- Született:
- 1943
- Díjak:
Kulin Ferenc PhD
József Attila- és Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, író, politikus, címzetes egyetemi docens. Fő kutatási területe a magyar reformkor irodalma és eszmetörténete. 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült. Az MMA köztestületi tagja. A Magyar Művészet főszerkesztője.
- Kulin Ferenc PhD: Művészeti oktatás, művészeti nevelés - Magyar Művészet 2015/1
- Kulin Ferenc PhD: Humor, derű, komikum, irónia... - Magyar Művészet 2015/2
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2016/1
- Kulin Ferenc PhD: Vallás és művészet - Magyar Művészet 2015/4
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2016/2
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2016/3
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2017/1
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2016/4
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2017/2
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2017/3
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2017/4
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2018/2
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2018/4
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2018/3
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2019/1
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2019/2
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2018/1
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2019/3
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2019/4
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2020/01
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető - Magyar Művészet 2020/02
- Kulin Ferenc PhD: A többnyelvű művészet - Magyar Művészet 2015/3
- PDF | REZ |ENG
Beszélgetés Vashegyi Györggyel
A Magyar Művészeti Akadémia új elnöke a Kulin Ferenc főszerkesztővel folytatott beszélgetésben először a pályaválasztását meghatározó fő szellemi impulzusokról vall. A zeneművészeti, karmesteri munkásságával összefüggésben a régizene mai megítélése és előadásának kérdései kerülnek szóba. Ez utóbbi – a művészeti alkotás és az értelmezés szabadsága kapcsán – azt is felveti: mi az Akadémia tennivalója a művészi alkotómunka ideális feltételeinek a megteremtésében, és miként lehetne ösztönözni a fiatal tudósokat, hogy az MMA programjába illeszthető kutatásokat is végezzenek?
Kulin Ferenc PhD: Beszélgetés Vashegyi Györggyel - Magyar Művészet 2018/2 - Kulin Ferenc PhD: Búcsú Fekete Györgytől - Magyar Művészet 2020/02
- PDF | REZ |ENG
Kulin Ferenc
Frontvonalak a nyelvi háborúban – egykor és ma
A magyar „nyelvi háborúk” történetének fontos eseménye volt a magyar nyelv államnyelvvé tételéért folytatott küzdelem, a XIX. század első felében elkülönülő politikai beszédmódok konfrontációja és a nyelvrokonság kérdései körül két évszázada zajló történetszemléleti vita. A nyelvtudomány két évszázados fejlődésében nyomon követhető szemléleti és módszertani változások abból a tényből is levezethetők, hogy a nemzeti nyelv eredetéről és a közösségi identitástudat megőrzésében játszott szerepéről zajló polémiák elsősorban ideológiatörténeti és társadalomlélektani természetűek. Az államnyelv hatalompolitikai hátterének vizsgálata azt bizonyítja, hogy a XVIII. század végétől felerősödő magyar nemesi, majd polgári nacionalizmus nem oka, hanem következménye volt a kelet-közép-európai térségben felerősödő szeparatista mozgalmaknak. Míg a XIX. században a nyelv funkciója a gondolatok és a szándékok lehető legpontosabb kifejezése volt, a XX. században a verbális kommunikáció a hatalmi törekvések álcázásának, a tömegek manipulálásának eszközévé vált. A legújabb történeti kutatások szerint a mítoszok igazsága és az őstörténet iránti érdeklődés lelki-tudati motivációi nem összeegyeztethetetlenek a nyelvtudomány tényeivel, a finnugor nyelvrokonság bizonyítékaival.Kulin Ferenc PhD: Frontvonalak a nyelvi háborúkban – egykor és ma - Magyar Művészet 2014/1 - PDF | REZ |ENG
Kulin Ferenc
Arany János lírai énjének identitásárólArany János Dante című költeménye alkalmat kínál egy műalkotás értelmezéstörténeti folyamatának áttekintésére, valamint az én-, a személyiség- és a szubjektum-fogalom ellentmondásoktól feszülő világnézeti hátterének megvilágítására. Másrészt az óda a költészet, a filozófia és a vallás viszonyának Arany János-i felfogását is szemlélteti. A vers művészi értéke egy különös élménytípusban: a vallásos és az esztétikai érzelmek egyidejű és egymást erősítő hatásában rejlik. A költeménynek lehet tisztán esztétikai olvasata, de lényege – a személyes hit-tapasztalat – az esztétikum szférájában megragadhatatlan. Arany a vallásos élmény egyetemes tartalmait úgy formálja verssé, hogy két ellentétes lelki beállítódást ütköztet. Az egyik a szorongó ember készenléte a létezés titokzatos Rendjének elfogadására; a másik a világhoz hittel, bizalommal forduló lélek meditatív attitűdje.
