Balázs Géza CSc

nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport alapítója, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke. Kutatási területe a mai magyar nyelv, a folklórlingvisztika, nyelvpolitika, a nyelvművelés és az antropológiai nyelvészet.

• PDF | REZ |

  Balázs Géza
  Nyelvtudomány és informatika

  
  Nyelvtudomány és informatika kapcsolatában kettősség figyelhető meg: amíg a számítógépes nyelvészet elöl jár az informatika támogatásában, a számítástechnika nyelvre gyakorolt hatásával kevéssé foglalkozik. A netnyelvészet az informatika (elsősorban az internet) fejlődésével kapcsolatos új nyelvi jelenségek leírója és magyarázója. A digitalizálásra épülő új ikonikus közösségi írásmód, a másodlagos írásbeliség technológiája, szabályai spontán módon szerveződnek, és nyomában olyan kultúraváltás zajlik, amelynek egyik tünete és összetevője a nyelvi kommunikáció átalakulása. Az informatika által támogatott gyors változás a nyelv legalapvetőbb jellemzőjével, a hagyománnyal kerül összetűzésbe. Az új technológia szókincs- és szövegalkotási forradalommal jár együtt, amely olyan mértékben mozdíthatja el a hagyományos területi és társadalmi nyelvváltozatok rendszerét, hogy a köznyelv helyét egy globális nyelv veheti át. Az internet-kommunikáció jellemzői (hálózat, hipertext, hiperexpanzió és interaktivitás) gyökeres kulturális változások irányába mutatnak. A nyelvváltozatok radikális elmozdulása, átalakulása során a meglévő irodalmi és köznyelvek felbomlanak, és az új változatot a legfiatalabb nemzedék úgy alakítja, hogy a korábbi kulturális hagyományt nem is ismeri.

  ENG
  Balázs Géza CSc: Nyelvtudomány és informatika - Magyar Művészet 2014/1
• PDF | REZ |

  Balázs Géza
  A nyelv mint művészet

  A retorika- és stilisztikakönyvek nem kellően hangsúlyozzák a nyelv és a művészet ősi kapcsolatát, a nyelv díszítőeszközeit és felhasználásának mai lehetőségeit. A nyelv nem pusztán a gondolatközlés, a kommunikáció és ezzel a művészet eszköze, hanem maga is megfelel a művészet lényegének, mert mimézis, társadalmi jelenség, valamint alkotó és örömöt jelentő tevékenységforma. A művészet és a nyelv három síkon kapcsolódik: a nyelv önmaga művészet; másrészt a nyelv alapanyaga számos művészetnek; végül: számos műalkotásnak a nyelv a tárgya – különösen a magyar kultúrában kap kiemelt helyet az anyanyelv.

  ENG
  Balázs Géza CSc: A nyelv mint művészet - Magyar Művészet 2017/2
• PDF | REZ |

  A színházszemiotika sajátos művészettudomány: kutatásának tárgya nem a rögzített irodalmi szöveg, hanem az előadás megismételhetetlen pillanata. Vizsgálati köre kiterjed a játék egészére és a színházzal kapcsolatos minden jelenségre, például a terekre, testművészetre, cselekvésformákra, illetve a társművészetekre. A színházszemiotika alaptézise szerint a színpadi kontextusba kerülő jelek művészi jelentést kapnak: egy részük közvetlenül szolgálja a reprezentáció célját, mások kísérő jelekké válnak.

   

  ENG

  Theatre Semiotics – Eras and Aspirations

   

  Theatre semiotics is an art discipline in its own right: what is explored is not the fixed literary text, but the unrepeatable moment of performance. Its scope covers acting as a whole and all phenomena related to theatre, such as spaces, body art, forms of action, and related art forms. According to the basic tenet of theatre semiotics, the signs that are placed in the context of the stage take on artistic significance: some of them serve the purpose of representation directly, while others become accompanying signs.

  Balázs Géza CSc: Színházszemiotikai korszakok és törekvések - Magyar Művészet 2023/3
• PDF | REZ |

  A nyelvökológia vagy ökolingvisztika a formális nyelv elméletekkel szemben, a nyelvészeti pragmatika áramában felbukkanó, elsősorban az antropológiai nyelvészethez kapcsolódó nyelvészeti tudományág, amely a külső tényezőknek a nyelvben való belső tükröződését, megjelenését vizsgálja. A legtipikusabbak azok a hipotézisek és kutatások, amelyek a környezetnek a nyelvhasználatra gyakorolt hatását elemzik. Főképp ezek a megközelítések jelzik és szemléltetik a nyelvtudomány ökologizációját.

  ENG
  Balázs Géza CSc: Természet, környezet és nyelv: ökolingvisztika - Magyar Művészet 2021/01
• PDF | REZ |

   

  Balázs Géza
  A nyelvalakítás antropológiai gyökerei

  A szerző amellett érvel, hogy korunk nyelvalakításnak – nyelvicselekvésnek, nyelvfejlesztésnek, nyelvi tervezésnek, nyelvművelésnek– nevezett tevékenysége mélyen kódolt, tehát általános emberi, kulturális antropológiai alapjai vannak. Egyrészt a nyelvalakító, a nyelv szabályozó módszerek a primitív vagy természeti népeknél is felfedezhetők. Másrészt a nyelvhasználattal kapcsolatos észrevételek, tiltások, szabályok kiemelkedő jelentőségűek a világvallások alapvető irataiban, gondolkodási mintázataiban. Végül: a nyelvhasználatot befolyásoló gondolkodási-logikai műveletek és retorikus alakzatok alapvető kulturális különbségeket jelölnek ki, vagyis kultúraalakító jellegűek.

   

  ENG
  Balázs Géza CSc: A nyelvalakítás antropológiai gyökerei - Magyar Művészet 2018/1
• PDF | REZ |

  A trianoni döntés kettévágta a magyar nyelvjárásokat, és határokkal akadályozta meg a magyar nyelvet összetartó, a közös köznyelvet formáló további fejlődésüket. Az utódállamok magyar nyelvű beszélőinek korszakonként – a sokszor változó politikai helyzettől függően – nyelvi korlátokkal kellett szembesülniük, és ez rendre anya nyelv hasz nálatuk viszsza szorulásához vezetett. Egy nyelv kiseb bségi nyelvvé válása törvényszerűen magával hozza az adott nyelv használati lehetőségeinek korlátozásait, aminek következtében nyelvi állománya sorvadásnak indul.

  ENG
  Balázs Géza CSc: Trianon: nyelvi korszakhatár - Magyar Művészet 2020/03
• PDF | REZ |

  Évezredeken át a társadalmi, gazdasági, szellemi változásokat alig érzékelték az emberek: egy nemzedéken belül többnyire az állandóság uralkodott. Napjainkban a változás a mindennapok alapvető tapasztalatává lett. A legfontosabbak közé tartozik, hogy megszakad, majd megszűnik a nemzedékek közötti párbeszéd, megértés, hagyományátadás, ezért a hagyomány alapját jelentő mítoszok eltűnőben, elveszőben vannak. A szerző arra keres választ: mi van e mítoszi küszöbön túl?

  ENG
  Balázs Géza CSc: A mítoszi küszöbön túl - Magyar Művészet 2019/1