Józsa György Zoltán PhD

irodalomtörténész, műfordító, az ELTE BTK Orosz Nyelvi és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Szakterülete a XIX-XX. századi orosz irodalom, különösképp a szimbolizmus, az eszmetörténet és a vallásfilozófia tárgykörét kutatja.

• PDF | REZ |

  Az ökokritika mint kutatási terület és módszer sokáig csekély súlyú volt az orosz irodalomtudomány sokrétű kutatásokat folytató rendszerében, azonban az utóbbi tíz évben ez az irányzat is részévé vált e tudományágnak. A szerző a legújabb eredményeket ismerteti, miközben áttekinti az orosz irodalom történetét is – a természet és az ember ősharmóniáját bemutató Igor-énektől a kortárs művekig: miként vált a természet erejének és az ember természetrombolásnak irodalmi jelképévé a csernobili erőmű katasztrófája.

  ENG
  Józsa György Zoltán PhD: Ökokritika, ökopróza és ökopoétika az orosz irodalomban - Magyar Művészet 2021/02
• PDF | REZ |

  Az orosz iskolai irodalmi kánonok története egyidős az új orosz irodalom megszületésével. A XVIII. században még a klasszicista poétika normái érvényesülnek, de a XIX. század nagyjai már megtalálják a hatalmas ország önálló irodalmi útját. A XX. században az orosz irodalmi kánon a kommunista diktatúra ideológiájának alárendeltjévé válik, a cenzúra uralma csak az 1980-as években, a peresztrojka idején rendül meg, és csak a posztszovjet időszakban omlik össze. Ezt követően az orosz irodalmi kánont az elhíresült „Putyini 100-as könyvlista” írja újra.

  ENG
  Józsa György Zoltán PhD: Orosz iskolai kánon tegnap és ma - Magyar Művészet 2019/4
• PDF | REZ |

  
  Leonyid Andrejev A hét akasztott ember története című írása a kor halálbüntetési gyakorlatával szemben megfogalmazott röpiratnak látszik. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az elbeszélés üzenete többrétegű: a köztörvényes bűn jogi meghatározásával szemben az „erkölcsi”, a „metafizikai” és „gondolati” bűn fogalmának összetettségére is rávilágít. Andrejev másik, Feljegyzéseim című művének bevonása további szempontokkal szolgál az értelmezéshez, hiszen a börtön témája és helyszíne ebben is megjelenik, tehát egyfajta „elméleti” tükör-elbeszélésnek tekinthető.

  ENG
  Józsa György Zoltán PhD: Gimnasztika és gnózis - Magyar Művészet 2020/02
• PDF | REZ | ENG
  Józsa György Zoltán PhD: A különutas orosz kultúrafelfogás - Magyar Művészet 2022/5
• PDF | REZ | ENG
  Józsa György Zoltán PhD: Shakespeare az orosz konceptoszférában. - Magyar Művészet 2023/3
• PDF | REZ |

  Mi határozza meg az orosz irodalmi kánont? A szerző arra mutat rá, hogy három, saját törvényei szerint formálódó kánonról lehet szólni, de az akadémikus, az iskolai és az emigráns kánon mellett létezik egy spirituális természetű, közvetlenül nem látható belső irodalmi kánon is. A kereszténység felvétele óta a szakralitás és az esztétikum összeolvad az orosz kultúrában, az irodalomcentrikusság pedig történelemformáló tényezővé emeli a nemzeti literatúrát. E sajátos fejlődési út miatt a hagyomány, valamint a kánon legfőbb alakítója az orosz író küldetéstudata és igazságkeresése.

  ENG
  Józsa György Zoltán PhD: Orosz irodalmi kánon és hagyomány - Magyar Művészet 2018/3
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD, Józsa György Zoltán PhD: Avantgárd a XX. századi orosz kultúrában (1900 –1930) • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/01
• PDF | REZ | ENG
  Csuday Csaba PhD, Józsa György Zoltán PhD: V. E. Halizev: Értékorientáltság és az orosz irodalmi klasszikusok • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/02