Született:: 1975
Díjak:

Windhager Ákos PhD

Irodalom-, művelődés- és zenetörténész, szakíró, egyetemi oktató. Fő kutatási területe a modernitáskori közép-európai kulturális emlékezet. Számos tanulmányban elemezte a XIX–XXI. századi szépirodalom, a klasszikus zene és a tömegkultúra történelemmel folytatott párbeszédét. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a PPKE oktatója.

PDF | REZ |
A szerző hat művet választott ki az I. világháború után született Petőfi-megzenésítések közül. Hazafias szimbólumok hallhatók Hubay Jenő Petőfi-szimfóniájában (1923), forradalmi jelképek szervezik Szabó Ferenc Föltámadott a tenger oratóriumát (1955) és Petrovics Emil Petőfi-kantátáját (1973). A költő szerelmi lírája ihlette Dragony Tímea Petőfi-kantátáját (1998) és Dubrovay László Szerelem, szerelem zenekari dalciklusát (2021). Tóth Péter A helység kalapácsa (2009) című kórusoperáját az újraírás derűje jellemzi.
ENG
Windhager, Ákos

Petőfi’s Image in Classical Music II.

The author selected six works from the post-World War I compositions set to poems by Petőfi. Patriotic symbols can be heard in Jenő Hubay’s Petőfi Symphony (1923), revolutionary symbols organize Ferenc Szabó’s oratorio The Sea Has Risen (1955) and Emil Petrovics’s Petőfi Cantata (1973). The poet’s love lyrics inspired Tímea Dragony’s Petőfi Cantata (1998) and László Dubrovay’s orchestral song cycle Szerelem, szerelem (2021). Péter Tóth’s choral opera The Hammer of the Village (2009) is characterized by the serenity of rewriting.
Windhager Ákos PhD: A komolyzene Petőfi-képe II. - Magyar Művészet 2023/4
PDF | REZ |
A tanulmány öt, a rendszerváltoztatás előtt írt, 1956-os emlékzene keletkezés- és befogadástörténetét ismerteti. Az egyes művek recepciója részletes képet ad a pártállami cenzúra működéséről. Mind az öt kompozíció elhangzott 1989 után, de Lajtha László VII. szimfóniáján kívül egyik sem vált a hangversenyélet jelentős részévé. A hagyományos forradalmi mementó-értelmezéstől eltérő interpretációk eddig egyedül Lajtha művével kapcsolatban hoztak eredményt.
ENG
Windhager Ákos PhD: „De nem sírtunk és nem is sírunk, és nem is hadakozunk a múlttal.” - Magyar Művészet 2021/04
PDF | REZ |
Terényi Ede az 1950-es években válik zeneszerzővé, de a megújulási vágytól vezetve az 1980-as évekig folyamatosan kísérletezik. Az évtizedek során új zenei stíluselemeket sajátít el és épít be szerzői világába. A fiatalon megjelenő Bartók-recepciót a hatvanas években a szerializmus, a hetvenes években a zenei grafika, a nyolcvanas években a régi zene, a dzsessz és a neo-irányzatok követik. Stílusösszegzés főképp az 1987 után lejegyzett műveire jellemző. Terényi Ede zenekari műveiben az Erdély-kép – a bartóki modellt követve – három módon jelenik meg: konkrét idézetként, stilizálás formájában és eszmei hivatkozásként. A tanulmány az utóbbit mutatja be három műcsoport (Erdély-triptichon, 1988–1993; Ikerszimfónia, 1998; Bartók Amerikában, 2017) tematikus elemzésén keresztül.