Kulin Ferenc PhD: Arany János lírai énjének identitásáról - Magyar Művészet 2017/3 - PDF | REZ |ENG
Arató Lászlóval beszélget Kulin Ferenc
Irodalomtanítás? Magyartanítás?A teoretikus kérdésekre összpontosító beszélgetés nem hozta közös nevezőre a vitapartnerek álláspontját, de néhány ponton eljutott a megegyezésig. Az irodalomtanítás körüli viták azt tükrözik, hogy a magyar értelmiség egymással szembenálló táborainak történetszemlélete és esztétikai értékrendje nehezen összebékíthető kánonokat alakított ki. Ezért meghatározó kérdés: lehetséges-e az oktatás gyakorlatában egészséges arányt kialakítani a magyar irodalmi hagyomány egymástól látszólag távol eső tartományai között, megoldható-e, hogy egyetlen kánonba és egyetlen történelmi narratívába sűrítsük a hagyomány rétegeit, vagy inkább a kánonok dialógusára, a közös pontok folytonos keresésére van szükség? A történetiség és az elmélyült szövegelemzés együtt közvetítheti az irodalmi művek sajátos létmódját, és nyújthat esztétikai élményt. Csak az irodalomtanítás tudatosíthatja, hogy a modern magyar nemzettudat feszültségekkel teli társadalmi környezetben formálódott, és e hatásokat a magyar irodalom szellemi rendszere dolgozta fel. A magyartanítás egyik célja, hogy minden tanulóban tudatosítsa: személyes sorsa, egyéni életpályája nem független a nemzeti közösség sorsának alakulásától, és a nemzeti hagyományok ápolása nemcsak a közösség érdekében, hanem a személyes identitás megalkotása szempontjából is meghatározó.
Kulin Ferenc PhD, Arató László: Irodalomtanítás? Magyartanítás? - Magyar Művészet 2015/1 - PDF | REZ |ENG
Kulin Ferenc
Illyés Gyuláról, 1956-ról – három tételbenA tanulmány Illyés Gyulának a forradalomban játszott szerepét, naplójegyzeteiben rögzített reflexióit és Dózsa György című drámájának korabeli visszhangját vizsgálja. Az 1956 januárjában a Nemzeti Színházban bemutatott Dózsa György körül kirobbant vita máig sem lezárt. A dráma kritikai fogadtatása 1956 politikai erőviszonyainak szellemi hátterébe is bepillantást enged. A humán értelmiség – a sajtóvitában is tükröződő – megosztottsága már jelzi azokat a törésvonalakat, amelyek mentén a szakmai nézetkülönbségek az év októberétől ideológiai alapelveket érintő szembenálláshoz vezetnek.
