesítés ideológiája szempontjából is tanulságokkal szolgál, ugyanis az operett annyira hamis világot ábrázol, hogy mindenhol befogadható, tehát mindenhol érvényes.

  ENG
  Alexa Károly: Operettmozaik, regényintarzia - Magyar Művészet 2019/2
• PDF | REZ |

  A szerző egy életrajzi motívum kapcsán azt bizonyítja, hogy Mészöly Miklósnak az 1960–70-es években írt három jelentős regénye – Az atléta halála (1966), a Saulus (1968) és a Film (1976) – hasonló kérdéseket vizsgál: mi a bűn, milyen lehet a bűnről való beszéd, hogyan válhat a bűn ihlető és teremtő erővé? Ezután arra mutat rá, hogy Mészöly szépirodalmi művei és a kapcsolódó szövegek alkotta korpusz érdemben nem osztható fel műformákra. Az egyszemélyes szövegvilág megközelíthető az irodalomesztétika felől, de felfedezhető benne az esztétikai teljesítményre törekvő magánember észjárása, világképe és sorsának metafizikai értelme is.

  ENG
  Alexa Károly: Nyomozz magad után! - Magyar Művészet 2020/02