ENG
Windhager Ákos PhD: Terényi Ede Erdély-képe zenekari művei alapján - Magyar Művészet 2018/4
PDF | REZ |
Trianon után a magyar komponisták azzal a kihívással szembesültek, hogy miként örökítsék meg a nemzet fájdalmát a zene egyetemes nyelvén. Számos, a történelmi tragédia hatására született rövidebb alkotás szólalt meg idehaza, de ezek külföldön értelmezhetetlenek voltak: zenei szimbólumaikat nem értette a magyar kultúrában járatlan közönség. A művészi programot végül Bartók (Táncszvit, Cantata profana) Kodály (Psalmus Hungaricus) és Dohnányi (Ruralia Hungarica) valósította meg 1923- ban, és a történelmi tárgyat megjelenítő zenedarabjaik rendkívüli nemzetközi sikert arattak.
ENG
Windhager Ákos PhD: Trianon zenei emlékezete 1920 és 1938 között - Magyar Művészet 2020/04
PDF | REZ |
Liszt Dante-szimfóniája utolérhetetlen mintaként áll a későbbi magyar zeneszerző nemzedékek előtt. Hubay Jenő nem kívánt versenyre kelni mesterével, ezért Dante Az új élet című művét zenésítette meg. A szimfóniának nevezett kantáta Beatrice földi szépségét, majd égi dicsőségét zengi késő romantikus stílusban, változatos hangszíneken – teológiai kérdést is feltéve. A Színjáték morális üzenete ihlette Tóth Péter Isteni pokol című kantátáját, amelyet a firenzei költő halálának hétszázadik évfordulójára komponált.
ENG
Windhager, Ákos
Beatrice and Francesca
Te Heroines of the Hungarian Dante Cantatas
Liszt’s Dante Symphony represents an inimitable model for
later generations of Hungarian composers. Not wishing to
compete with his master, Jenő Hubay set Dante’s La Vita Nuova
to music. Called a symphony, the cantata extols Beatrice’s
earthly beauty and then her heavenly glory in late Romantic
style, in a variety of tonal registers and with theological overtones. Te moral message of the play inspired Péter Tóth’s
cantata Divine Inferno, composed to commemorate the 700th
anniversary of the death of the Florentine poet.
Windhager Ákos PhD: Beatrice és Francesca - Magyar Művészet 2021/05
PDF | REZ |
A tanulmányíró két darabot választott ki az I. világháború előtt született Petőfi-megzenésítések sorából. Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátéka (1904) és Radó Aladár Petőfi-szimfóniája (1909) műfajával és egyéni programjával kiemelkedik az ezernél is több Petőfi-dal- és -kórusfeldolgozás közül. Noha a két komponista ismeretlen volt a korabeli zenei körökben, a daljáték és a szimfónia is sikert aratott, s mára mindkét mű az emlékezés kategorikus imperatívuszává vált.
ENG
Petőfi’s Image in Classical Music, Part I