Kulin Ferenc PhD: Illyés Gyuláról, 1956-ról – három tételben - Magyar Művészet 2016/4 - PDF | REZ |ENG
Kulin Ferenc
Az esztétikai gondolkodás történetérőlA szerző első lépésként amellett érvel, hogy kudarcot vallottak azok a modern kori kísérletek, amelyek a vallási és a művészi jelenségek történelmi meghatározottságát úgy próbálták bizonyítani, hogy egyfajta fejlődéselvhez igazított értékhierarchiába illesztették azokat. Hegel, Kierkegaard, Hartmann és Lukács György tézisei intellektuális töltetük és tudománytörténeti jelentőségük tekintetében nem emelkednek ki az esztétikai gondolkodás korábbi és későbbi dokumentumai közül. A felvilágosodás és a romantika korában a nyugat-európai nemzeti irodalmak fokozódó érdeklődéssel fordulnak a metafizikai problémák és a transzcendens értékek felé, az egykorú magyar költészetben viszont alig akad nyoma a hitélménynek és a vallási tapasztalatnak. A második tematikai egység arra keres magyarázatot, hogy a magyar literátorok miért reagáltak másképp a kortendenciákra, mint nyugati kortársaik. A tanulmány végül arra hívja fel a figyelmet, hogy számos új összefüggés tárható fel a művészet és a vallás viszonyában, ha azt nem az esztétikai filozófiák felől, hanem a nagy kultúrák kialakulásának törvényszerűségeire, alkati sajátosságaira, szembenállásuk történeti okaira és kölcsönhatásaira figyelve közelítjük meg.
Kulin Ferenc PhD: Az esztétikai gondolkodás történetéről - Magyar Művészet 2015/4 - PDF | REZ |ENG
Kulin Ferenc
Kölcsey és az Akadémia
Kölcsey Ferenc tudománypolitikai elveivel meghatározó szerepet játszott a magyar kultúra modern kori szellemi arculatának megformálásában. Kitüntetett helye volt abban a körben, amely kimunkálta az Akadémia nemzetpolitikai céljait, szervezeti rendjét és működésének alapelveit. A pozsonyi országgyűlésen (1832–1836) a magyar reformerek stratégiai célt és a nemzeti autonómia garanciáját láttak az Akadémia ügyében, a bécsi udvar viszont taktikai eszközként használta a „nyelvében élő nemzet” önállósulási törekvéseinek manipulálására. Bár Kölcsey végül visszalépett az Akadémia főtitkári posztjára történő jelöltségéből, álláspontja meghatározóvá vált a Tudós Társaság kultúrpolitikai elveiről szóló vitákban. A kulturális élet intézményesítésének politikai érdeke és az alkotás szabadságának polgári-liberális eszméje közötti szakadékot európai minták alapján kívánta áthidalni, hangsúlyozva a választás, a kompromisszumkészség és a szellemi autonómia igényének fontosságát. Az Akadémia alapelveinek formálódása legjobban Kölcsey és Széchenyi változó intenzitású együttműködésében követhető nyomon, rejtett dramaturgiájú dialógusuk a nagypolitika és a kultúra kapcsolódási pontjainak megértését segíti. Az Akadémia pályakezdésének éveiben kialakul a modern magyar szellemi élet máig érvényes szerkezete: egyik pólusán a mindenkori kultúrpolitika, a másikon a művészek „kettős elkötelezettsége”.Kulin Ferenc PhD: Kölcsey és az Akadémia - Magyar Művészet 2013/1 - PDF | REZ |ENG
A szerző amellett érvel, hogy az irodalomtanítással kapcsolatos szakmai diskurzusok eredményességének feltétele a mai magyar társadalom „szellemi körképének” felvázolása, majd a tapasztalatokhoz igazított oktatás- és kul túrpolitikai koncepciók kritikai vizsgálata, végül az elemzést igénylő témák új rangsorolása. Az irodalomtanítás legfontosabb kérdéseinek – a történetiség szerepe, a nevelés lehetősége, az irodalom és a politika kapcsolata, valamint a „digitális fordulat” – vizsgálatakor lényeges látni, hogy a magyartanítás funkciói kizárólag a szépirodalom funkcióiból vezethetők le, mégsem teljesen azonosak azokkal.
