Falusi Márton PhD

Gérecz Attila-, Junior Prima- és József Attila-díjas költő, esszéista, szerkesztő, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiumának vezetője.

• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2020/03
• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2020/04
• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2021/01
• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2021/02
• PDF | REZ |

  Hajnóczy Péter szociográfiája, Az elkülönítő (a Jelentések a sülylyesztőből című kötetben) és Bereményi Géza önéletrajza, a Magyar Copperfield a valóságreferens olvasat létjogosultságát bizonyítja. Elemzésükkel jobban megérthető a szocializmus mibenléte, ugyanakkor a rezsim működésének ismerete segíti a szövegekben való tájékozódást. A politikai rendszer heteronómiája és a szövegszerűség autonómiája egyaránt a normasértő vagy normakövető emberi viselkedésről, az univerzális (társas) lélektanról tudósít.

  ENG

  Falusi, Márton
  Te Manuscript Enters into Force
  Te Norm-violating Individual in the Prose of Péter Hajnóczy
  and Géza Bereményi
  Péter Hajnóczy’s sociographical work entitled Te Isolation
  Ward: Reports fom the Sinkhole and Géza Bereményi’s auto -
  biography, Hungarian Copperfeld, prove the legitimacy of
  a reality-referential reading. Teir analysis helps to beter understand the nature of socialism, while knowledge of how the
  regime worked helps to navigate the texts. Both the heteronomy of the political system and the autonomy of textuality
  reveal norm-violating or norm-following human behaviour,
  universal (social) psychology.

  Falusi Márton PhD: A kézirat hatályba lép - Magyar Művészet 2021/05
• PDF | REZ |

  Falusi Márton
  Értekezés a költői és festői képzeletközösségről

  A költői és a festői képzeletközösség a művészettörténetben összekapcsolódik: a klasszicizmus óta a költészet és afestészet kifejezőereje, retorikája, stílusa egymást szorosan támogatja az alkotás lélek- és módszertanának kiművelésében. Ezt a bonyolult viszonyrendszert példázza Nagy László költészete, amely értelmezhetőbbé válik Kondor Béla festészetének kontextusában, Kárpáti Kamil munkássága pedig aligha közelíthető meg Gaál Imre és Rátkay Endre alkotásainak ismerete nélkül. Nagy Lászlót és Kondor Bélát összeköti világnézetük: mindketten dacoltak a korszellemmel, az embert megnyomorító hatalmi gépezettel. Másrészt közel áll egymáshoz mítoszalkotásuk és motívumhasználatuk is. A Nagy László-i poétika és a kondori piktúra hasonlóan alkalmazza a metaforát mint retorikai alakzatot, és a két művész a különféle stílusrétegeket nem egymás mellé állítja, hanem egymásra rétegezi. Nagy László és Kárpáti Kamil rendszerteremtő életműve szükségszerűen vállalt sorsközösséget a képzőművészettel. Nagy a teljes világmagyarázat érdekében a képet nem választja el a szótól, Kárpáti Kamil viszont a kép ontológiai elsőbbségét feltételezi, mégis ugyanarra a művészi végkövetkeztetésre jut: az abszolútumot csak a szó és a kép összejátszásával lehet elérni.

  ENG
  Falusi Márton PhD: Értekezés a költői és festői képzeletközösségről - Magyar Művészet 2014/3-4
• PDF | REZ |

  Minek alapján választható el a költői és a hétköznapi nyelvhasználat? Mivel e kérdésre nincs megkérdőjelezhetetlen tudományos elmélet, a tanulmány első része azokat a segédfogalmakat ismerteti, amelyek elvezethetnek a válaszhoz. A költői eszközök jelentésteremtő ereje retorikai és poétikai funkciójukból ered. A második rész azt vizsgálja, hogyan érvényesül ez napjainkban, amikor az irodalmi műveltség, az irodalom világképalkotó hatalma csak kisebb közösségek önmeghatározását formálja. Végül arra mutat rá: ha valamely személy nem képes nyelvi univerzumát, fogalomkészletét kritikai módon szemlélni, kultúrlény mivoltát és végső soron emberi méltóságát sodorja veszélybe.

  ENG
  Falusi Márton PhD: Költői vázlat a költői nyelv működéséről - Magyar Művészet 2019/4
• PDF | REZ |

  Falusi Márton
  A varázsló eltünteti szerepét

  
  A mai magyar szellemi élet fő sajátossága a hagyományvesztés és a társadalmi vitákat uraló fogalmak bizonytalansága. Kérdéses: miféle szellemi tradíció veszett el a rendszerváltás után, hogyan üresedtek ki a magyarságot mint kulturális és politikai közösséget meghatározó ellentétpárok, és a művészetelmélet miként reagált a megváltozott kulturális légkörre. A rendszerváltás után a kritika igyekezett függetlenedni a pártideológiáktól, de a posztmodern irodalomelmélet és szépirodalom  kizárólagosságát hirdetve az esztétikai ítéletalkotásról is lemondott. A politika és jogelmélet is mintaként alkalmazta az értéksemleges tudományelméleti attitűdöt. A magyar írástudók hagyományosan az aktuális politikai hatalom ellenzékét alkották, de a rendszerváltás után a civil társadalom nem rendelkezett a hatalommal szembenálló saját (ellen-) kul túrával, ezért az értelmiség a napi politika erőterébe került. A művészet tekintélyét hirdető modernizmus már nem határozhatta meg a magyar szellemi élet irányvonalát: a kultúrát alighogy áthatotta a nyugati demokratikus progresszió, azonnal annak válságával, a posztmodern létállapottal szembesült. A tömegpártok és a tömegkultúra formálta társadalomban az egyén világa elszürkül, nem tapasztalhatja meg a szellemi szabadságot nyújtó nemzeti-közösségi identitást.

  ENG
  Falusi Márton PhD: A varázsló eltünteti szerepét - Magyar Művészet 2014/1
• PDF | REZ |

  Falusi Márton
  Kultúra arisztokrácia nélkül?
  Hódolat az irodalom roskadozó intézményrendszerének

  A kulturális hagyomány a nemzeti magaskultúrákban adható tovább, és ez okozza a jelen legnagyobb művészetszociológiai törését: a mai művészet a korszerűséget a nemzetek fölötti, a nemzetek utáni kulturális miliőnek tulajdonítja. Az esszé arra világít rá, hogy hiba az állam feladatát a felügyeleti rendszerre leegyszerűsíteni. A művészet intézményrendszerét – a szabad polgári önkifejezés alapjaként – az állam tartja fenn, mert a magaskultúra értelmében vett nemzeti kultúra az állam legfontosabb legitimációs talapzata. A tanulmány második része az irodalom, az irodalomkritika és az irodalmi folyóiratok mai helyzetét vizsgálja, és arra az eredményre jut, hogy a magaskultúra intézményei fokozatosan a „forgalompárti” művészeti termeléshez alkalmazkodnak, ahelyett, hogy a művészeti termelés irányát a kulturális hagyomány szellemében jelölnék ki. Ha a szépirodalom lemond az igazságigényéről, a hivatástudatáról, akkor az irodalmi közélet sem képes kilépni a szűk szakmai műhelyek falai közül.

  ENG
  Falusi Márton PhD: Kultúra arisztokrácia nélkül? - Magyar Művészet 2017/1
• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: Az esszé mint szellemtörténeti műfaj - Magyar Művészet 2023/2
• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: SZEMLE - A szexitől a fenségesig - Magyar Művészet 2021/01
• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: Giovanni Matteucci • Hétköznapi esztétika és esztétizálódás: reflexivitás a percepcióban - Magyar Művészet 2019/1