The author discusses two pieces from a series of pre-WWI compositions set to poetry by Petőfi. Pongrác Kacsóh’s János vitéz (1904) and Aladár Radó’s Petőfi Symphony (1909) stand out with their genre and individual programme among over a thousand song and choral arrangements based on the work of Petőfi. Although the two composers were unknown in the musical circles of their day, both the singspiel and the symphony were a success, and both have since become categorical imperatives of remembrance.
Windhager Ákos PhD: A komolyzene Petőfi-képe I. - Magyar Művészet 2023/3
PDF | REZ |
Windhager Ákos
Hungaria, 1956
A forradalom klasszikus zenei emlékezete

Az 1956-os forradalom nem sokkal leveretése után nemzeti ellentörténetté, másrészt politikatörténeti tabuvá vált a hazai magaskultúrában. A klasszikus zenei alkotók művészi megemlékezései sem tudták elkerülni a fő- vagy ellentörténetként való értelmezés feszültségét. Amíg az 1989 előtti emlékzenék esetében a tabuval szembeni ellenszegülés motívuma olykor túlfeszítette a művészi keretet, a későbbi alkotásokban már nem elégséges az igazság kimondása, a tiszteletteljes emlékezés. A forradalom bemutatásához a legtöbb alkotó jól ismert szimbólumokat használt. A tanulmány három nemzeti-szakrális jelkép – a Himnusz, a Szózat és a Boldogasszony-anyánk –, valamint a Bartók-életmű hatástörténete felől olyan kiemelkedő jelentőségű 1956-os emlékzenéket értelmez, mint Kodály Zoltán: Zrínyi szózata, Szokolay Sándor: Magyar zsoltár, Dmitrij Sosztakovics: XI. szimfónia és Dubrovay László: 1956 című alkotása.
ENG
Windhager Ákos PhD: Hungaria, 1956 - Magyar Művészet 2016/4
PDF | REZ |
A tanulmány Gyulai Gaál Jánosra (1924–2009) emlékezik a János vitéz című animációs filmhez írt zenéjének elemzésével. Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző egyformán magas színvonalon komponált táncdalt, szórakoztató zenét, könnyű szimfonikus muzsikát és klasszikus hangversenytermi darabokat. Egész életművében – afféle „reneszánsz művészként” – az egykoron szétvált művelődésterületeket ötvözte. Gyulai Gaál lényében Kodály Zoltán zeneesztétikáját teljesítette ki, ugyanis azt a magyar szimfonikus stílust alkotta újra, amely hagyományainkra támaszkodva bizonyult korszerűnek, nemzetközi szinten is elismerték, és széles közönséget szólított meg.
ENG
Windhager Ákos PhD: Kísérlet a magyar könnyű szimfonikus stílus újrateremtésére - Magyar Művészet 2019/1
PDF | REZ |
Terényi Ede a hűség imperatívuszát zenésítette meg három, egymásra épített monooperájában. E daljátékokban minden szerepet egyetlen énekes alakít, és a kísérő együttes kamarajellegű. A Mephistofaust azt mutatja be, hogy az emberi személyiségben nem válik el egymástól a kísértő és a megkísértett. A La Divina Commedia című monoopera erkölcsi középpontjában a szeretet áll, míg a bűn annak elutasítása. Végül az Odüsszeusz ünnepei a házassági hűségről szóló példázat. A bemutatók sikere azt jelzi, hogy Terényi Ede klasszikus irodalmi műveket feldolgozó monooperái a kortárs komolyzene jelentős darabjai közé tartoznak.
ENG
Windhager Ákos PhD: Faust, Dante, Odüsszeusz példázata - Magyar Művészet 2020/02
PDF | REZ |
Windhager Ákos
„Az örökkévalóságba távozott magyar szent” Kodály protestáns vétói

Kodály Zoltán csaknem ötven vallásos művet komponált – ez teljes életművének egyötöde. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a hívő, gyakorló katolikus zeneszerző miként alkalmazta a protestáns felekezetekhez köthető szövegeket és zenei műfajokat. Elsősorban Kodály zsoltárainak bemutatásával ad képet a személyes, nemzeti és szakrális megnyilatkozások metszetében megfigyelhető protestáns ethoszról. Az elemzések azt bizonyítják, hogy Kodály számos alkotásában a hazai protestáns művelődési hagyomány legjelentősebb szövegeit, témáit veszi át, és ezek ellenzéki magatartásmodelljét is követi. A kompozíciók szorosan kötődnek a hitújító felekezetek szakrális, valamint vernakuláris kultúrájához, és a megidézett anyag az európai keresztény-humanista hagyományréteggel is érintkezik.
ENG
Windhager Ákos PhD: „Az örökkévalóságba távozott magyar szent” Kodály protestáns vétói - Magyar Művészet 2017/4
PDF | REZ |
Windhager Ákos
Pierre Ménard esete Adornóval
Theodor W. Adorno: Az új zene filozófiája
(Ford. Csobó Péter György, Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2017)

Adorno 1948-ban lezárt – és önmagát korszakhatárként kijelölő – Az új zene filozófiája című munkája a frankfurti iskola kiemelkedő hermeneutikai teljesítménye, és egyben Arnold Schönberg zenéjének védőbeszéde. A késő posztmodernben a német filozófus, zeneesztéta látomásainak csak egy része látszik beteljesedni, neve leginkább a dramaturgiai cselekvéssel kapcsolatos vitákban tűnik fel. Az esszéíró Az új zene filozófiája legújabb magyar kiadása kapcsán folytat olvasói párbeszédet Adornóval.
ENG
Windhager Ákos PhD: Pierre Ménard esete Adornóval - Magyar Művészet 2018/2