Kulin Ferenc PhD: A történetiség elve és a „jelen horizontja” az irodalomtanítás kánonjaiban - Magyar Művészet 2018/3 - PDF | REZ |ENG
Kulin Ferenc
A szociológia esélyeiA szerző arra keres választ, hogy a magyar művészettudományokban mikor és miért következett be a művészetek létmódját, ismeretelméleti alapjait és kulturális funkció ját érintő axiómák éles polarizálódása. Két XX. századi szellemtörténeti mozzanat felidézése azt érzékelteti, miért volt törvényszerű, hogy az ígéretes konszenzus bölcseleti alapjai megrendültek. Azok a problémák, amelyeket a szociológiai gondolkodás feltárt a kultúra és a civilizáció jelenkori konfliktusairól, túlmutatnak a szociológia módszereivel megközelíthető kérdéseken: e tudomány önmagában alkalmatlan, hogy a kórtünetektől a terápiához vezető utat is megmutassa.
Kulin Ferenc PhD: A szociológia esélyei - Magyar Művészet 2017/1 - PDF | REZ |ENG
Bánffy Miklós Erdélyi történet című, 1934 és 1940 között megjelent regénytrilógiája a magyar regény történetében egyedülálló vállalkozás: nem a politika világképét esztétizálta, hanem a művész érzékenységével hatolt be a politikum rejtett szféráiba. Miközben „megszüntetve megőrizte” magyar elődei és kortársai eredményeit, a XX. századi regény egyik új műfajának, a dokumentarista regénynek teremtette meg sajátosan magyar változatát. A tanulmány a regény néhány jelképerejű epizódjának felidézésével arra keres választ, mikor, milyen érdekeknek és teóriáknak rendelhető alá a tudós és a művész hitelességének követelménye.
Kulin Ferenc PhD: Bánffy - Magyar Művészet 2019/2 - PDF | REZ |ENG
A szépirodalom a historikus tények összefüggéseit és a fejlődés irányát másképp mutatja be, mint a történettudomány. A magyar irodalomban a történelmi érdeklődés és a közérdekű cselekvés nemzeti irányultsága szétválaszthatatlanul összefonódik a modern, autonóm individuum eszméjével. Tehát klasszikus irodalmunk esztétikuma – magának az írásnak a funkciója – megfejthetetlen a politikai-etikai motivációk és konzekvenciák feltárása nélkül. A szerző – Kemény Zsigmond és Szilágyi István történelmi regényei kapcsán – arra keres választ, miért éppen az erdélyi fejedelemség kora bizonyult a legalkalmasabbnak a XIX., illetőleg a XX. századihoz hasonló élethelyzetek, hatalmi viszonyok és etikai dilemmák modellezésére.
Kulin Ferenc PhD: Az Erdély-mítosz, a magyar nemzettudat és a történelmi regény - Magyar Művészet 2018/4 - PDF | REZ |ENG
Kulin Ferenc
A történetírás Dózsa-képeA magyar történelmi emlékezetben élő Dózsa-felkelésnek alig akad olyan momentuma, amely ne szorulna újraértékelésre. A pontatlan ismeretekért a történelmi tudat és közgondolkodás öröklött hibás reflexiói is hibáztathatóak. Az újabb kutatások szerint nem az osztályellentétek, nem a tűrhetetlen szociális állapotok állnak a parasztháború mögött, vérbefojtása és a mohá csi csa tavesztés között sincs okozati összefüggés. A Dózsa-felkelés legmélyebb oka a társadalmi folyamatok, a politikai hatalom és a gazdasági érdekek korábban nem tapasztalható – jellegzetesen újkori – öszszefüggésében keresendő, valamint abban az ide - ológiában, amely képes volt a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó ország-lakosokat mozgósítani. A külpolitika porondján Magyarország nem csupán két nagyhatalom, hanem kétfajta kiszolgáltatottság harapófogójába került: egyrészről a török hódítók, a másikról az újkori kapitalista piaci erők előrenyomulása fenyegette. A korabeli objektív tényezők szerencsétlen összhatásán kívül az is vizsgálandó, hogy az eltelt fél évezred alatt a magyar történelmi tudat hogyan dolgozta fel 1514 fő okát és tanulságát: ha egy politikai közösség belső ellentétei csak végletes polarizációban juthatnak kifejezésre, az állam védtelenné válik a külhatalmi erők terjeszkedésével szemben.
Kulin Ferenc PhD: A történetírás Dózsa-képe - Magyar Művészet 2014/3-4 - PDF | REZ |ENG
Nemessuri Zoltán regénytrilógiája – Végvidék (2012), Kései virradat (2015), Alkony (2018) – kapcsán arról vall, milyen élmények és megfontolások alapján választotta témájául Magyarország és Erdély történetének a XVI–XVII. század fordulóján átívelő korszakát. Az alkotás során az irodalmi minták vagy a történészek között zajló viták játszottak-e jelentősebb szerepet? Végül: melyek voltak előfeltevései, és tudatosan törekedett-e arra, hogy a trilógia a korszak vallási, kulturális és művelődéstörténeti eseményeinek is a krónikása legyen?
Kulin Ferenc PhD: Nemessuri Zoltánnal beszélget Kulin Ferenc - Magyar Művészet 2018/4 - PDF | REZ |ENG
Kulin Ferenc
A Dózsa-motívum helye három lírikusunk költői világképében
Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász FerencSzámos irodalomtörténeti elemzés azt sugallja, az utóbbi másfél évszázadban született szépirodalmi Dózsa-ábrázolások alaphangját A nép nevében költője ütötte meg, pedig Petőfi, Jókai, Ady, Juhász Ferenc és Illyés Gyula történetszemlélete távol esik egymástól. A nép nevében az első jelentős líratörténeti dokumentuma annak a történetszemléletnek, amely szoros összefüggést lát a középkor végi népmozgalmak és a XIX. századi demokratikus törekvések között, és az egyetlen a Dózsa-alkotások sorában, amely a tűrhetetlen közállapotok miatti veszélyérzetet és a felelős politikai cselekvés hitét egyszerre szuggerálja. Adynál a forradalom rajongó igenlése rendkívül ellentmondásosan fonódott össze a várható következmények miatti aggályokkal. Dózsa György unokájának lázadásai nem illusztrálják a költő politikai hitvallását: a parasztvezér alakját idéző költeményei a nagy sorscsapások előérzetével terhes szellemi élet dokumentumai. Juhász Ferenc lírai eposza az Ember és a Történelem örök kölcsönhatásában láttatja Dózsát, aki csak annyi hatalmat szeretne önmaga sorsa felett, amennyi a szenvedést elviselhetővé teszi. A tékozló ország a hitetlenségét megvalló ember Istennel folytatott dialógusa: költészet és vallás több évezrede zajló, de soha le nem zárható válóperének egyik világirodalmi rangú remeke.
Kulin Ferenc PhD: A Dózsa-motívum helye három lírikusunk költői világképében - Magyar Művészet 2014/3-4
Magyar Művészet 2013/1
Magyar Művészet 2014/1
Magyar Művészet 2014/3-4
Magyar Művészet 2015/1
Magyar Művészet 2015/2
Magyar Művészet 2015/3
Magyar Művészet 2015/4
Magyar Művészet 2016/1
Magyar Művészet 2016/2
Magyar Művészet 2016/3
Magyar Művészet 2016/4
Magyar Művészet 2017/1
Magyar Művészet 2017/2
Magyar Művészet 2017/3
Magyar Művészet 2017/4
Magyar Művészet 2018/1
Magyar Művészet 2018/2
Magyar Művészet 2018/3
Magyar Művészet 2018/4
Magyar Művészet 2019/1
Magyar Művészet 2019/2
Magyar Művészet 2019/3
Magyar Művészet 2019/4
Magyar Művészet 2020/01
